Mi ez?

Fullasztó fények

7633

Az ember olyan, hogy falkába tömörül. Az ókor óta ezt hívják urbanizációnak. Csakhogy ezeket a városokat valahogy világítani is kell, minél nagyobbak, annál több lámpával, és minél szélesebbek az utak, annál erősebb izzókkal. Arról nem is beszélve, hogy az éjjeli fogyasztókra hajtó reklámipar sem tétlenkedik, gombamód szaporodnak a házak falára, tetejére, homlokzatokra applikált fényreklámok, amelyek egymást túllicitálva igyekeznek észrevetetni magukat. Úgy, hogy villognak, vagy úgy, hogy szimplán erősen világítanak, esetleg a kettő együtt. Budapest ugyan nem New York, vagy Tokió, ahol valóban nappali fények árasztják el a nagyobb tereket sötétedéskor, de a folyamat itt is megállíthatatlannak tűnik – főleg, hogy szabályozás sincs. Az eredmény? Megmutatjuk.

A jelenséget már leírták és egy ideje vizsgálják. A fényszennyezés annyit tesz, mint az égbolt akaratlan, felesleges (tehát pazarló és környezetkárosító), mesterséges megvilágítása. Forrása nagyrészt a közvilágítás, de a reklámok és az egyéb fények – lakások, irodák világítása, sportpályák körüli reflektorok, a leszállópályák jelzőlámpái – is hozzáteszik a magukét. Az eredmény a városok űrből is jól látható, pókhálószerű világítása, amely persze rendkívül szép annak, akinek megadatik, hogy odafentről nézze, itt, lent azonban egyre komolyabb gondokat okoz.

A hétköznapokon – jobban mondva éjszakákon – leginkább érezhető hatása az, hogy eltűnnek a csillagok. Minél több a fény, annál kevesebb látszik, a főváros csomópontjainál már a tiszta égen sem lehet kivenni egyet sem, főleg, ha a szmog „megfogja” és visszatükrözi a világítást. Ha már szmog: a fényszennyezés ennek mértékét is növelheti, hiszen az intenzív éjszakai világítás visszafogja a levegő természetes tisztulását.

A város fényei megzavarják az élővilágot, főleg a vízi élőlények és a madarak viselkedését, beleszólnak a vándorlásba, a párválasztásba, több éjjeli állatfaj esetében felboríthatják a napszakok ciklusát. Különösen akkor veszélyes mindez, ha a fények a természetesnél (tehát a holdfénynél) erősebben jutnak el az állatokhoz, ekkor úgynevezett szupernormális ingerként csapdába is csalhatják őket.

A fényszennyezést nem csak globális, vagy egész városokat érintő, hanem egyéni problémaként is felfoghatjuk. Ha valaki lakást vásárol, elsősorban azt nézi, van-e elég nappali fény, elég világos lesz-e leendő otthona. Érthető, hiszen senki sem szeretne félhomályban élni. Gyakran azonban az első éjszaka jön a meglepetés: lámpák, reklámok árasztják el fénnyel a szobákat. A fény tehát ugyanúgy „beszennyezhet” egy háztömböt vagy egy lakást, mint egy egész várost. Sokszor az árnyékolás sem segít, főleg nyáron, amikor a nyugodt alvás és a fülledt meleg között kell választania az áldozatnak.

Fényben aludni pedig nehéz, sokak számára lehetetlen, az alváshiány következményei pedig közismertek. Azt viszont kevesen tudják, hogy ha meg is tanulunk világosban aludni, az messze nem ugyanolyan minőségű, mintha sötétben térnénk nyugovóra. Felborul ugyanis a melatonin hormon egyensúlya, amely normális esetben az alvás és az ébrenlét ciklusát szabályozza.

Fényben felszínesen alszunk, napközben stresszesebbek, ingerlékenyebbek vagyunk, hosszú távon pedig a daganatos megbetegedést kockáztatjuk, még akkor is, ha az órák számát tekintve megvan a szükséges alvásmennyiség. A témát csak a közelmúltban kezdték vizsgálni, de az már most egyértelmű, hogy a mellráktól a gyermekkori leukémiáig tucatnyi súlyos betegség hátterében állhat a fényszennyezés.

A szabályozás enyhén szólva hiányos, a fényreklámok és az utcai lámpák irányának, intenzitásának korlátozása az önkormányzatok feladata lenne. Budapesten jelenleg bárhol kihelyezhetnek fényreklámokat a hirdetők, amelyek tetszőleges intenzitással világíthatnak. Szankcionálni akkor lehet őket, ha már működnek, és kiderül, hogy zavarják a helyieket, így is csak hosszas ügyintézés árán. Ezt nemcsak a körutakon és a forgalmas csomópontokban használják ki – ahol jellemzően inkább irodák, mint lakások vannak –, hanem mellékutcákban is találni nappali fényt éjszaka.

Hogy mit hoz a jövő, nem tudni: beszélhetünk környezetvédelemről, jöhet a válság, megszervezhetik a Föld Órája nevű lámpaoltós akciót, ha valami biztos, akkor az, hogy a város világítása – beleértve a reklámokét is – működik majd.

Fotók: Neményi Márton

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások