Divat

A luxus igazi színe

7486

Milyen szín jut eszedbe, ha azt a szót olvasod vagy hallod, hogy luxus? Harsány, melldöngető, magamutogató arany? Esetleg annak kevésbé ragyogó, füstös változata, hiszen a luxus nem feltétlenül egyenlő a csillogással? Vagy az ezüstösen játszó fémes színek? Esetleg a hatalommámorban úszó lila? Nemrég rábukkantam egy írásra, amely rávilágított arra, amit igazából mindig is tudtam valahol. És nem csak én, hanem mindenki, aki fogott már valaha finom bőrből készült cipőt vagy táskát, tapintott már mesterien kidolgozott, fából készült bútort, vagy látott valakit szivarral a kezében (aki persze nemcsak úgy tett, mintha, hanem tényleg az is volt).

De ne szaladjunk ennyire előre. A színek szimbolikájával foglalkozó írások még alá is támasztanak bennünket abban, hogy jól gondoltuk: az arany és az ezüst egyértelműen a hatalom és a gazdagság színei. Aki ma arany- vagy ezüstszínű ruhát visel, arra biztosan felfigyelnek, egy-egy munkahelyen pedig fennen hirdetik a cégvezetőt, aki nem rejti véka alá a sikereit. Hasonlóan erőteljes és domináns szín a lila is, amelyet sokáig a luxussal, a felsőbbrendűséggel azonosítottak. Ma általában a különlegesség, az egyediség, az érzékenység színének tartják – a kielégületlenség színének mítosza nem alátámasztott. Nehéz elhinni, hogy ezek mellett labdába rúghat egy olyan, első hallásra és látásra semmitmondó – megkockáztatom: unalmas – szín, mint a barna.

A barna szó selymes és meleg, puha és közlékeny, természetes és nyugalmat áraszt. Hogyan is lehetne ezt a luxussal összehozni, gondolhatná az ember. Ráadásul úgy, hogy korábban csak az járt barna ruhában, akinek nem volt pénze minőségi anyagokra, amelyeket különleges színűre festettek. Indiában a barna a szomorúság és a gyász színe, mert a lehulló levelekre asszociálni róla. Pedig elég csak egy kicsit utánagondolni azoknak a világmárkáknak, amelyek szeretnék meggyőzni a vásárlóikat, hogy magas minőségű, egyedi igényeknek megfelelő luxusdarabokat kínálnak. Térképezzük fel az üzleteik színvilágát, és megbizonyosodhatunk róla, hogy tényleg komolyan gondolják ezt az egészet a barnával.

Ez a Bottega Veneta. Még több márka üzlete a galériában!

A sor elég hosszú: itt van nekünk elsőnek a szövött táskáiról ismert Bottega Veneta, amely a hideg sötétbarna, az aranyba hajló barna és a krémszín között egyensúlyoz. Ennél lényegesen fennköltebb a Louis Vuitton, amely a barna mellé nagyon sok aranyat is használ. Talán mert a vevőkörének jobban a szájába kell rágni a dolgokat és nem lehet csak a meleg barnával az üzleti sikereket kockáztatni. A Prada a sötétbarna és a tojáshéjszín mellé beveszi a lilát és a cikláment is. A Salvatora Ferragamo visszafogott, elegáns a fehérrel párosított középbarnával. A Burberrynél a barna sötétebb és a fehéret is meleg fénnyel megvilágított törtfehérre cserélik.

A barna láttán ugyanis nemcsak a természetességre és a nyugalomra asszociálhatunk, hanem a bőrből készült termékekre is, amelyek magukban hordozzák a sokgenerációs tradíciót és a minőségi kézimunkát is. A bőr tehát egyenlő a luxussal, ahogy a fa is egyenlő azzal. Ami pedig a szín sikerét illeti: korábban eszünkbe sem jutott volna barna körömlakkra vágyni. A Chanel (és a slágerárnyalatnak számító 505 Particulière gombaszín) viszont emberek tízezreit győzte meg nemcsak arról, hogy egy körömnyi luxus mindenkinek jár, hanem arról is, hogy az barna legyen.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások