Étel+Ital

A spenót igenis ehető!

8691

Bátran állíthatjuk, hogy generációs élmény a rettenetes menzai spenótfőzelék, ami legtöbbünknél egy életre megpecsételte a növénnyel való kapcsolatot, és nagy ívben tettünk Popeyre meg az ő spenótból nyert, mindent lebíró erejére. Mondhatott bárki bármit, a spenótról csak a nehezen értelmezhető ízre, a cseppet sem hívogató zöld színre, és a liszttel bőven behabart trutyira asszociáltunk, ami brutálisan betöltötte a teljes szájüregünket, és igen nehezen indult el a nyelőcső irányába – már ha egyáltalán elindult. Legtöbbünknél aztán fixálódott ez a lidércnyomás, és amint magunk dönthettünk az élelmezésünkről, elsőként likvidáltuk az étlapunkról ezt a zöld kajaszörnyet. Néhányunknak azonban szerencséje volt, és megtapasztalta a jól elkészített spenót nyújtotta élményt, ami szinte minden esetben bűnbocsánathoz vezetett. A spenót ugyanis kifejezetten kellemes fogás, ha értő kezek dolgozzák fel.

Külön előnye, hogy már tél végén szedhető, így elsőként tűnik fel a piacokon, és a friss, zöld levelek valódi felüdülést jelentenek a téli hónapokban halvány zöldségutánzatokon tengődő szervezetünknek. Tudták ezt őseink is, hiszen évszázadok óta fogyasztják. Őshazája a Kaukázus déli részén található, itt még ma is szedik és fogyasztják vadon termű növényként. Európába arab közvetítéssel került, így nem meglepő, hogy Spanyolországban került először az asztalokra. Innen terjedt el az egész kontinensen. Franciaországban például Medici Katalin udvarában vált népszerűvé a 16. században, de hozzánk is elég hamar eljutott, ugyanis 1590-ben Szikszai Fabricius Balázs már említi Nomenclaturájában a spinácz nevű zöldségfélét.

A spenót összetétele rendkívül kedvező, ugyanis nagyon kevés kalóriát tartalmaz, viszont rendkívül gazdag olyan vitaminokban és ásványi anyagokban, amik valósággal felpezsdítik a téli hónapokban kissé megzuhant szervezetünket. Nem árt azonban odafigyelni pár dologra. Köztudott, hogy a spenót vastartalma rendkívül magas, ám hatékony felszívódásához eleve C-vitamin szükséges, ez esetben azonban nehezíti a helyzetet a növényben található oxálsav, ami gátolja a vas felszívódását. Kalciummal közömbösíthető az oxálsav, ezért ajánlatos valamilyen tejterméket társítani a spenóthoz.  A másik lehetséges probléma, hogy a spenót hajlamos nitrátot felhalmozni a leveleiben, főleg a levélnyelekben. Hogy ez jó-e nekünk, avagy rossz, arról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez káros az emberi szervezetre, ezért azt javasolják, hogy távolítsuk el a levélnyeleket, illetve lehetőleg ne fogyasszunk napi szinten spenótot. Egyre többen hangoztatják azonban, hogy nem kell félni a nitráttól. A 90-es években végzett kutatások ugyanis kimutatták, hogy az emberi szervezet képes a nitrátot nitrogén-monoxiddá alakítani, ami fontos szerepet tölt be a vérnyomás szabályozásában, az immunrendszer erősítésében és a sejtanyagcserében. Eszerint kifejezetten ajánlott a spenót a gyakori fogyasztása, különös tekintettel a nitrátot rejtő levélnyelekre.

A problémás összetevőkön túl számos olyan anyagot is tartalmaz, amik vitán felül állóan hasznosak a szervezetünknek. Rengeteg fehérje rejtőzik a zöld levelekben, illetve K-vitamin tartalom tekintetében ott van az abszolút élmezőnyben, ami hatékonyan támogatja a máj méregtelenítő funkcióját, sőt a csontok felépítésében is tevékenyen részt vesz. Ezenkívül rendkívül gazdag luteinben, karotinoidokban, flavonoidokban és klorofillban amiknek köszönhetően emésztésserkentő, béltisztító és antioxidáns hatása van ennek a levélzöldségnek.

Mindezek után persze jogosan adódik a kérdés, hogy milyen is az a bizonyos jól elkészített spenót. Nos, a jó hír az, hogy a főzelék nem az egyetlen, és távolról sem a legoptimálisabb felhasználási módja. A legegyszerűbb hasznosítási mód, ha salátákat gazdagítunk vele. Ebben az esetben nincs más teendő, mint nyersen vagy blansírozva összekeverni a leveleket saláta egyéb összetevőivel. Érdemes valamilyen joghurtos vagy egyéb tejtermék alapú salátaöntetben gondolkodni vagy sajttal is felturbózni a salátát, hogy ne vonjuk meg szervezetünktől a spenótban található tekintélyes vasmennyiséget. Remek krémleves alap is válhat belőle, de érdemes medvehagymával házasítani, ha igazán ínyenc végeredményt szeretnénk. A spenótmártás elkészítése legalább ennyire egyszerű, viszont univerzális fogáshoz jutunk. Felhasználhatjuk köretként, tésztákhoz, de tölteléket is készíthetünk belőle, ahogy a töltött palacsinta vagy a töltött puliszkatekercs esetén történt, haladó verziója pedig a spenótos kosárka. A másik elterjedt és igen ízletes felhasználási módja, ha tésztába sütjük bele, ami lehet pogácsa vagy muffin.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások
Felhasználónév:
Jelszó: