Közösség

A legcikibb bakik 2011-ből

8529

2011-et nevezhetnénk a nagy Social Media bakik évének is, hiszen cégek közösségi oldalai, színészek, sőt még egy Google fejlesztő is áldozatául esett egy-egy félresiklott, nem kellőképpen átgondolt Tweetnek, kampánynak, Facebook posztnak. Így megy ez a láthatatlan individuumok világában.

A nép kíméletlenül bírál, és azonnal meghozza az ítéletét, függetlenül attól, mekkorát buknak ezen a cégek, márkák, celebek. Az egyik pillanatban még egy több tízezres aktív közösséggel rendelkeznek, majd egyszer csak magukra maradnak az oldaladon, amibe egy kisebb falu büdzséjét beleölték. Ugrott a renomé, a jól felépített imázs és a sok befektetett munkaóra. Még a legnagyobb cégek profi csapatai is mellényúlnak néha, mert elég egy figyelmetlen marketinges, egy átgondolatlan szabályzat vagy félreérthető szófoszlány, és máris dől a rendszer. Nézzük meg, tavaly kik húzták a legrövidebbet, és hogyan lehetett volna elkerülni a digitális kamikázét!

A GoDaddy CEO esete a nagy szürke elefánttal

Bob Parsons, a domainnév-regisztrációban utazó, amúgy nagyon jól menő GoDaddy egykori vezetője vajon mit gondolt, amikor feltöltött egy videót arról, ahogy Zimbabweban lelő egy elefántot? Ezzel a lépésével pillanatok alatt elintézte, hogy a PETA azonnal lezárassa fiókját és mozgósítsa az állatvédőket. Az ügyvezető sorsa ezzel megpecsételődött, hiszen a GoDaddy menesztette. Hogy mi a tanulság?  Mivel az információ pillanatok alatt óriási tömegekhez jut el – akiknek lehetőségük van azonnali visszajelzésre –, célszerű a márkához hű tartalmat létrehozni és alaposan fontolóra venni, hogy kinek az érdekeit sértheti egy-egy poszt, videó, komment. Egy rosszul elhelyezett tartalom láncreakciót indíthat el, és egy apró hibából óriási horderejű ügy keletkezik. Szóval mielőtt megnyomnád az upload/poszt gombot, állj meg, és gondold át még egyszer, hogy a közösség számára elfogadható-e az adott információ.

Papa nem szereti a ragut

A következő epic fail az Unilever Ragu kampánya volt. A cég 3 gasztroblogger anyukával reklámozta termékét, akik egy videóbeszélgetést folytattak arról, hogy a férfiak milyen merényleteket tudnak elkövetni a konyhában. A reakció nem maradt el. A gasztroapuk fellázadtak a sztereotípia ellen, és kitört a ragubotrány, megalakult a „Ragu Hates Dads” Twitter-csoport. A szakemberek igazán megtanulhatták volna mára, hogy a közösségi média teljesen máshogy működik, mint a hagyományos marketing. Ha közösségi csatornákon reklámozol, soha ne feledkezz el arról, hogy a kommunikáció kétoldalú! Akcióra azonnal jön a reakció, ezért nem működik a negatív, kirekesztő kampány.

Lejárt a „bögyös sörös macák” és „csajok egymás közt” kampányok kora, a szarkazmus, csipkelődés, ártatlan viccelődés nagyon könnyen kirobbanthat egy közösségi háborút. Ha pedig már megtörtént a baj, nem árt bocsánatot kérni, mert a közösség azt mindig értékeli.

A leolvashatatlan QR kód

A Red Bull óriásit bukott idén az egyik QR kód (2 dimenziós vonalkód) kampányával. Az ötlet elsőre egész jónak tűnt: a metrókban elhelyezett hirdetéseket QR kóddal látták el, amik újabb tartalmakat rejtettek. Vagyis inkább rejtettek volna, ugyanis a megvalósítás során a megrendelő elfelejtett számolni egy apró, ámde nem elhanyagolható tényezővel. A metrókban ugyanis sokszor egyszerűen nem működik a mobilnet, ezért bár a kódok működőképesek voltak, nem volt, ami leolvassa. Így alig nézték meg páran. Ez a "fényes nappal tűzijáték"-szindrómát klasszikus esete: súlyos pénzeket hajigáltak ki az ablakon mindhiába.

Forrás: Dive Into Digital, az Avantgarde blogja

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások