Étel+Ital

„Mesterségem az evés”

8297

„Nem tudok látványos trükköket, nincs kézügyességem, és eléggé ügyetlen vagyok. De úgy érzem, mégis van érzékem a főzéshez, mert megvan bennem az a két dolog, ami szerintem szükséges hozzá: a szenvedély és az ízlés. Ezeket nem lehet iskolában tanulni. Mindig is azt éreztem, hogy képes vagyok jobban azonosulni a közönséggel, mert én is úgy főzök, mint ők: nekem is gyerekeim vannak, én is veszekszem velük a házi feladat miatt, aztán pedig vacsorát főzök. És azért főzök ilyen stílusban, mert jó ételeket akarok készíteni, de nincs naponta több órám erre.” – nyilatkozta Nigella Lawson a Times riporterének új főzőshow-ja forgatásán. A Nigella konyhája című produkció állítása szerint nem fog radikálisan különbözni attól, amit eddig is megszokhattunk tőle, de azért tartogat meglepetéseket.  „A fejlődésem nyomon követhető a tévéműsoraimban és a könyveimben, és ez a műsor is beleilleszkedik ebbe. Próbálok egyre többet beszélni arról, hogy miért éppen azt a receptet választottam, mit jelent számomra, hogyan ismertem meg. Szóval, megpróbálok valahogy több intim beszélgetést folytatni.” – mondja. Sokan kikiáltották a legrokonszenvesebb tévés szakácsnak, mások a food porn királynőjévé avatták, és olyanok is vannak, akik nőies domborulatain élcelődnek. Nigella tagadhatatlanul egyedi jelenség, és egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy tévés szakácsként fog karriert befutni.

Kifejezetten jómódú és befolyásos családból származik, ugyanis édesapja, Nigel Lawson Margaret Thacher pénzügyminisztere volt, édesanyja pedig egy neves londoni étteremhálózat örököse. Nigellát azonban nem kényeztették el: ragaszkodtak hozzá, hogy maga keresse meg a zsebpénzét, ezért London több áruházában is megfordult diákmunkásként. Úgy tűnik, működőképesnek bizonyultak a tehetős szülők pedagógiai elvei, ugyanis Nigella maga kavarta össze a vagyonát. Azért is szép teljesítmény ez, mert nem képzett szakácsról van szó. Diplomáját Oxfordban szerezte, majd újságíróként kezdett dolgozni a Sunday Timesnál, ahol későbbi férjével, a szintén újságíró John Diamonddal is megismerkedett. „Amikor újságíróként elkezdtem a pályámat, imádtam írni és beszélni az ételről. Ez az időszak arról szólt, hogy megtaláljam az ízek, illatok és textúrák nyelvét, és elkezdjem használni ezt a nyelvet.” – emlékezett vissza a korai évekre egy interjúban. Hamar elismert szakíró és étteremkritikus vált belőle, ezért 1998-ban nagyobb vállalkozásba kezdett: kiadta első szakácskönyvét Hogyan együnk címmel. Sajátos hangnemével újragondolta a hagyományos szakácskönyv műfajt, és igencsak pozitív fogadtatásra talált az olvasók körében, akik meglehetősen unták már az egy kaptafára készülő szakácskönyveket. Nigella nem pihent sokat, két év múlva új könyvvel rukkolt elő. A Hogyan váljunk házi istennőkké című könyv máig a legismertebb műve, és abszolút sikert hozott szerzőjének: pillanatok alatt a bestseller listák élére került, sőt a British Book Award Év Szerzője díját is elhozta Nigellának. És ha már szakácskönyveknél tartunk: maga is nagy rajongója a műfajnak, nagyjából 4500 kötetre becsüli a gyűjteményét, és bevallja, hogy rengeteg inspirációt merít belőlük, bár receptet soha nem vesz át változtatás nélkül.

Innen persze csak egy lépés volt a tévéképernyő, és sorra forgatta mára már klasszikusnak számító műsorait. A Nigella falatozója volt az első darab, amit követett a Nigella lakomái, a Nigella karácsonyi konyhája, majd a Nigella expressz. Lényegében azt a nyelvet vitte tovább, amit cikkeiben és szakácskönyveiben már meglelt, ám a képernyő nyújtotta vizuális elemekkel is gazdagította, így állt össze sajátos főzési stílusa. Egyik jellegzetes vonása – aminek food porn királynői címét is köszönheti -, hogy képes szinte erotikus túlfűtöttséggel beszélni egy ételről, ahogy a kóstolgatás is felér nála egy kisebb orgazmussal. Másik jellegzetes vonása pedig az, hogy nem bonyolítja túl a főzést: egyszerű alapanyagokból gyorsan készít mennyei fogásokat, amivel világszerte dolgozó nők millióinak rokonszenvét nyerte el. Mindezt persze még fokozza egy jó adag életörömmel és pozitív kisugárzással, amibe benne foglaltatik az is, hogy ügyet sem vet azokra, akik finoman szólva is nőies idomait kritizálják. „Nem hiszem, hogy mindenkinek szőkének és karcsúnak kell lennie. Mindannyian különbözőek vagyunk.” – mondja, és büszkén vállalja, hogy egy másfajta szépségideált képvisel, aminek legalább akkora létjogosultsága van.

Látva a belőle áradó derűt és harmóniát nehéz elhinni, hogy életét súlyos tragédiák árnyékolták be. 1985-ben, huszonöt éves korában veszítette el édesanyját, aki hosszú ideig küzdött a rákkal. Húga, Thomasina 1993-ban, a harmincas évei elején halt meg mellrákban. A gyilkos kór ezután sem kímélte a családot, ugyanis 1997-ben férjénél diagnosztizáltak torokrákot. Négy kemény év következett ezután: Nigella mindvégig a férje mellett volt, és minden erejével támogatta. Különösen az utolsó időszak volt mindkettejük számára nehéz, ugyanis John ekkor már szörnyű szenvedéseket élt át, eltávolították a nyelvét és állandó ápolásra szorult. 2001-ben végül feladta a küzdelmet, így Nigella egyedül maradt két gyermekével, Cosimával és Brunóval. Különös egybeesés, hogy első tévéműsora abban az évben aratott példátlan sikert és hozta meg neki a sztárszakács státuszt. Férje elvesztése után a munkába kapaszkodott, és sorra forgatta főzőműsorait, illetve konyhai eszközöket kezdett forgalmazni saját márkanévvel, ami szintén szép hasznot hozott.

Jelenleg Charles Saatchi, műgyűjtő és marketing szakember a férje, akivel 2003 szeptemberében házasodtak össze. A férfi már korábban is a család barátja volt, de csak azután mélyült el a kapcsolatuk, hogy Nigella elvesztette a férjét. Kevésbé jóindulatú források szerint már korábban is közeli viszonyt ápoltak, amit arra alapoznak, hogy férje halála után kilenc hónappal már a dúsgazdag barát oldalán tűnt fel és együtt utazgattak. Mások viszont azzal magyarázzák az eseményeket, hogy Charles barátként segített későbbi feleségének a gyász feldolgozásában és fokozatosan szövődött közöttük a románc. Hogy pontosan mi történt, azt csak ők tudják, és talán nem is annyira lényeges. Kíváncsian várjuk az új főzőshow-t és az új recepteket.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások