Divat

Napszemüveg – Egy divatobjekt története

7850

Napszemüveget viselni önként és dalolva? Ez csak ma természetes. Száz évvel ezelőtt a sötétített lencse a betegség és az öregség jelképe volt, legalább olyan divatos, mint egy járókeret vagy faláb. Ma azért már kicsit más a helyzet. A napszemüveg az elegancia, a szexisség, a titokzatosság emblémája.

Fotó: Fashionising.com

Aki tudja, milyen rákattanni a cipőkre vagy a táskákra, az valószínűleg azzal is tisztában van, milyen érzés egy napszemüvegekkel teli állvány előtt állni. A napszemüveg-szenvedélyre sincs jobb magyarázat annál, hogy kell. Kell persze azért is, hogy védje a szemünket a nap káros sugarai ellen, de ennél ez a furcsa történettel bíró divatobjekt sokkal több. De hogyan lett egy tárgyból, ami korábban gyógyászati segédeszköz volt, a divatozók szenvedélyének a tárgya?

Kezdetben a napszemüvegnek nem sok köze volt a divatozáshoz. Az eszkimók például a hóvakság ellen találták fel a mai napszemüvegek közel sem stílusos elődjét. Az elejtett fóka csontjába keskeny lyukakat vágtak, amelyen keresztül tudtak nézni, majd a különleges szemüvegszerű tárgyat a szemük elé helyezve a fejükre kötözték. A Római Birodalomban Néró császár ennél néhány fokkal elegánsabb megoldást alkalmazott. A rövidlátó uralkodó smaragdlencsével erősítette a látását, hogy le ne maradjon a gladiátorok küzdelméről.

Audrey Hepburn

Csontokból, kőből és zöld „üvegből” már a középkor után nem sokkal is készültek szemüvegkezdemények. Ezeket azok viselték, akiknek érzékeny volt a szemük az erős napfényre, gyulladt volt a szemük, vagy gyenge a látásuk. De a szemüvegeket kollektíve utálták az emberek. Ráadásul ezeknek a lencséknek közük nem volt az UV-védelemhez. Akkoriban az uralkodó osztály diktálta a divatot, az alacsonyabb néprétegek őket próbálták utánozni – már amennyire engedték nekik. A nemesek viszont hallani sem akartak a napról és a szemüvegekről –  ők kalappal, kesztyűvel, kendőkkel, ruhákkal védekeztek.

Csak a 20. század elején, a technológia fejlődésének hatására jelentek meg a sötétebb szemüvegek, amelyek hamarosan nemcsak jelen voltak, hanem népszerűvé és váltak. Az autóra cserélt hintók és homokfutók miatt az embereknek gondolniuk kellett arra, hogy a hirtelen megnőtt sebesség, a menetszél, a napfény, a por ellen védeniük kell a látószervüket is. Ráadásul az első világháború előtt, alatt és után számtalan dolog megváltozott – köztük a szépségideál is. A napbarnította bőr láttán már nem kaptak repülősó után az anyukák, divat lett sportolni, divat lett az egészséges életmód. Az olcsó napszemüvegek és szemüvegek helyett megjelentek a minőségi termékek.

Brigitte Bardot

Az olyan vállalkozások, mint az 1920-as években nemzetközi szintéren is egyre ismertebb jénai Carl Zeiss a mai napig a legnagyobb nevek között van. Azon cégek egyike volt, amelyik finoman csiszolt üvegből készített szemüvegeket, melyek oldalára szemellenzőt erősített, a kerete pedig könnyű anyagból készült.

A második világháború előestéje teljesen más típusú szemüveg kultuszát hozta magával. A Bausch & Lomb cég 1936-ban kifejezetten pilótáknak készített  törhetetlen napszemüveget, amely már az UV-fényeket is szűrte. Jellegzetes cseppalakja követte az akkori pilótafülkék vonalvezetését. 1937-ben az aviátor szemüveget már Ray-Bannek nevezték, amely a sugárvédelem szinonimája volt a háború előtt, és a hős pilóták közbenjárásával kiharcolt szabadság és életöröm szimbólumává avanzsált a háború után.

Az ötvenes, hatvanas években a napszemüveg mindenki számára azzá a luxussá vált, amit szinte mindenki megengedhetett magának. Ha nem is telt drága ruhára, de elegáns napszemüvegre azért lényegesen könnyebben össze lehetett spórolni. Aztán úgy vigyázott rá az illető, mint a szeme világára. A híres Rodenstock 1958-ban olyat tett, mint addig senki. Ez a cég volt az első, amelyik reklámozni kezdte a napszemüvegeit. Ráadásul olyan hírességeket vetett be, mint Sophia Loren vagy Brigitte Bardot, akiket vakon is követtek volna a nők, nemhogy napszemüvegben.

Nők a keret mögött

A napszemüveg egyébként nagyban segítette a hírességeket abban, hogy megőrizhessék az utolsó négyzetcentiméternyi magánéletüket, ugyanakkor hozzájárult az imidzsükhöz is. Jackie Kennedy, John Lennon, Karl Lagerfeld vagy Presser Gábor szinte elképzelhetetlen (volt) sötétített lencse nélkül.

A napszemüvegnek ma már semmi köze a rossz látáshoz, de nem szabad elfelejtenünk, hogy miről is szól elsődlegesen. Mert a stílus kifejezése és a titokzatosság megőrzése mellett azért a megfelelő védelemmel ellátott lencsék az igaziak. Ne hagyjuk, hogy a gyűjtőszenvedély eluralkodjon akkor, amikor napszemüveget választunk. A szemünk védelme sokkal fontosabb, mint a stílusunk kialakítása.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások