Mi ez?

Szerelem, szex, világvége

8172

Vicces, hogy éppen nyáron, amikor a legjobb lenne a légkondis moziterembe menekülni, a legsúlyosabba az uborkaszezon. Folytatások, képregényadaptációk, képregényadaptációk folytatásai és egy-két romkom… Ez még akkor is halovány, ha az előbbiek között akadtak kifejezetten jól sikerült darabok is. Szóval, ami a moziba járás intézményét illeti, mi nagyon várjuk az őszt. Még úgy is, hogy a magyar forgalmazók jó szokásukhoz híven egy-másfél évet is késhetnek egy-egy odakint már kultikus alkotás behozatalával, amelyeknek ráadásul nem is csapnak különösebb hírverést – nagy úr a költséghatékonyság. Mi mindenesetre összegyűjtöttünk nektek pár filmet, amire megéri várni és ellenállni a torrentoldalak csábításának.

Biutiful

Javier Bardem jutalomjátéka az alig-alig megjegyezhető nevű Alejandro González Inárritu hosszú és minden bizonnyal kínzó hangulatú filmjében. Mexikó film spanyol nyelven, Hollywood tehát nem tekinti belügyének, még úgy sem, hogy a direktornak már van tapasztalata a sztárok között (21 gramm, Babel). Legújabb filmje egy szerencsétlen sorsú apa útját követi végig a társadalom peremén – úgy tűnik, Inárritu hozza a formáját, ami a szuggesztív képeket és a depressziófaktort illeti, leglfejebb annyiban különbözik az eddigiektől, hogy nem több szálon futó történettel van dolgunk. Nézzétek meg, de ne tervezzetek utána buliba menni.
Bemutató: szeptember 1.

Drive

Első látásra egyszerű akciófilmnek tűnik egy kaszkadőrről, aki gengszterek közé keveredik. Elég azonban ránézni a rendező nevére, hogy tudjuk: nem lesz ilyen egyszerű menet. Nicolas Winding Refn agresszív, vad, a nézőt teljesen a földbe döngölő filmjeiről ismert, életműve nagy részét ráadásul a zseniális Mads MIkkelsenre építette (Pusher-trilógia, Valhalla Rising), de készített bizarr életrajzi filmet is (Bronson). A Driver még Cannes-ban is kaszált, a nézők lekaparták a kárpitit a moziszékekről és legszigorúbb kritikusok is odavoltak érte: Refn állítólag úgy hozza a legjobb formáját, hogy még szórakoztató is.
Bemutató: szeptember 15.

Fertőzés

Ebben vagyunk a legkevésbé biztosak. Egy újabb világvégés katasztrófafilm, ráadásul egyszer már megcsinálták, Vírus volt a címe. Elég hollywoodi lett, persze, Dustin Hoffmanostul. Ezt is a rendező neve menti: Steven Soderbergh ugyan elkövetett pár baklövést, de azért a tény, hogy ő dirigált, elég garancia arra, hogy nem lesz csupán újabb rókabőr. Reméljük, mindez azt jelenti, hogy életszerű lesz, ez ugyanis az egyetlen terület, ahova még nem merészkedtek a fertőzéses katasztrófafilmek készítői. Természetesen még a mellékszerepekben is sztárokat láthatunk.
Bemutató: október 13.

Animal Kingdom

Nem vagyunk elkényeztetve ausztrál filmekkel, amit viszont láttunk, annak alapján elmondhatjuk: nagyjából az összes onnan érkező mozi lassú, szomorú, szikár és tele van keménynek tűnő, de rendkívül sérülékeny alakokkal. Valahogy így képzeljük a kontinenst magát is, David Michôd író-rendező filmje pedig abszolút illik a képbe. Egyszerre gengszter- és családi film, de nem a Martin Scorsese-i értelemben. Két órán át nézzük majd, ahogy egy fiatal fiú reménytelenül próbál kikecmeregni a bűnözőkből álló családja kelepcéjéből, miközben mindenki elhullik mellőle, aki jót akar neki. Egy kicsit megváltozva jövünk majd ki a moziból.
Bemutató: október 6.

Submarine

Nem bírtuk ki és megnéztük és ezt bizony megtesszük majd a moziban is. Retrós függetlenfilm egy kamaszfiúról, akinek gyorsan fel kéne nőnie, hogy megmentse (hozzá hasonlóan rendkívül furcsa) szülei házasságát és becserkéssze plátói szerelmét, az ekcémás, antiszociális osztálytársnőjét. El nem tudtuk képzelni, mit lehet még kihozni ebből a coming-of-age-témából, de Richard Ayodae-nak sikerült: elképesztő arcok, nagyszerű színészek, helyzet- helyett jellemkomikum, keserédes hangulat, magukkal ragadó képek. Mintha a 13 és háromnegyed éves Adrian Mole LSD-mámoros feldolgozását látnánk, a vásári médiumot alakító, Bundesliga-frizurás Paddy Considine pedig jobb, mint valaha.
Bemutató: október 20.

Melancholia

A depressziós Kirsten Dunst csak nemrég házasodott meg, máris az életét fenyegeti egy a Föld felé száguldó bolygó. Ahogy az egész emberiségét is. Ezt filmet Lars Von Trier rendezte, állítólag gyanús, hogy a legjobb munkája. A film sajtótájékoztatóján azonban kidobták Cannes-ból, mivel botrányos, antiszemita megjegyzéseket tett – nyilvánvalóan a saját szórakoztatására. Ezzel nagyjából el is mondtunk mindent, amit tudni érdemes.
Bemutató: október 27.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások