Étel+Ital

Bundás kenyér másképp

7632

A bundás kenyér és a kakaó a gyerekkorom legtökéletesebb reggeli menüje volt. A nagymamám készítette nekünk, amikor nála aludtunk. A kenyér soha nem volt túl zsíros (nem, nem olajos, hanem zsíros), de nem is volt száraz. Nem csucsogott a tojásban, azt nem szerettük, de pont annyira megszívta magát, hogy a falatok minden erőlködés nélkül lecsúsztak a gyomrunkba, és finoman kibélelték azt. Mindig éppen annyira volt sós, amennyire a kenyér még megkívánta, de soha nem túlzottan. Számomra a bundás kenyér ilyen: langyos, sós és egyszerű.

Fotó: Recepteszter.blogspot.com

Pont ez utóbbi az egyszerűsége miatt érdemes arra, hogy kísérletezzen vele az, akinek már unalmas a klasszikus változat. Készülhet például sajtkrémmel is, ahogy itt olvastuk. A blog szerzője szerint a tojásokhoz egy kevés tej is jár, de hallottunk olyat is, aki először tejbe áztatja a kenyeret, utána teszi a szeleteket a tojásba. Megint más lisztet kever a felvert tojásokhoz, és ebben forgatja meg a kenyérszeleteket. Aki szereti az egyszerű ízeket, de egy kevés különlegességre is vágyik, az dörzsölje be először fokhagymával a szikkadt kenyérből vágott szeleteket és borsozza meg a felvert tojást, ahogy itt láttuk. Találtunk egy olyan megoldást is, amikor egy kísérletező kedvű hobbiszakács a tojáshoz a fűszereken és a liszten kívül különböző magokat is kevert (katt érte ide). Jól hangzik!

Az édes bundás kenyér egészen sokáig ismeretlen volt számomra. Először a lekváros változattal találkoztam, de ennél ínycsiklandozóbb finomságokra leltem az interneten. Többösszetevős, de nem túl bonyolult recept a banános-kókuszos bundás kenyér, amely tökéletes befejezése lehet egy bőséges vasárnapi brunch-nak. Egyszerű és kedves a fahéjas változat. Ez esetben először vízből és cukorból készült szirupban fürdenek a kenyerek, amelybe fahéj és narancshéj is kerül, majd utána huppannak a gyöngyösre vert tojásba, végül az olajba. Apropó, olaj!

Úgy tűnik, a zsiradék kérdésében sincs egyetértés. Nagyanyám disznózsírban kisütött változata verhetetlen volt egészen addig, amíg a kacsazsírosat ki nem próbáltam. Aki olajpárti, annak is marad a dilemma: mennyi olaj forrósodjon? Épp csak két kanálnyi vagy jó egy-két ujjnyi is akár? Ez legalább olyan dilemma, mint az, hogy akkor édes vagy sós bundás kenyér kerüljön-e az asztalra. Esetleg mindkettő.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások