Lélek

A pasi nem jár egyedül

8464

Közhely, de azért nem árt időről időre emlékeztetni magunkat arra, hogy a pasi nem jár egyedül, egy egészen komoly pakkot kapunk vele együtt, aminek egyik legjelentősebb tétele a családja. Ha nem is képezik a mindennapjaink részét, ott vannak velünk minden pillanatban, hiszen amit otthonról hozott, alapvetően befolyásolja a viselkedését, szokásait és értékrendjét. Épp ezért az első találkozás a családdal, ha nem is sorsdöntő jelentőségű, azért majdnem.

A 10 tanács, hogy jó benyomást tegyél a párod családjára típusú szöveg leginkább pr értékkel bír, konkrét gyakorlati haszna csekély, hiszen nem létezik univerzális recept. Nyilván mindenki belátja józan paraszti ésszel, hogy ilyen alkalmakkor nem célszerű felvenni azt a miniszoknyát, amit többen széles övnek néztek, és mellbedobással sem győzhetünk (legfeljebb a potenciális apósnál, de az meg régen rossz). Ugyanígy nem kell felidézni szexuális életünk legemlékezetesebb pillanatait, és megjegyezni, hogy bizonyára a kedves papától örökölte kiemelkedő képességeit választottunk, ahogy világnézetünk szélsőségesebbnek ítélt elemeit sem ekkor kell a család tudomására hozni jobb előbb, mint később alapon. Ha mindenképpen általános okosságot kell megfogalmazni, azt lehet mondani, hogy az a legcélszerűbb, ha megtaláljuk az egészséges egyensúlyt önmagunk felvállalása és az alkalmazkodás között. Ideális esetben ugyanis kölcsönös elfogadás történik.

Nyilván az sem mindegy, hogy milyen keretek között történik az első találkozás. Valamilyen érthetetlen okból sok család véli úgy, hogy a vasárnapi ebéd és az ünneplő étkészlet az ideális körítés egy ilyen eseményhez. Nem tudni, honnan ered ez a forgatókönyv, de az biztos, hogy ilyen alkalmakkor Murphy összes törvénye gyakorlati bizonyítást nyert, különösen az a tétel, hogy minél jobban igyekszel elbűvölni párod családját, annál valószínűbb, hogy leeszed magad. De ha nem ilyen teoretikus szinten közelítjük meg a problémát, akkor is kimondható, hogy ennél kínosabb és vontatottabb étkezés kevés van. Aztán persze az univerzum egyik anomáliája, hogy a vasárnapi ebéd mítosza tovább él, és amint szülővé válnak az egykor zavartan feszengő szerelmesek és gyermekeik csajozásra/pasizásra adják a fejüket, ugyanúgy előszedik a családi porcelánt és rántott hússal traktálják a megszeppent pályázókat. Nevezhetjük karmának, társadalmi szintű amnéziának, vagy egyszerűen csak szívásnak, az biztos, hogy többen úgy vélik, civil szerveződést kellene indítani ellene. „Ültünk, feszengtünk, és próbáltunk közös témát találni. Idegen volt minden és mindenki, legszívesebben felálltam volna, de a párom miatt maradtam. Alig vártam, hogy vége legyen.” – emlékszik vissza Levente az első találkozásra. Aztán persze lassan jobban megismerte és meg is kedvelte a családot, de az első alkalmat szívesen kihagyta volna vagy legalábbis más körülmények között élte volna meg.

Szerencsére vannak olyanok is, akik kellemesebb élményeket őriznek az első találkozásról. Flóra például meg van győződve arról, hogy a lehető legideálisabban zajlott a megismerkedés – igaz, a véletlennek köszönhető az események alakulása: „A párom még a szüleivel élt, én pedig egyetemistaként albérletben, így mindig ő aludt nálam. Egyik este vacsorázni indultunk, amikor észrevette, hogy otthon hagyta a pénztárcáját. Mivel néhány percre voltunk a házuktól, javasolta, hogy ugorjunk be érte. Először nem örültem az ötletnek, mert mégiscsak furcsa így váratlanul berontani egy gyakorlatilag idegen családhoz, de ő megnyugtatott, hogy náluk ez nem probléma. Utólag örülök, hogy így alakult, mert belecsöppentem a család egy hétköznapi estéjébe, megismertem a szüleit és az öccsét, beszélgettünk egy keveset, majd indultunk tovább. Első körben ez pont elég volt.” Dorina szintén belecsöppent a család egy átlagos estéjébe, bár nem feltétlenül erre számított: „Amikor beléptünk a lakásba, a párom apukája gyakorlatilag kiesett a konyhából, mert annyira részeg volt, hogy nem bírt megállni a lábán. A párom gyorsan bemutatott minket egymásnak, majd a szülők el is vonultak a szobájukba. Utóbb kiderült, hogy ez egy teljesen átlagos estének számít náluk.” Persze, olyan is van, hogy az alkohol inkább elősegíti a kapcsolatépítést: „A férjem családja vidéken él. Az első találkozás úgy alakult, hogy ő otthon várt, én pedig busszal utaztam hozzájuk. Rettenetesen ideges voltam, szerettem volna jó benyomást tenni a családra, és ettől teljesen befeszültem. A párom is érezte rajtam a feszültséget, ezért útközben betértünk a helyi kocsmába. Ott megismerkedtem néhány barátjával és felhajtottunk egy-két felest. Ez elég volt ahhoz, hogy oldott hangulatban érkezzünk, és sikerült is megalapozni a jó kapcsolatot.” – meséli Gabi.

A lakáskörülmények miatt az is könnyen előfordulhat, hogy az első találkozás hamarabb esik meg, mint kellene. Így járt Réka is. „Mindketten a szüleinkkel éltünk, amikor összejöttünk, így az első közös éjszakánkat a párom szobájában töltöttük. Mivel késő este érkeztünk, a szülei nem tudták, hogy ott vagyok. Reggel az anyukája megjelent a szobában egy csésze kávéval, és a sötétben nem látta, hogy én is ott vagyok az ágyban, ráadásul meztelenül. Gyorsan beburkolóztam a lepedőbe és bemutatkoztam neki, mire ő annyira zavarba jött, hogy kiszaladt a szobából.” Van, hogy a távolság határozza meg a találkozás körülményeit, hiszen hiába élünk kis országban, ha a vonatközlekedést is hozzászámítjuk, bizony hosszú órákba telik, mire eljutunk A-ból B-be. „A párom szülei az ország másik felében laknak, ötórányi vonatozással lehet eljutni hozzájuk, így az első találkozás rögtön kétnapos volt. Nem örültem neki, hogy így alakult, hiszen fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok, de másképp nem tudtuk megoldani. Amikor megérkeztünk, nagyon kedvesen fogadtak, teljesen fesztelenül viselkedtek és az első pillanattól fogva családtagként kezeltek. Jól éreztem magam, olyan érzés volt, mintha hazamentem volna és mind a mai napig így érzem, pedig azóta hat év telt el.” – meséli Petra.

Az első találkozás hangulata és kimenetele sokféle lehet, és ha a velünk megosztott történetekből le lehet vonni valamilyen tanulságot, az valami olyasmi, hogy legjobb lazán kezelni ezeket az alkalmakat – mindkét részről.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások