Asia Race

Mire képes a Csodakezű Szása?

8882

Legutóbb útban Asztrahany felé ejtettük el a Terepes Csajok ázsiai kalandjának fonalát, amikor a Csillámpóni vagy Rózsaszín Párduc néven is ismert pink terepjárójuk motorja a kietlen orosz sztyeppe kellős közepén adta meg magát.

Szerencséjük, vagy őrangyalaik azonban igazi lovagokat küldtek értük a Mikus Team tagjainak képében. A fiúk 400 kilométeren át, hajmeresztő tempóban vontatták a lányokat, egészen a nagymester, „Csodakezű Szása” asztrahanyi főhadiszállásáig. Hamar kiderült, Szásának nem csak a keze, de a szíve is aranyból van. Műhelyében nagyon kedvesen fogadták az elgyötört versenyzőket, került vacsora is, ami után elkezdődött a pálinkázás, csak úgy orosz módra.

Azon az estén és a következő pihenőnapon Dóri és Gyöngyi végre nem voltak hontalanok: a Mkius Teammel közösen kivettek egy négyszobás bungalót, és míg a szerelők híreit várták az autóról, olyan luxusban volt részük, mint a vetett ágy, a fürdőszoba és a meleg étel.

Sajnos kiderült, Szása minden csodája ellenére a Rózsaszín Párduc végleg kilehelte a lelkét. Mivel nem élőlényről van szó, ezen talán még lehet segíteni. Egy egyszerű motorcserével. A Terepes Csajok előtt két lehetőség állt: vagy feladják a túrát és megpróbálnak valahogy hazakeveredni, vagy bíznak a csodában, továbbmennek egy másik csapattal és várják, hogy a Csillámpóni egy új motorral utoléri őket. Mivel a Terepes Csajok nem kifejezetten feladós típusok, reggel felvették az itinert, csatlakoztak Mikusékhoz és elindultak tovább, Kazahsztán felé! A szünnap után kipihenten, optimistán és eltökélten folytatták a versenyt!

Izgalmas terepen sikerült lejutniuk a Kaszpi-tengerhez, hogy később aztán fürödhessenek is benne. Voltak egy Isten háta mögötti oázisnál, átkeltek egy kiszáradt tavon (valójában az út meglehetősen sokáig maga a tómeder volt, és körülötte a régi part, mint hegyvonulat magaslott). Közben bíztató hírek érkeztek a Csillámpóniról, de jobb az ilyesmit nem elkiabálni...

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások