Mi ez?

A magyar, aki majdnem pápa lett

9222

A napokban jelentette be XVI. Benedek, hogy lemond a pápai rangról, ami már önmagában is nagy horderejű esemény, hiszen eddig mindössze egyszer történt ilyen az egyháztörténet során. Vasárnap azonban újabb hír fordította a figyelmet a Vatikán felé, legalábbis ami a magyarokét illeti: az olasz közszolgálati rádió vasárnapi műsorában egyebek mellett Erdő Péter bíborost nevezték meg esélyes jelöltként. Utoljára ötszáz évvel ezelőtt került magyar főpap ilyen közel a pápai trónhoz; akkor csak egy hajszálon múlt, hogy Bakócz Tamás foglalja el Szent Péter trónját.

Erdő Péter

A kerékgyártó fia és a király

Szédítő karrierjét ismerve nehéz elhinni, hogy Bakócz Tamás egy egyszerű jobbágy fia volt, pedig ez az igazság: Erdődről származott, ahol apja kerékgyártó volt a Drágffy család birtokán. Az öt testvér közül a legidősebb, Bálint lépett először egyházi pályára, és miután elnyerte a titeli préposti tisztséget az ezzel járó vagyonnal és befolyással együtt, elkezdte egyengetni öccse pályafutását. Ennek köszönhető, hogy kora legjobb egyetemein tanul, megfordult Krakkóban, Padovában és Ferrarában is, aminek köszönhetően kora egyik legműveltebb embere lett. Huszonnyolc éves korában tért vissza Magyarországra, ahol Rangoni Gábor, az erdélyi püspök felfigyelt a tehetséges és művelt fiatal papra, és pártfogásába vette. Innen egyenes út vezetett Mátyás király udvarába, ám érdekes módon nem műveltségével vagy papi rátermettségével keltette fel a reneszánsz király figyelmét, hanem hadi tanácsaival.

A reneszánsz ember

Úgy tűnik, tényleg igazi reneszánsz ember volt, ugyanis a hadi tudományokhoz is volt érzéke. A sziléziai hadjárat során 1474-ben értékes hadi tanácsokat adott a királynak, aki felismerte éles eszét és tehetségét. A következő évtized során egyre fontosabb és egyre jobban jövedelmező tisztségeket adományozott neki, így Bakócz lassan egyre feljebb emelkedett, és egyre fontosabb szerepet töltött be a politikai és az egyházi életben is.

Mátyás halála után óvatos diplomataként az összes szóba jöhető jelöltet támogatta, végül azonban II. Ulászló mellett tette le a voksát, és ez bölcs lépésnek bizonyult, hiszen királlyá koronázása után hosszú ideig főkancellárként működött Ulászló mellett. Ez komoly befolyást jelentett, hiszen gyakorlatilag az ország második embere volt, nem véletlen nevezték sokan a második királynak.

Nemcsak a politikában jutott el a csúcsra, hanem az egyházban is, hiszen 1497-ben esztergomi érsek lett, ami azt jelenti, hogy ő lett Magyarország egyházi vezetője. Három évvel később a pápa bíborosi rangot adott neki, nem sokkal később pedig megkapta a konstantinápolyi pátriárka címet. Magyarország és Európa egyik legbefolyásosabb embere lett ezzel.

Bakócz Tamás

Bevonul Rómába

1512-ben II. Gyula pápa zsinatot hívott össze Rómába, ahova az alábbi szavakkal invitálta Bakóczot: „Főtisztelendőségedet úgy várják Rómába, mint a Messiást, mert egyedül tartják képesnek arra, hogy az Egyház hányatott hajóját az üdvösség révpartjára vezesse.” 1512 januárjában vonult be Rómába olyan pompával, hogy gazdagsága még a pápát is meglepte. A város népe ujjongva fogadta, benne látták az egyház megújítóját.

1513-ban a pápa súlyosan megbetegedett, és tudható volt, hogy közel a vég. Utódjául nem nevezett meg senkit, de köztudott volt, hogy arra kérte a bíborosokat, ne válasszák meg a magyar főpapot. A pápa februárban meghalt, és úgy tűnt, hogy az egyre befolyásosabb és népszerűbb Bakóczot még az óhaja sem fogja távol tartani a pápai tróntól. Pozícióját jól szemlélteti, hogy az új egyházfő megválasztásáig egy háromfős bíborosi testület irányította az egyházat, melynek Bakócz volt az egyik tagja.

A konklávé

Összeült a pápaválasztó testület, és úgy tűnt, hogy magyar pápa lesz. Az első szavazásnál a legöregebb bíboros tizenhárom szavazatot kapott, Bakócz nyolcat, Giovanni Medici pedig egyet. Mivel kétharmados többséggel szokás pápát választani, a szavazást megismételték másnap. Komoly egyeztetések kezdődtek ekkor, egyebek mellett mindegyik bíboros felkereste Medicit, és már aznap este tudni lehetett, hogy a firenzei bankárok utódja lesz a következő pápa. A másnap reggeli szavazáson már Medici kapta a szavazatok kétharmadát, és Bakócz csak a második lett.

Félt tőle a pápa

Giovanni Medici X. Leo néven lett pápa, és sokak szerint a névválasztással I. Leo pápára utalt, aki távol tartotta Rómától Attilát, a hunok királyát. Hogy valóban ez motiválta-e, nem tudni, de az biztos, hogy tartott magyar ellenfelétől, hiszen igyekezett minél hamarabb eltávolítani Rómából. Teljhatalmú legátussá nevezte ki, és megbízta egy törökellenes keresztes háború megszervezésével. Amikor visszatért Magyarországba, megkezdte a toborzást, ám ez a lépés több szempontból is rosszul sült el, és meg is rekedt emiatt Bakócz fényes karrierje. A toborzás ugyanis a Dózsa-féle parasztfelkelésbe torkollott, a keresztes háború pedig egyre inkább belső háborúvá vált, és az országon eluralkodó káoszért sokan Bakóczot tették felelőssé. Az egyházon belül is egyre több ellenlábast gyűjtött, ugyanis sokan nem nézték jó szemmel egyre pompásabb vagyonát és fényűzőbb életmódját.

1521-ben halt meg 79 éves korában, hagyatékában egyebek mellett 300 mázsa ezüstöt találtak, Lajos királyra pedig 40 ezer aranyat hagyott, hogy fordítsa a török ellenes harcokra.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások