Közösség

Maradj otthon, nézzél tévét!

7911

Ha tévénézésről van szó, naphosszat lehetne idézni a különböző kutatásokat pro és kontra, de leginkább kontra, hiszen szinte mindent kimutattak már a káros hatásairól, és néhány dolgot az előnyeiről. Nem vitatjuk, hogy a tévénézés sok szempontból káros lehet, főleg ha túlzásba visszük, és válogatás nélkül megnézünk mindenféle műsort, és halmozottan igaz mindez, ha gyerekekről van szó. Nem árt tehát az önmérséklet és a tudatosság, ha műsorfogyasztásról van szó. A dolog másik oldala viszont az, hogy ha akarjuk, ha nem, mindennapjaink részévé vált a tévé. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a néhány évvel ezelőtt készült felmérés, mely szerint az átlag magyar pontosan 333 percet tölt naponta a képernyő előtt. Még a hozzám hasonló gyenge matekosok is gyorsan utánagondolhatnak, hogy ez bizony majdnem hat óra. Precíz statisztikák ide vagy oda, ez bizony hihetetlenül hangzik. A másik figyelemre méltó kutatási eredmény, hogy a tévénézők kemény magja, vagyis azok, akik naponta négy óránál többet töltenek a képernyő bámulásával, sokkal megbízhatatlanabbnak és veszélyesebbnek ítélik a környezetüket, mint azok, akik kevesebbet tévéznek. Márpedig ha hinni lehet a statisztikának, az átlag magyar ilyen.

Ezúttal is győzött a szkepszis és úgy döntöttünk, utánajárunk, hogy néz a magyar és valóban jobban parázik-e, ha sokat néz. A módszer ezúttal is az online kérdőív útjára bocsátása volt, és bár az eredmény nem reprezentatív, azért elgondolkodtató, és legfőképpen a miénk.

Mennyi az annyi?

A nemek aránya meglepően kiegyenlített lett, ugyanis előállt az a ritka helyzet, hogy pontosan fele-fele arányban válaszoltak férfiak és nők. Szépen felépített kutatási tervünk azonban szinte azonnal dugába dőlt, ugyanis egyetlen válaszadónk sem tartozik a kemény magba, vagyis saját bevallása szerint senki nem tölt naponta négy óránál többet a tévé előtt. Ennek persze örülünk, még ha tudományos szempontból részleges kudarcot jelent is. A legtöbben, egészen pontosan a válaszadók egyharmada naponta 1-2 órát tölt tévénézéssel. 25 százalékuk naponta 1-2 órát, ugyanennyien viszont egyáltalán nem néznek tévét, a maradék 17 százalék pedig 2-3 órát tölt a készülék előtt.

Persze, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a férfiak vagy a nők hajlamosabbak-e lyukat ülni a fotelba, és bizony ebben a vonatkozásban egyértelműen a hölgyeké az elsőbbség. A megkérdezett férfiak fele naponta kevesebb, mint egy órát hódol ennek a tevékenységnek, míg a nők közül senki sem sorolta magát ebbe a kategóriába. Az urak 16 százaléka naponta 1-2 órára ragad le a tévé előtt, ezzel szemben a hölgyek 50 százaléka teszi ugyanezt. A nők egyharmada 2-3 órát szentel naponta a tévéműsoroknak, a férfiak közül azonban senki nem sorolta magát ilyen időkeretek közé. A férfiak egyharmada soha nem néz tévét, míg a nőknek mindössze 16 százaléka mondhatja ezt el magáról.

Mit nézel?

Az sem elhanyagolható kérdés, hogy ezt az időt milyen műsorok nézésével töltik a megkérdezettek. Nos, a lista élén a sorozatok vannak, ezután következnek a hírműsorok, a harmadik helyen pedig a filmek és a magazinműsorok állnak, ezt követik a tehetségkutatók és egyéb zenés műsorok. A sorozatokat a nők kedvelik jobban, egészen pontosan kétszer annyi nő szavazott erre a műfajra, mint férfi, a hírműsorokat viszont nagy egyetértésben nézi a két nem, ugyanis támogatóik aránya szinte pontosan ugyanannyi. Azt hiszem, senkit sem fog meglepni, hogy a tehetségkutatók és egyéb zenés műsorok női műfajnak bizonyultak, ugyanis meglehetősen csekély számú férfi vallotta be, hogy efféle szórakozással üti el az estéit.

Ki parázik akkor?

Mivel a kemény mag nem képviseltette magát a megkérdezettek között, nem sikerült sem bizonyítani, sem cáfolni, hogy jobban paráznak-e a masszív tévénézők. Persze, kíváncsiak voltunk, hogy veszélyesebbnek vagy megbízhatatlanabbnak ítélik-e a világot, akik többet tévéznek, de hiába vallattuk a statisztika programot, a kispályás tévénézők körében semmilyen korrelációt nem sikerült kimutatni. Ennek ellenére az eredményekre érdemes néhány pillantást vetni tévénézési szokásoktól függetlenül is. Olyan klasszikus parafaktorokra kérdeztünk ugyanis rá, mint a lakóhely biztonsága, az emberekbe vetett bizalom, a közbiztonság és a globális katasztrófa esélye.

A megkérdezettek fele kicsit veszélyesnek ítéli a lakóhelyét, negyedük pedig közepesen veszélyesnek, viszont senki sem gondolja úgy, hogy nagyon veszélyes volna. Arra a kérdésre, hogy mennyire bízik az emberekben, a megkérdezettek 58 százaléka semleges választ adott, vagyis arra szavazott, hogy is-is. Egyharmaduk inkább nem bízik másokban, a fennmaradó néhány százalék pedig egyáltalán nem. Senki nem bízik az emberekben teljesen, ahogy az inkább megbízik opciót sem választotta senki.

Hasonló eredményre jutottunk a közbiztonság kérdésében is, ugyanis a többség itt is semleges álláspontot képviselt, az inkább nem jó és az egyáltalán nem jó opcióra pedig szinte ugyanannyian szavaztak, viszont senki sem volt maximálisan elégedett. A globális katasztrófa vonatkozásában már jobban megoszlottak a vélemények.  A többség szerint egy kicsi esély van rá, hogy bekövetkezik, a második helyen a jó esély van rá opció végzett, míg a harmadik helyen a szinte biztos, hogy bekövetkezik áll. A válaszadóknak mindössze nyolc százaléka véli úgy, hogy semmi esély nincs egy globális katasztrófára.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások