Lélek

Mitől leszünk boldogok?

9412

Mióta az emberiség öntudatra ébredt, keresi, hogy mivel érhetné el a boldogságot és tarthatná meg ezt az állapotot. Megoldásokból nincs hiány, a hedonizmustól az istenfélelemig szinte minden megtalálható a palettán, de egyelőre még senki sem találta meg a biztos és örök érvényű módszert. Természetesen a pszichológusok is keresik a boldogság receptjét, és ennek érdekében nem restek kutatásokat végezni.



A boldogság bennünk van?

Sokan külső körülményekben keresik a boldogságot, ami lehet bizonyos feltételek teljesülése, bizonyos javak birtoklása, valamilyen státusz elérése, pozitív életesemények vagy bármi egyéb. Javaslatokból nincs hiány, hiszen erre épülnek a különböző vallások, számos üzletág, sőt maga a fogyasztói társadalom is. A kiváló pszichológus, Eysenck azonban ezt a vélekedést az egyes számú boldogságmítosznak nevezte és kijelentette, hogy a személyes boldogságunknak semmi köze a külső körülményekhez, az kizárólag a személyiségvonásainkon múlik. Úgy tűnik, igaza van, ugyanis több kísérlet is alátámasztja az elképzelést. Ed Diener és Martin Seligman mintegy 200 egyetemi hallgatót kért meg arra, hogy egy skálán jelöljék be, mennyire érzik magukat boldognak. Ezután megvizsgálták, hogy milyen életeseményeket éltek át azok, akik nagyon boldognak, közepesen boldognak, illetve boldogtalannak jellemezték magukat, és megállapították, hogy a három csoport között nincs lényeges különbség ilyen szempontból. Hasonló eredményre jutott Daniel Kahmermann is, aki közel ezer dolgozó nőt vizsgált. Megkérte őket, hogy részletesen jegyezzék fel az előző napi tapasztalataikat, illetve határozzák meg, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Arra jutott, hogy a különféle körülmények és élmények csak minimálisan befolyásolják a boldogság szintjét, az alvás minősége és a depresszióra való hajlam azonban nagyon is szoros kapcsolatban van vele.

Meddig boldog a lottónyertes?

1971-ben Philip Brickman és Donald Campbell egy érdekes elmélettel állt elő, ami hedonista taposómalomként vált ismertté. Szerintük a boldogság hasonlóan működik, mint a futópad: ott is pillanatok alatt hozzáigazítjuk a lépteinket a gépéhez, különben hamar orra bukunk a szalagon, ám amikor leszállunk a futópadról, visszaállunk a természetes ritmusunkra. Ugyanígy vagyunk a hangulatunkkal is, amit gyorsan hozzáigazítunk az aktuális eseményekhez. Ezt látszanak alátámasztani azok a kutatások, amiket olyan emberekkel végeztek, akik valamilyen szélsőségesen pozitív vagy szélsőségesen negatív életeseményt tapasztaltak meg. Ezek az emberek az életesemények hatására szélsőséges boldogságot, illetve szélsőséges bánatot éreztek, ám ez meglepően rövid ideig tartott, utána visszaálltak az eredeti állapotba. Egy lottó főnyeremény például két hónapnyi boldogságot eredményezett, majd visszaesett az addig jellemző szintre. Ugyanez a helyzet – ellenkező előjellel – azokkal, akik baleset következtében deréktól lefelé lebénultak. A baleset után néhány hónappal szinte teljesen visszatértek a baleset előtti hangulati alapállapotukba. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy mindannyiunknak van egy alap boldogsági szintünk, amiből különféle életesemények hatására akár jelentősen is kilendülhetünk pozitív vagy negatív irányba, ám idővel visszatérünk a kiinduló állapotunkba.

A pénz boldogít?

A boldogsággal kapcsolatban talán a legelterjedtebb nézet, hogy alapvetően a pénzhez kapcsolódik, ám ezt a kutatások egyáltalán nem támasztják alá. Talán a leglátványosabb kutatás ebben a témakörben az, melynek során arra kérték a Forbes magazin listáján szereplő 400 leggazdagabb amerikait, hogy egy hétfokú skálán jelöljék meg, mennyire érzik magukat boldognak. Az átlag 5,8 lett, ami már önmagában is elgondolkodtató, ám sokkal érdekesebbé válik, ha tudjuk, hogy a pennsylvaniai amisok ugyanilyen átlagot értek el. Mindezek ellenére nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a pénz nem boldogít, ugyanis bizonyos mennyiségű jövedelem – az Egyesült Államokban ezt évi 50 ezer dollárban állapították meg – szükséges a boldogsághoz. Ez alatt ugyanis a pénzügyi problémák miatti folyamatos aggódás igencsak aláássa a boldogságot, viszont ez felett már nincs hatással a jövedelem a boldogság szintjére.

Mindezek alapján továbbra sem tudjuk pontosan, hogy kellene keresnünk a boldogságot, de az biztos, hogy ez az állapot nem függ külső körülményektől, legalábbis hosszú távon nem. Ezek után leginkább az a kérdés, hogy milyen tényezőktől függ az alapboldogságunk szintje és mivel lehet ezen javítani.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások