Étel+Ital

A szerelem gyümölcse

8434

Fogyasztói társadalom és kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok ide vagy oda, minden országban vannak alapértelmezett gyümölcsök és olyanok, amik nem őshonosak, de olyannyira beépültek a mindennapjainkba, hogy gyakorlatilag annak tekintjük őket. És van egy viszonylag szűk csoport, melynek tagjai hiába vigyorognak a polcokon már jó ideje, valahogy nem sikerül megbarátkozni velük és az egzotikumoknak kijáró távolságtartással kezeljük őket. Tapasztalataim szerint a gránátalma tipikusan ilyen. Hogy az lehet-e az oka ennek a bizalmatlanságnak, hogy fura magvait kissé macerás kipiszkálni a héjból, esetleg az, hogy ezeket a fura és egyébként is fanyar ízű magvakat kell elfogyasztani, netán az, hogy kifröccsenő leve eltávolíthatatlan vörös foltot hagy a világosabb ruhákon, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy hazánkban kevés rajongója van ennek a gyümölcsnek, annak ellenére, hogy termőterületein jelentős respekt övezi emberemlékezet óta.

Olyannyira így van ez, hogy a gránátalma a szerelem, a termékenység és a bőség jelképe. A görögök például odáig mennek, hogy hitük szerint a tengerből kilépő Aphroditénak a lába nyomán gránátalma sarjad, épp ezért az ókori görögök legfontosabb afrodiziákumát tisztelhetjük benne. Ezeknek a képzettársításoknak minden bizonnyal az az alapja, hogy rengeteg mag fejlődik ebben a különleges termésben, egyes források szerint pontosan 613 darab. Neve is erre utal, ugyanis a latin granae szóból ered, ami magot jelent. Emellett minden bizonnyal az is közrejátszott ebben a nagy tiszteletben, hogy kellemesen fanyar íze kitűnő frissítő, és olyan értékes anyagokat tartalmaz, amik komoly szerepet játszanak az egészségmegőrzésben, de több betegség legyőzésében is hasznos segítséget nyújtanak. Itt azonban nem merülnek ki a hatásai, ugyanis a mai napig használják szépítőszerként, illatszerek alapanyagaként, levéből festéket és tintát állítanak elő, Indiában pedig megszárított magvaiból készül a savanykás ízű fűszer, az anardana.

Ha már szóba kerültek gyógyhatásai, érdemes részletesen is kitérni erre, hiszen sokan nem is sejtik, hogy mennyi mindenre jó a gránátalma. A gyümölcsök közül neki van a legerősebb antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása, így eredményesen vethető be szív- és keringési rendellenességek esetén, valamint rák és gyulladásos megbetegedések kezelésében, de a legnagyobb hatásfokkal a megelőzésben alkalmazható. Emellett jelentős mennyiségben tartalmaz polifenolokat, amik lassítják az öregedést, illetve védik az idegrendszert. A cukorbetegség megelőzésében is nagy szerepe lehet, ugyanis hatóanyagai korlátozzák a cukor felszívódását a belekben. Kismamáknak ajánlatos felhörpinteni egy-egy pohárkával a gránátalma gyönyörű, bordó levéből, ugyanis egy amerikai kutatás eredményei szerint 60 százalékkal csökkenti az újszülötteknél kialakuló oxigénhiányos agysérülések kockázatát, emellett számos betegség megelőzhető a fogyasztásával idegrendszert védő hatásának köszönhetően. Jótékony hatásait a szépségipar is kiaknázza, ugyanis kivonata erősíti a bőrszövetet és aktiválja a sejtregenerációt, illetve gyulladáscsökkentő hatású. Érzéki illatát sem hagyják parlagon heverni, gyakori összetevője különféle illatszereknek.

Kulináris fronton legalább ilyen sokoldalúnak számít, bár vannak, akiket meghátrálásra kényszerít a bonyolultnak tűnő procedúra, melynek végeredményeként hozzájuthatnak az áhított beltartalomhoz. Tény, hogy egy banánt vagy egy epret jóval egyszerűbben magunkhoz vehetünk, de ez nem lehet ok arra, hogy bármi is lemondjon a gránátalma élvezetéről. Többféle megoldást is létezik. Van, aki arra esküszik, hogy keresztben kell felvágni, van, aki arra, hogy hosszában, sőt olyan is van, aki cikkekre vágva varázsolja ki a magvakat a fehér, párnás héj mélyedéseiből. Nigella pedig, aki köztudottan az egyszerű és célravezető megoldások híve, sodrófával mér néhány jól irányzott ütést a szerencsétlen gyümölcsre, aki ezután ellenállás nélkül rendelkezésére bocsátja féltve őrzött magvait. Ugyanígy vannak véleménykülönbségek az alkalmas eszköz tekintetében is: egyesek a kiskanalat tartják a legcélravezetőbbnek, mások a kést, és olyan innovatív elmék is vannak, akik karalábévájóval esnek neki. Nekem a keresztben elvágós, kiskanállal kipiszkálós kombó bizonyult a leghatékonyabbnak, de az eljárás mindenkinek a vérmérsékletére van bízva.

Ha már hozzájutottunk a magvakhoz, többféle módon felhasználhatjuk. A legegyszerűbb megoldás, ha felfaljuk nyersen vagy kipréseljük a levét és elkortyolgatjuk. Aki kedveli a kellemesen fanyar, üdítő ízeket, mindenképpen próbálja ki. Ha mégsem vetjük rá magunkat rögtön, a gyümölcshúst és a levet is használhatjuk vad- és szárnyas ételek pikánsabbá tételére, különösen kacsahússal alkot verhetetlen várost. Gyárthatunk belőle szószokat, de gyümölcssalátákban és zöldsalátákban is igazi főnyereménynek bizonyul. Készülhet belőle fagylalt, likőr, lekvár, bor és ecet. Pezsgővel keverve igazi dögös italt kapunk. A Közel-Keleten a gyümölcshúsból készült szirupot savanyúsághoz adják, a Karib térségben pedig szirupot készítenek belőle és koktélok alapanyagául szolgál.

Bár elsőre vadul hangzik, nyugodtan összeboronálhatjuk dióval is, ugyanis meglepően harmonikus lesz a végeredmény. Ugyanez a helyzet, ha sütőtökkel házasítjuk: a tök kellemesen édeskés, lágy íze remekül harmonizál a savanykás gránátalmával. Főleg desszert fronton érdemes ezzel a párosítással próbálkozni; készülhet belőle könnyed és sikkes krém, illetve illatos pite is, amit megelégedéssel majszolhatunk hideg téli estéken.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások