Divat

Az antiszemita Chanel

8162

Coco Chanelre napjainkban óriási divatbirodalom és marketinggépezet épül. Szavait szállóigeként idézik, a nevét viselő divatház Karl Lagerfelddel az élén szárnyal, filmek készülnek az életéről. Sokszor kissé már elcsépeltnek és túlzónak is tűnik a Chanel-életmű, várnánk az újat, a frisset, a divatház megújulását. Mindenki ismeri az elcsépelt megállapításokat, hogy Chanel nemcsak stílusikon, de tulajdonképpen forradalmár volt. Most viszont egy amerikai szerző kutatásainak köszönhetően Coco életének olyan részleteire derülhet fény, melyet jótékony homály fedett eddig. A Sleeping with the Enemy: Coco Chanel's Secret War (‘Egy ágyban az ellenséggel: Coco Chanel titkos háborúja') című kötet Hal Vaughan kutatómunkájának eredménye, hosszas, levéltárakban eltöltött órák végterméke és nem kevesebbet állít, mint hogy Chanel náci kém volt.

A tervezőt 1940-ben szippantotta magába a náci hírszerzés, F-7124-es ügynök, Westminster fedőnéven (Westminster hercege korábban Chanel szeretője volt). Coco életében mindig tagadta, hogy együttműködött volna a nácikkal. Winston Churcillel nagyon jó barátságot ápolt, a brit miniszterelnöknek számos információt zsebelt be a divat nagyasszonya, Churcill pedig cserébe például elintézte, hogy Chanelt letartóztatása után pár órával szabadon is engedjék.

A könyv további súlyos részletekkel szolgál, és azt állítja, hogy Coco a német kém, Baron Hans Gunther von Dincklage szeretője volt, akiről köztudott, hogy a náci propaganda egyik felelősének, Joseph Goebbelsnek jelentett és hogy Hitler jobbkezeként tevékenykedett. Párizs német megszállása alatt Chanel a Ritz szállóban lakott, ezt is szeretőjének köszönhette. Bizonyos elképzelések szerint a harmincas években találkoztak és egy német arisztrokratával viszonyt folytatni ekkoriban nyilván nem lehetett szerencsés, viszonyuk azonban kiállta az időt, a háború alatt is együtt voltak. Egy másik kémmel 1941-ben indult spanyolországi kiküldetésre annak érdekében, hogy új embereket szervezzenek be. Ettől a szolgálattól azt remélte Coco, hogy a németek szabadon engedik unokaöccsét, Andrét az egyik táborukból.

Az új könyv Chanelt antiszemitaként állítja be, aki ki nem állhatta a zsidókat, a kommunistákat. Charles Roux tíz évig ápolt közeli barátságot Chanellel, visszaemlékezései alapján pedig szó sincs ilyesmiről. A divattervező pusztán elismerésre és befolyásra vágyott, amit ekkoriban csak úgy kivitelezhetett, ha jó kapcsolatot ápolt a németekkel. Saját nevét viselő parfümjének tulajdonjogait is így próbálta visszaszerezni. Roux maga is életrajzi könyvet írt Chanelről (eddig összesen 57 készült a stílus nagyasszonyáról) és Vaughan kutatási adatait is megbízhatónak tartja, mert az író olyan archivált náci dokumentumokhoz fért hozzá, melyek csak pár éve váltak kutathatóvá, ezek között pedig jó pár kiküldetési parancs is található.

A könyv egyelőre csak az Egyesült Államokban kapható.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások