Mi ez?

30 tény az olimpiáról

8891

Az ókori feljegyzések szerint i.e. 776-ban rendezték meg először az egyesítő erejű, viszályt, háborút egy kis időre félresöprő sporteseményt, az olimpiát. A hagyomány i.sz. 393-ig élt, ám ekkor pogánynak nyilvánították és egy időre eltűnt a Föld színéről. Aztán 1503 év múlva ismét fellobbant az olimpiai láng 1896-ban, Athénban, és kisebb megszakításokkal az ókori görög hagyományokhoz híven négyévente a világ átadja magát az ötkarikás játékoknak. Idén ráadásul mérföldkőhöz érkeztek a modern kori nyári olimpiai játékok: 30. alkalommal kerülnek megrendezésre! Ebből az alkalomból összegyűjtöttünk 30 tényt az olimpiákról egészen az ókortól napjainkig.

1. Az öt karika az olimpiai játékok logójában az öt fő kontinenst jelképezi: Afrikát, Amerikát, Ausztráliát, Ázsiát és Európát.

2. Az olimpia öt karikája azért pompázik sárga, zöld, vörös, fekete és kék színben, mert ezek közül legalább egy megtalálható az egyes nemzetek lobogóin.

3. Londont érte a megtiszteltetés, hogy otthont adjon a XXX. Nyári Olimpiai Játékoknak. A brit főváros már rutinos szervező, hiszen harmadik alkalommal rendeznek itt olimpiát, aminek köszönhetően egyben azt is elmondhatja magáról, hogy itt tartották eddig a legtöbb ötkarikás játékot.

4. Athén, Párizs és Los Angeles követik Londont a legtöbbet „házigazdáskodók” listáján, mindegyik városban 2 olimpiát rendeztek eddig.

5. Budapest egyszer már elnyerte az olimpia rendezésének a jogát. Úgy volt, hogy 1920-ban nálunk rendezik a nagyszabású sporteseményt, azonban közbeszólt az I. világháború, ahol Magyarország a vesztes oldalon harcolt. Így végül Antwerpen (Belgium) részesült ebben a megtiszteltetésben.

6. Az aranyérem nem is arany, hanem ezüst, arannyal futtatva. Utoljára 1912-ben jutalmazták a győzteseket valódi arany medálokkal, Stockholmban.
7. Az első modernkori olimpián nem volt csak első és második helyezés. A győztes egy ezüstmedált és egy olajágat kapott, a második helyezett pedig egy bronz éremmel lett gazdagabb.

8. Az első modernkori olimpián indult a megújított játékok legfiatalabb résztvevője egy görög tornász, Dimitrios Loundras, aki 10 éves volt ekkor.

9. A legfiatalabb, érmet is nyerő versenyző a dán Inge Sorensen volt, aki 1936-ban bronzéremig tempózott mellúszásban, mindössze 12 évesen.

10. Minden idők legidősebb olimpikonja a svéd lövész, Oscar Swahn volt. Több olimpián is ott volt, jó néhány érmet is nyert, 1920-ban az antwerpeni játékokon már 72 évesen vállalta a megmérettetést.


 

11. Minden idők legidősebb női versenyzője a brit Lorna Johnstone, aki 1972-ben, 70 évesen indult az olimpián lovaglásban.

12. Az olimpián 42 195 méter a maratoni táv. Miért ennyi? Az 1908-as londoni olimpián a királyi családnak az volt a kívánsága, hogy az embert próbáló a Windsori Palota elől induljon, hogy a család ifjabb tagjai láthassák a nagy eseményt. A palota pedig 42 195 méterre volt a céltól, azaz a stadiontól. Azóta is ezt a távot kell lefutniuk a maratonon a versenyzőknek.

13. Hans-Gunnar Liljenwall volt az első versenyző, aki fennakadt a dopping vizsgálatokon: alkoholt találtak a vérében. Mint kiderült a svéd öttusázó felhajtott néhány korsó sört, mielőtt rajthoz állt az 1968-as mexikóvárosi olimpián.

14. 1932-ben Stella Walsh lengyel származású futónő lett a gyengébbik nem első képviselője, aki 12 másodperc alatt sprintelte le a 100 méteres síkfutást. A hölgy 1980-ban hunyt el, a boncolása során felfedezték, hogy férfi nemi szervei voltak. A további vizsgálatok során kiderült, hogy XX és XY kromoszómapárral egyaránt rendelkezett. A mai napig kérdés, hogy nő volt-e vagy férfi, bár ő valószínűleg hölgyként tekintett magára, és minden hivatalos okmányában – köztük a születési anyakönyvi kivonatában is –  nőként volt bejegyezve.

15. Az 1900-as párizsi olimpia versenyszámai közt a galamblövészet is szerepelt – első és egyben utolsó alkalommal.

16. Lis Hartel 1952-ben a helsinki olimpián annak ellenére szerzett ezüstérmet lovaglásban, hogy gerinc-rendellenességben szenvedett, és ezért segítség nélkül képtelen volt felülni a lóra, illetve leszállni a nyeregből.

17. Az első téli olimpiát 1924-ben, Franciaország Chamonix nevű városában rendezték. A téli és a nyári játékokat egészen 1992-ig egy évben tartották, azóta két év különbség van köztük.

18. A keletnémet Christa Ludig-Rothenburger az egyetlen sportoló, aki a téli és a nyári olimpián is érmet nyert egyazon évben. 1988-ban Calgaryban korcsolyában aranyéremmel gazdagodott, Szöulban pedig ezüstérmes lett kerékpározásban.

19. Az ókori olimpiákon a lángot egy szertartás keretében gyújtották meg, egy fém parabolatükör segítségével. Ez a szokás ma is él, az olimpiai lángot az ókori helyszínen Olümpia városában lobbantják fel, majd megindul vele az első futó. Végül a láng megérkezik az olimpia aktuális helyszínére, az mindig titok, hogy ki az utolsó futó.

20. A legeslegelső olimpián i.e. 776-ban még csak egyetlen versenyszám volt: 200 méteres sprintfutás.

21. Az ókori görögök nemcsak a csalókat büntették az olimpián, hanem a visszalépőket is, amiért nem volt elég bátorságuk megmérettetni magukat.

22. A 2012-es londoni olimpián 26 sportág lesz.

23. Az olimpiai stadion megépítésekor több környezetvédelmi szempontot is figyelembe vettek, így például olyan csatornarendszert dolgoztak ki, mely összegyűjti az esővizet.

24. Miután befejeződik az olimpia az Olimpiai Park lesz a legnagyobb városi park, melyet az elmúlt 150 évben Európában építettek.

25. A magyar olimpikonok eddig összesen ugyanannyi aranyérmet gyűjtöttek, mint bronzot, mindkettőből 159-et. Olimpikonjaink a dobogó második fokán álltak eddig a legkevesebbszer, 141 alkalommal. Összesen 459 érmet nyertek eddig a magyarok.

26. Egyik eddig olimpiát rendező ország se rendelkezik annyi éremmel, mint hazánk.

27. Vívásban, úszásban és kajak-kenuban voltak eddig a legsikeresebbek a magyar sportolók az ötkarikás játékokon.

28. Magyarország eddig két olimpián nem vett részt: 1920-ban az antwerpenin, mert az első világháború veszteseit nem engedték játszani, illetve 1984-ben, szovjet bojkott miatt.

29. A világ legidősebb élő olimpiai bajnoka magyar: Tarics Sándor, aki 1913. szeptember 23-án született Budapsten és az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben tagja volt a bajnoki címet nyerő magyar vízilabda csapatnak.

30. Egerszegi Krisztina az egyetlen magyar úszó olimpikon, aki szerepel a minden idők legjobb úszóinak 10-es listáján. Három olimpián szurkolhattunk neki, (1988, 1992 & 1996), ő az egyetlen női úszó, aki öt egyéni olimpiai arannyal büszkélkedhet. Egyike azon két úszónak, aki három egymást követő olimpián is képes volt a dobogó élére úszni magát ugyanabban a számban; a másik Dawn Fraser ausztrál úszónő, akit az évszázad legjobbjának tartanak.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások