Test

Hernyóból lepke

8807

Néhány hete elhatároztam, hogy kipróbálok néhány új mozgásformát és megosztom veletek a tapasztalataimat. Először a speed fitnessre pörögtem rá, most pedig az aerial- vagyis légi-jóga rejtelmes világában merültem el.

Mi ez?

A légi jóga tulajdonképpen a jóga egyik legújabb formája, Michelle Dortignac „találta fel” 2006-ban, a hagyományos jóga és a cirkuszokban használt légi selyem ötvözésével. A lényeg az, hogy a gyakorlatok során egy, a plafonra felfüggesztett, rugalmas, de nagy teherbírású anyagot használnak (az úgynevezett hammock) és ez tartja az óra folyamán a testet vagy legalábbis egy részét. A felfüggesztett pozíció leveszi a teher egy részét a gerincről, s így olyan gyakorlatokat is el tudsz végezni, amelyeket előtte biztosan nem feltételeztél volna magadról. Emellett persze a hammock sokfunkciós eszköz, számtalan helyen megtarthat, mint a bokánál, térdhajlatnál, csípőnél, deréknál, ami különböző területek nyújtását és erősítését teszi lehetővé.

Milyen érzés?

Az elmúlt hónapokban kicsit úgy voltam a reggel fél nyolccal, mint a hernyókkal. Amikor pillangóra nézel, tudod, hogy ennek logikus feltétele és időbeli előzménye a hernyó, de azért jobb nem gondolni rá. Ennek ellenére egy kedd reggel éppen ebben az időpontban érkeztem a Dollhouse stúdióba. Szakdolgozattól zúgó fejjel léptem be a terembe, és örömmel állíthatom, hogy egy teljes órán keresztül annyira lekötött az, amit csináltam, hogy eszem ágában sem volt a szakirodalmaim jegyzékén vagy a többi járulékos rémálmomon gondolkodni.

A videó alapján, amit a Dollhouse honlapján találtam, annyira kecsesnek és könnyednek tűnt az egész, hogy különösebben nem is aggódtam – egészen addig a pontig, amíg nem szembesültem azzal, hogy nekem tényleg bele kell másznom a hammockba. A dolgot még bonyolította, hogy hamar rájöttem, az óra nagy része alatt fejjel lefelé van az ember lánya! Amikor azt a feladatot kaptuk, hogy hátrabukfencben távozzunk a hammockból, magamban annyira nevetni kezdtem, hogy ha ez nem lett volna még keményebb mutatvány, biztos kiestem volna belőle. Én, hátrabukfencet? Hűha. És aztán csodák csodája, sikerült. Ahogy a fejjel lefelé lógás és az összes többi gyakorlat is. Oké, a kecsesség-faktor talán hagyott némi kívánnivalót maga után, de az óra vége felé, legalábbis amennyire a tükörben láttam, egészen meglepődtem, hogy az a rózsaszín hammockban fejjel lefelé és nyújtott lábbal lógó denevér tényleg én vagyok.

És persze a légi jógára is vonatkozik, hogy egyaránt erősíti a testet, lelket és a szellemet. Kellemes izomláz és egy napra elegendő jókedv és kiegyensúlyozottság. Ha te is szeretnéd kipróbálni, itt megteheted!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások