Közösség

Stílusterrorban élünk!

9329


„Természetesen a férfiakat úgy kell elfogadni, ahogy vannak. De nem szabad őket így hagyni.” - mondta Gábor Zsazsa, és ő már csak tudja. Ráadásul most már nemcsak a népi tapasztalat igazolja ezt a meglátást, hanem tudományos eredmények is – legalábbis a divat terén. Mindössze hat és fél hónapra van ugyanis szüksége egy nőnek, hogy teljesen átvegye az irányítást párja gardróbja felett.


Formáljuk egymást

Nem nehéz belátni, hogy egy párkapcsolatban kölcsönösen formáljuk egymást, és ez a külsőségekre  épp úgy igaz, mint a szokásokra, a gondolkodásmódunkra vagy épp a személyiségünkre. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy mi a helyzet a gardróbok tájékán, a párok mennyire befolyásolják egymás stílusát. A megkérdezett nők többsége bevallotta, hogy könyörtelenül átformálja a párja stílusát, ha az nem tetszik neki, ám a módszerek igencsak különböznek. A nők valamivel kevesebb mint fele egyszerűen kidobja a párja azon ruhadarabjait, amik nem tetszenek neki. Minden hetedik nő cselhez folyamodik: szándékosan úgy mossa ki a likvidálandó ruhadarabot, hogy azt soha többé ne lehessen felvenni. Több mint kétharmaduk azt is bevallotta, hogy alkalmanként divatrazziát tartanak a pasijuk ruhásszekrényében. Mindehhez azonban idő kell: a nők átlagosan hat és fél hónap  alatt veszik át az uralmat partnerük stílusa felett.
Ahogy az várható volt, a férfiak jóval visszafogottabbak ilyen téren: alig 20 százalékuk mondta azt, hogy megjegyzi, ha valami nem tetszik neki a párja öltözékében.

A leggyűlöletesebb ruhadarabok

Ha már szóba került a divat, arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy milyen ruhadarabok számíthatnak biztos likvidálásra. Nos a nők feketelistáján az első helyen a férfiaknak készült leggings áll, aztán következik a kezeslábas, majd a bőrnadrág, a háromnegyedes nadrág és a lábujjközes papucs. A pasik legszívesebben letépnék a nőkről – és nem szexuális felindultságukban – az overallt, a farmert imitáló leggingst, a velúr melegítőt, az állatmintás ruhadarabokat és a csőtopokat.

Kinek a pap, kinek a papné

Persze, arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen sztorik rejtőznek a statisztikai adatok mögött, ezért mi is benéztünk néhány gardróbba. „Szerencsés vagyok, mert a párom nagyon ügyel a megjelenésére, mióta összejöttünk, még fokozottabban. Így nem kell 'őrt álljak', hogy az utcán is vállalható szettben jelenjen meg. Ki is kéri a véleményem, hogy megy-e az ing a nadrághoz és a cipőhöz. Az egyetlen necces pont az egyik pólója volt, ami bár minőségi, márkás darab, nekem nem tetszett annyira, de ő nagyon rajongott érte. Végül óvatosan addig lett dicsérgetve a többi ruhájában, hogy észrevétlenül leszokott róla... „ - meséli Zsanett. Flóra ennél határozottabban formálja párja stílusát: „Nagyon előnytelennek találtam a párom öltözködését, amikor összejöttünk, de természetesen ezt nem tettem szóvá neki, inkább finomabb eszközökkel próbáltam formálni a stílusát, és szerencsére vevő volt rá. Mivel utál vásárolni, szinte a kapcsolatunk kezdetétől együtt mentünk ruhát venni, de az is gyakran előfordul, hogy úgy veszek neki egy-egy darabot, hogy nincs is ott. Ilyenkor mindig ügyelek arra, hogy előnyös darabokat vásároljunk. Emlékszem, amikor először bújt bele egy-egy olyan ruhadarabba, ami tényleg jól áll neki, teljesen elámult a különbségen. Ennek az lett az eredménye, hogy abszolút elfogadja a véleményemet, ha öltözködésről van szó, illetve lassan megtanulta, hogy mi áll jól neki, és sokkal tudatosabban választ.”
Természetesen a pasik véleményére is kíváncsiak voltunk. Bendegúz abszolút a párjára hagyatkozik, ha öltözködésről van szó. „A feleségemnek nagyon jó ízlése van, már akkor feltűnt, hogy milyen csinosan öltözködik, amikor megismerkedtünk. Én nem értek ezekhez a dolgokhoz, fogalmam sincs, hogy milyen nyakkendő illik az ingemhez vagy pólót vegyek fel a nadrágomhoz, viszont szeretem, ha jól nézek ki, így teljesen átengedem neki az irányítást ilyen téren. Mindig együtt vásárolunk, de az sem ritka, hogy meglát egy ruhadarabot, ami szerinte jó lenne nekem, és megveszi. Ha valamire azt mondja, hogy jól áll nekem, én elfogadom, számomra az az egyetlen szempont, hogy kényelmes legyen.” Béláéknál viszont teljes demokrácia uralkodik: „Alapvetően nem szólunk bele egymás öltözködésébe a barátnőmmel. Inkább én teszem szóvá, ha szerintem valami nem áll jól neki vagy nem illik hozzá, de ritkán fordul elő ilyesmi. Ő inkább csak röhög rajtam, ha kihíztam valamelyik pólómat. Vásárolni együtt szoktunk, de nem nagyon szólunk bele, hogy ki mit vesz. Az elő szokott fordulni, hogy ilyenkor talál valamit, ami szerinte jól állna nekem, de rám bízza a döntést.”

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások