Lélek

Ossz meg mindent, és boldog leszel!

8532

Úgy tűnik, a hagyományos családmodellnek hivatalosan is befellegzett. Ha ugyanis hinni lehet a kutatási eredményeknek, kevésbé boldogok azok a házasságok, melyek a férfire osztják a kenyérkereső szerepét, a nőre pedig a háziasszonyét. Persze, azt is hozzá kell tenni, hogy már csak elvétve akadnak ilyen családok. A kutatás szerint azok a kapcsolatok a legboldogabbak, melyekben egyenlően viselik a terheket a felek.

Az egyenlő teherviselésbe nemcsak az anyagiak tartoznak bele, hanem a házimunka is, sőt az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a hosszú és kiegyensúlyozott párkapcsolat/házasság egyik pillére a közösen végzett házimunka. Azok a párok ugyanis, akik képesek megosztani egymás között a házkörüli teendőket és a gyerekneveléssel járó feladatokat, sokkal boldogabbak, kiegyensúlyozottabb a kapcsolatuk, és ebből következően nagyobb eséllyel maradnak együtt hosszú távon. És ha ez nem lenne elég kecsegtető, még többet is szexelnek, egészen pontosan évente átlagosan tizenöt együttléttel többet könyvelhetnek el. Az összefüggéseket nem nehéz átlátni, hiszen ha mindkét fél helytáll a munkahelyen és a családi kassza feltöltésén is együtt fáradoznak, logikus, hogy az otthoni terheket is megosztják. Ha ez mégsem történik meg, az extrém terheket ró a házimunkát végző félre, aki az esetek szignifikáns többségében a nő. Az egyenlőtlen terhelés pedig komoly stresszfaktor, finoman szólva sem tesz jót a kapcsolatnak, a szexnek meg végképp. Jól példázza ezt Marcsi esete, aki szerint ez jelenti a legnagyobb problémát a házasságában: „Egyedül végzem a házimunkát, ráadásul a két gyerekkel kapcsolatos teendők nagy része is rám hárul. Mindig reménykedem, hogy a férjem majd segít, de ez sosem következik be. Ez hatalmas stresszt jelent nekem, és a kapcsolatunknak sem tesz jót. Főleg akkor jelent ez nagy problémát, amikor ünnepek, családi események vagy más ok miatt megszaporodnak a háztartási teendők. Ha jobban együtt tudnánk működni, az biztosan megoldana egy csomó problémát.”
Réka szintén szembesült ezzel a helyzettel, miután összeköltözött párjával, de úgy tűnik, hepienddel végződik a történetük. „Amíg nem költöztünk össze, nem igazán láttam bele a családi életükbe, így csak összebútorozás után derült ki, hogy otthon mindent megcsinált helyette az anyja, és számára természetes volt, hogy majd én is meg fogok. Fel sem merült benne, hogy segítsen, de nem is értett semmilyen házimunkához, ugyanakkor elvárta, hogy minden rendben legyen körülötte. Borzasztóan dühített ez a helyzet, és nem is voltam hajlandó elfogadni. Rengeteget veszekedtünk, és kétséges volt, hogy együtt maradunk-e, de végül megértette, hogy én nem vagyok az anyja, és ha akarja ezt a kapcsolatot, akkor csapatként kell működnünk. Most már besegít a házimunkába, bár soha nem lesz egy házitündér. Igazat adok a kutatásnak, azóta kiegyensúlyozottabb a kapcsolatunk, és el tudom képzelni, hogy az egész életünket együtt éljük le.”


Az is kiderült a kutatásból, hogy rendkívül kényes egyensúlyról van szó, és nem kizárólag az egyenlő terhelésen múlik a dolog, hiszen a már említett, hagyományos munkamegosztás sem garancia a boldogságra. Azok a kapcsolatok a legkiegyensúlyozottabbak és a legstabilabbak, melyekben a felek egyenlően viselik az anyagi és a háztartási terheket is.  Szerencsére nem reprezentatív felmérésünk is alátámasztotta ezt, ugyanis kiderült, hogy a legtöbb pár számára alapértelmezettnek számít a közteherviselés a házimunka frontján is. „Elosztjuk a feladatokat. A párom szokott mosogatni, porszívózni, ablakot pucolni és teregetni, ezeket szívesen is csinálja. A teregetés például nagyon fontos terület számára, mert szerinte én nem húzgálom ki rendesen a ruhákat. De például nem tudja bekészíteni a ruhát a gépbe, a vasaláshoz pedig egyáltalán nem ért, így ezek a feladatok mindig rám maradnak.” – meséli Dóri. Reniéknél is hasonló a helyzet, bár náluk a munkahelyi beosztás is beleszól a feladatok kiosztásába. „A párom két műszakban dolgozik, így a házimunka ennek függvényében oszlik el. Amikor éjszakás, rendet rak napközben, miután felébredt, viszont amikor nappalos, én szoktam elvégezni este a házimunkát. Vannak olyan teendők, például a söprögetés és a felmosás, amikkel kapcsolatban már az elején tisztáztuk, hogy mindenképpen én akarom csinálni, a mosdótakarítást pedig ő nem vállalta. A porszívózás viszont a leggyűlöletesebb dolog számomra, ezért azt mindig ő csinálja, és a szemetet is ő viszi ki, mert azt szintén nem szívesen végzem.” Úgy tűnik, sokszor a preferenciák alaján oszlik el, hogy ki mit végez a háztartásban. „Mi is megosztjuk a munkát, ez nem is volt soha kérdés. Általában az idő függvényében alakul, hogy ki mit csinál, de vannak azért preferenciák. Szerinte én nem megfelelően mosok fel, ezért azt általában ő csinálja, teregetésben viszont ő teljesít rosszul, így csak végszükségben végzi el. A szemétlevitellel én állok hadilábon, ezért azt általában lovagiasan átvállalja. Gyakran szoktunk együtt főzni, mert ő imád darabolni és előkészíteni, én viszont az étel ’összerakását’ szeretem. Ebben a szex dologban is lehet valami, mert szerintem nagyon szexis, amikor porszívózik vagy felmos.” – világosít fel háztartási szokásaikról Rita.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások