Mi ez?

Neked zöld az interneted?

7958

Ha ömlik a füst a gyárkéményekből, az környezetszennyező - ezt értjük. Az internetezés, például a YouTube-videók nézegetése azonban meglehetősen ártalmatlan, nem? Hát nem. Az internetes környezetszennyezés mértékét taglaló alábbi videós infografika eloszlat minden kételyt: az egyre terjedő és egyre több felhasználót kiszolgáló hálózat bizony elég kemény pusztítást visz végbe nap mint nap. Tudtátok például, hogy csak a már említett YouTube négy kilotonna szén-dioxidot termel - tíz percenként? A világ szerverei összesen a károsanyag-kibocsátás két százalékáért felelnek, ami nem tűnik soknak, de megegyezik a globális légiközlekedés, vagy egy közepes méretű ország környezetszennyezésével. A nagyobb cégek hatalmas adatközpontjait ráadásul nem csak árammal kell ellátni, hanem folyamatosan hűteni is kell őket, ez pedig általában legalább annyi energiát igényel, mint maga a működtetésük.

Ez pedig csak nőni fog. Egyrészt az internet még bőven nem jutott el mindenhova - Magyarországon a lakosság fele sem használja rendszeresen, a harmadik világban pedig jobbára kuriózumnak számít, van tehát még mit meghódítaniuk a szolgáltatóknak. Az internet egyre olcsóbb, a sáv egyre szélesebb, azaz, ha innentől kezdve a világon senki sem köttetné be, vagy vásárolna mobilnetet, még akkor is folyamatosan nőne az adatforgalom - a már meglévő felhasználók ugyanis egyre többet és egyre intenzívebben használják.

Van még egy jelenség, amelynek hála folyamatosan növelni kell az adatközpontok méretét, azaz a szükséges energia mennyiségét is. Nagyon úgy tűnik, hogy a 2010-es évek a felhők korszaka lesz. Felhőnek azon adatok összességét hívják, amelyeket nem magukra az eszközökre - laptopok, telefonok - mentett a felhasználó, hanem egy internetes tárhelyre, ahol bármikor hozzájuk férhet, megoszthatja, vagy éppen titkosíthatja őket. Ezt tesszük, amikor Picasára, vagy Flickr-re mentjük a képeket, Google Docs-ba az irományainkat és táblázatainkat, vagy éppen grafikai, programozói munkánkat, hogy akár félkészen megmutathassuk bárkinek. Ahogy nő a sávszélesség és a mobilnetnek hála ténylegesen bárhonnan csatlakozhatunk majd az internetre, úgy válik a múlt eszközévé a merevlemez.

Mindehhez hozzájárul, hogy bár minden - a tárhelyek mérete, a sávszélesség, az előfizetők száma, tehát a kereslet és a kínálat - folyamatosan nő, a technológia nem képes lépést tartani mindezzel. Bár a chipek láthatóan egyre kisebbek és egyre többet tudnak, mögöttük évtizedes technológia húzódik, amelynek fizikai határait nemsokára elérjük. Évek, évtizedek választanak el minket attól, hogy megjelenjenek az első eszközök, amelyeket nem kell iszonyatos erővel hűtenünk, hogy tönkre ne menjenek. Jelenleg tehát azoknak a cégeknek, akik a versenyben akarnak maradni, egy lehetőségük van: még több szerver, még több hűtés - még több energia.

Az ügy érdekében mi nem sokat tehetünk, legfeljebb annyit, hogy rávesszük a cégeket a megújuló források használatára. Ebben a sztoriban bizony igazi rosszfiú az Apple és a Facebook, amelyek főleg szénalapú energiát használnak, de a Google és a Yahoo például mindent megtesznek az ügy érdekében. A  Google külön feltalálói részleget tart fenn és finanszíroz bőkezűen, hogy találják ki, hogyan lehetne teljesen átállni a megújuló forrásokra. Akinek tehát fontos az ügy, válasszon inkább Google-szolgáltatásokat az almabirodalom helyett.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások