Lélek

A leghatásosabb afrodiziákum

8925

A csábítás az egyik legalapvetőbb és legsürgetőbb törekvés, komoly biológiai hajtóerő munkál mögötte, ezért mindent bevetünk, hogy minél sikeresebbek legyünk ezen a területen. Épp ezért emberemlékezet óta kiemelt érdeklődés övezi azokat a szereket, eszközöket és praktikákat, melyek segítenek felkelteni az ellenkező neműek érdeklődését és felkorbácsolja a vágyukat. Különféle afrodiziákumokkal már az ókorban is kísérleteztek, és a történelem minden korszakában bevetették a vágykeltő illatokat – vagy amiket annak véltek. A modern tudomány aztán ebben is fordulatot hozott, ugyanis kimutatták, hogy a leghatásosabb afrodiziákumot mi magunk termeljük, és feromonnak hívják.

Állati szex!

A feromon azóta heves viták tárgyát képezi, hogy az ötvenes években Edward Wilson felfedezte, hogy a hangyák speciális illatanyagok segítségével kommunikálnak. Ezeket nevezték feromonoknak, ami a latin pherein (hordoz) és hormon (felizgul) szavak összetételéből keletkezett, és ebből sejthető, hogy elsősorban szexuális funkciója van. Azóta több állatfajnál is kimutatták, hogy fontos szerepet játszik a szexuális viselkedésben, de a kommunikáció egyéb területeire is hatással van. A nőstény lepkék például párzás idején képesek több kilométerről is magukhoz vonzani a hímeket a kibocsátott illatanyagaik segítségével. Ugyanígy befolyásolják a feromonok a kígyókat, gyíkokat és az emlősállatok tekintélyes részét. Emberszabású majmoknál kevésbé fejlett és jelentős, de szintén szerepet játszik a kommunikációban és a párválasztásban. A méheknél egészen különös szerepe van, ugyanis a fullánkjukban található, és ha elkezd termelődni, az a többieket is támadásra sarkallja.

A legszexisebb érzékszerv

A feromonok hatása alól senki sem tudja kivonni magát, alapvető és intenzív hatással vannak a viselkedésre, mégpedig az olyan alapvető viselkedésformákra, mint az agresszió vagy a szaporodás. Ez az intenzív hatás annak köszönhető, hogy ezek a különös kémiai anyagok sajátosan hatnak az agyra. Emlősöknél külön mirigyek termelik és juttatják a test felszínére, ahogy a befogadók is egy speciális, kifejezetten a feromonok észlelésére szakosodott szervvel észlelik. Ezt az aprócska, orrban elhelyezkedő járulékos szaglószervet Ludwig Jacobson írta le először 1813-ban, és nevét is felfedezőjéről kapta, Jacobson-szerv néven vált ismertté. Ezenkívül vomeronazális szervként is emlegetik, és gyakran használják angol elnevezése után a VNO rövidítést is. A Jacobson szerv kifejezetten a feromonok észlelésére szolgál, és neuronjai az agy járulékos szaglógumójába futnak, majd innen az amygdalába és a hipotalamuszba. Ez az útvonal két szempontból jelentős: egyrészt kikerüli az agykérget, ami azt eredményezi, hogy a feromonokból származó információk nem válnak tudatossá, eltérően a ’hagyományos’ illatoktól, melyek a szaglóidegen keresztül az agykéreg szaglásért felelős területére futnak. Másrészt viszont olyan agyterületek jelentik a célállomást, melyek a vegetatív funkciók, egyebek mellett a szexuális viselkedés szabályozásában vesznek részt. Ezzel magyarázható a feromonok már-már hipnotikus hatása.

Nekünk is van?

Amióta Jacobson felfedezte a vomeronazális szervet, Wilson pedig a feromonokat, izgatja a tudósok és közvélemény fantáziáját, hogy vajon az emberek szexuális viselkedését is a feromonok irányítják-e. Számos legenda kapott szárnyra ezzel kapcsolatban, de tudományos eredményekben sincs hiány, igaz, ez utóbbiak meglehetősen ellentmondásos eredményekre jutottak. Igen meggyőző biológiai bizonyítékok vannak arra, hogy a mi testünk is termel feromonokat, de hogy ezeket milyen mértékben vagyunk képesek észlelni és mennyire befolyásolják a viselkedésünket, már finoman szólva is vita tárgya.

A feromonok az apokrin mirigyekben termelődnek, melyek a köldök, hónalj, mellbimbó, végbélnyílás és nemi szervek körüli bőrfelületen helyezkednek el. Ilyen mirigyekkel mi is rendelkezünk, ráadásul pubertáskorig csak minimális aktivitást mutatnak, serdülőkorban azonban szorgos munkába kezdenek; mindez megerősíti azt, hogy a feromonok szoros kapcsolatban vannak a fajfenntartással. Ráadásul azt is sikerült már kimutatni, hogy a nők más-más összetételű feromont termelnek menstruációs ciklusuk különböző szakaszaiban, ami nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy információt nyújtson arról, hogy éppen termékeny szakaszban vannak-e, és mennyire vevők a szexre.

Az emberi feromonok létezése tehát nem vita tárgya, de hogy képesek vagyunk-e ezt észlelni, az már más kérdés. Ma már klasszikusnak számít az a kísérlet, melynek során szerelmespárokat kértek fel használt ruhadarabok szagolgatására. Minden kísérleti alanynak tíz-tíz ruhadarabot kellett megszagolnia, melyek között ott volt a párja egyik holmija is. A feladat az volt, hogy kiválasszák a legkellemesebb illatú darabot. Mondanom sem kell, hogy a résztvevők többsége a párja ruhadarabjára szavazott. Az eredményeket sokan úgy értelmezték, mint a feromonok hatásának egyértelmű bizonyítékát, a szkeptikusok azonban arra figyelmeztettek, hogy könnyen lehet ellentétes is a folyamat. Szerintük egyáltalán nem biztos, hogy az egyéni testszag vonzotta egymáshoz a párokat, ugyanolyan valószínű, hogy a jellegzetes testszagot agyuk összekapcsolja a szeretett személlyel, és ezért érzik kellemesebbnek.

Más tudósok kézzelfoghatóbb bizonyítékra vágytak és a Jacobson-szerv után kezdtek kutatni az emberi orrban, ám ezzel sem sikerült közelebb jutni a megoldáshoz. Egy kutatócsoport például a megvizsgált személyek 92 százalékánál megtalálta a szervet, mások azonban azon a véleményen vannak, hogy eredetileg volt ilyen szervünk, de mára funkcióját vesztette, ezért még a magzati fejlődés során felszívódik. Voltak, akik boncolás során igyekeztek a VNO nyomára bukkanni, 22 testet vizsgáltak meg, és 13 esetben megtalálták a keresett szervet.

A tudományos eredmények tehát ellentmondásosak, az azonban elgondolkodtató, hogy mi értelme van feromont termelni, ha nem észleljük és nem hat ránk. Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy a természet meglehetősen gazdaságosan működik, elég nagy pazarlás lenne olyasmit termelni, amire a befogadói oldal egyáltalán nem vevő.

A puding próbája

Nem tudni, mikor születik megnyugtató eredmény ebben az ügyben, a kozmetikai ipar azonban máris lecsapott a feromon legendára, és egyre több feromon tartalmú termék található a piacon, ami remek lehetőséget biztosít a gyakorlati tesztelésre. Vannak, akik esküsznek rá, hogy néhány spriccelés a feromon parfümből, és máris a többszörösére nő a pártalálás esélye egy zsúfolt szórakozóhelyen. Nemcsak a párkeresésben segíthet azonban a feromon: vannak olyan üzletemberek, akik ilyen tartalmú illatszert használnak, amikor ellenkező nemű partnerrel terveznek tárgyalást, és azt állítják, sokkal sikeresebbek azok a tárgyalások, melyeken ilyen tisztességtelen előnnyel indulnak.

Aki szeretné kipróbálni, többféle megoldás közül választhat. Más parfümökhöz hasonlóan itt is kaphatók férfiaknak és nőknek készült változatok. Akik az egyszerűbb megoldások hívei, vásárolhatnak 2 in 1 változatot, vagyis feromonnal dúsított parfümöt. Ezek a termékek a ’hagyományos’ parfümökhöz hasonlóan többféle illatkategóriában kaphatók, ám tartalmaznak egy különleges adalékanyagot is, ami ellenállhatatlanná teszi a felhasználót. Akik nem tudnak megválni megszokott parfümjüktől, vagy a természetes illatukhoz ragaszkodnak, választhatnak illatmentes verziót is. Ezek a parfümök csak a feromon  molekulákat tartalmazzák, klasszikus értelemben vett illatanyagot nem, ám férfiak és nők számára ugyanúgy különböző verziók készülnek, mint egyéb illatszerek esetén.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások