Lélek

A távkapcsolat forradalma

7775

Távkapcsolatba belemenni még mindig elég dilemmát vet fel. Nem elég, hogy hetente jóval többször hajtod álomra a fejed úgy, hogy nem szuszog melletted senki, de a külön élet, a külön történő szórakozás, a kevesebb közös élmény miatt is nehezebb lehet működtetni és életben tartani a szerelmet. Mindez csak akkor igaz, ha féltékenyebb, félénkebb típus vagy. Statisztikailag nézve ugyanis a távkapcsolatok ugyanolyan stabilak, mint bármilyen más szerelmi viszony. Ez ugyanúgy igaz a friss szerelmekre és a hosszabb ideje tartó kapcsolatokra is.

Mennyivel nyugodtabb lett volna néhány ismerősöm, ha ezt tudják akkor, amikor belevágtak egy-egy párkapcsolatba, és rendszeresen ingáztak a London-Budapest vagy a London-Berlin útvonalon. A távkapcsolat ugyanis egy kapcsolat elején még előny is lehet, ugyanis villámgyorsan ki kell épülniük a napi rituáléknak. A jó reggelt!-sms vagy a lefekvés előtti telefonálás magától értetődő szokássá válnak, míg azoknál a pároknál, akik évekig egy városban éltek, sokkal nehezebb ezeket a kapcsolatot életben tartó, apró szokásokat beépíteni a hétköznapi rutinba.

A távkapcsolatok viszont olyan beszélgetésekre is rákényszerítenek, amelyekről más jellegű párkapcsolat során kevesebbet beszélünk, ha egyáltalán. Az egyik a hűség kérdése. A hűségről beszélgetni nem túl romantikus, de ebben az esetben szükséges – legalábbis a szakemberek szerint. Sokkal erőteljesebbek ugyanis az ezzel kapcsolatos érzések, ha nagyobb a távolság. Az egyik fél számára már megcsalásnak számít, ha valaki a kollégáival megiszik egy italt levezetésként, míg a másik számára már akkor is borul a bili, ha a párja egy csinos munkatársával megy üzleti megbeszélésre. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell. Ahogy az anyagiak is sokkal hamarabb szóba kerülnek. Nem mindegy ugyanis, hogy például ki fizeti az utazást, vagy ki hányszor utazik a másikhoz. Ezek a problémakörök viszont sokkal hamarabb felnyitják a párok szemét, és hamarabb a felszínre buknak olyan különbségek is, amelyekkel esetleg nem tudnának együtt élni a jövőben.

A távkapcsolatok működőképességére egyébként az internet óriási hatással volt és van. Forradalmi változások következtek be, mióta szerves része lett az életünknek az online chat megspékelve egy webkamerával. Vannak olyan párok, akiknél a webkamera folyamatosan be van kapcsolva és nem csak akkor, ha éppen egymással beszélnek. Milyen jó érzés is az, ha valamelyik kemény vizsgára készülsz, és a monitorra pillantva látod, hogy a pasid néhány száz kilométerrel távolabb ugyanezt teszi, vagy valamelyik tévéműsoron nevet. Ennek semmi köze ahhoz, hogy a felügyeleted alatt tartsd a párod. Ennek ahhoz van köze, hogy az együttlét új szintjén éltek – tegyük hozzá, hogy a tényleges együtt töltött idővel azért ez sosem fog versenyezni. Ugyanakkor sokan például így főznek közösen. Beviszik a laptopot a konyhába, bekapcsolják a kamerát és ugyanazt az ételt elkészítik maguknak. Miközben rotyog a lábosban a vacsora, megbeszélik, hogy kivel mi történt aznap. Történik mindez annak ellenére, hogy az egyikük Budapesten van, a másik pedig Szegeden.

Ez persze nem váltja ki azt, hogy találkozzanak is, ugyanis minden kapcsolatban kellenek az offline élmények legalább havonta egyszer. Ha ennél ritkábban jutnak el a szerelmesek egymáshoz, akkor félő, hogy annyira kiépítik a saját világukat, hogy az abban két-háromhavonta felbukkanó ismeretlen ismerősnek nem sok keresnivalója van. A távkapcsolat az internettel valóban könnyebb, de attól még messze áll, hogy tömegesen vállalják be az emberek ezt a fajta „együttélést”.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások