| 2011.02.28 - |
| címkék: programajánló |

Az utóbbi évek legjobb (nem mintha olyan nagy választék lett volna) divattörténeti kiállításától búcsúztunk volna a héten, szerencsére azonban mégsem kell sietnetek. Úgy volt, hogy a tárlat hétfőn tekinthető meg utoljára, ám a nagy sikerre való tekintettel még pár hónapig nyitva tart. Mindenki megnézheti tehát, hogy kompenzáltuk ruhákkal a nagy forradalmi bukta utáni depressziót, azaz hogy nézett ki a 19. századi romantika divatja.
Május 16-ig, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Féner Tamás az egyik legnagyobb élő magyar fotóművész, mindenkihez szól és mindig kitalál valamit, azaz szerencsére nem fér el az elit galériák falain. Mostani kiállítása a letisztult kompozícióké, amelyek úgy hatásosak, hogy még megmagyarázni sem kell őket. Mindenesetre van az egésznek valami éteri, földöntúli varázsa, ami már csak a helyszínválasztásból is sejthető, meg abból, hogy a kiállítást február 20-án Donáth László lelkész nyitotta meg.
Április 20-ig, Békásmegyeri evangélikus templom

Halandzsapop, amelynek szellemi atyját jobbára az Erik Sumóban láthattuk, pedig jóval korábban kezdte, mint Tövisházi Ambrus jelenlegi formációja. A Kiss Erzsi Zene egy Gödröt félig biztos megtölt, az Instant koncerthelyiségét remélhetőleg teljesen meg fogja. Egy kis népzene, egy kis pop, egy kis ska, de szerencsére elég jellegzetes és egyedi ahhoz, hogy ne is legyen szüksége műfajokra. Néha még Bëlgát is feldolgoznak, ha olyanjuk van.
Február 28., hétfő, Instant
Ray Bradbury nyomasztó sci-fi utópiájából François Truffaut már rendezett filmet, Anger Zsolt pedig most színpadra vitte – kell ennél több? Ha igen, akkor eláruljuk, hogy Panyi Zsuzsi tervezett hozzá ékszereket, amelyek meg is vásárolhatók a színházban. Fontos még, hogy mivel Blaskó Péter beteg, a zseniális Seress Zoltán ugrik be helyette. Ez persze mind mellékes: az alapanyag remek próza, Anger Zsolt remek rendező-színész, a Bárka remek hely, írjátok fel a listára.
Március 1., kedd, Bárka Színház
A Grencsó Realtime Kollektíva nagyjából az a dzsesszben, mint a Rewind az elektronikában: hetente van, megbízható minőséget szállít és elég valahogy eljutni a Blahára. Grencsó Istvánt és csapatát maga Hans von Vliet kocsmamogul verbuválta össze és ő maga is játszik benne (övé a hely, így könnyű). A Jelen hátsó terme kicsi, de valószínűleg pont elég lesz, a hangulat pedig ilyenkor pont olyan, mint amilyen pár évtizede lehetett az alagsori dzsesszklubokban – nem is feltétlenül Magyarországon. Közszolgálati közlemény: a Jelen Budapest egyik legjobb kocsmája, de a női vécé borzalmas állapotban van. Tessenek csinálni valamit.
Március 2., szerda, Jelen Bisztró
Sok premiert időzítettek erre a hétre is, szerencsére két kötelező is belefért, ami igazán egészséges arány. Az egyik természetesen a 127 óra, amiről már mi is írtunk Oscar-előítéleteink között, kiemelve a rendezést (Danny Boyle), a főszereplőt (James Franco) és a sokkfaktort (ötnapos éhezés, öncsonkolás). A lényeget viszont elmondjuk még egyszer: nagyon jó film, vegyetek egy mély levegőt és nézzétek meg, lehetőleg ne egyedül, azaz üljön mellettetek valaki, akinek a vállába bele lehet bújni. Igen, mindent mutatnak.
A másik a Három, egy „német vígdráma”. A meglehetősen bizarr (de kevésbé ínycsiklandó) besorolást azzal oldanánk fel, hogy ez Tom Tykwer új filmje, aki a Lé meg a Lola óta csak azon dolgozik, hogy készíthetne még az előzőnél is izgalmasabb filmet. Ez néha sikerül (Parfüm), néha nem (A bűn árfolyama), de most az előzetes hírek szerint beletrafált: a Három a tökéletes szerelmi háromszögről szól, amelyben a kapcsolatban élő nő beleszeret egy másik férfiba, akivel a pár férfi tagja is összejön. Mindezt a német nagyvárosi szuperértelmiségi miliőben sikerül összehozniuk, ami egyszerre teszi viccessé a filmet és ad neki némi mélységet az alapfelálláson túl is.
Magyarország legjobb anglomán együttese látványosan eltűnt, több mint két éve, amikor is bemutatták legutóbbi lemezüket, de azóta teljes a csönd. Becsületükre legyen mondva, úgy döntöttek, a csúcson kell abbahagyni, a David Bowie korai munkásságát mesterien megidéző Introspective pedig tényleg a csúcs volt, kár, hogy meg sem próbálták megugrani. Most azonban itt az idő.
Március 4., péntek, Corvintető

Nyolc éve csinálják nagyjából ugyanazt (legfeljebb finom kis változtatásokkal), és mi ennek őszintén örülünk. A Pannonia Allstars Ska Orchestra 2003-ban még egy megjegyezhetetlen nevű, kevesek által ismert műfajról elnevezett, soktagú bulizenekar lett, ebből nőtte ki magát nemzeti intézménnyé, amely úgy hozza az autentikus skát, hogy közben ennél magyarabb együttes talán nincs is a fesztiválok közelében. Jön az új lemez, arról is játszanak majd, de alapvetően ugyanaz lesz, mint mindig: KRSA fehér öltönyben, kalapban fut majd helyben, körülötte kilenc-tíz gitáros, fuvós, meg ami ilyenkor lenni szokott. És mi ennek nagyon örülünk majd.
Március 5., szombat, Gödör
A lakberendezés nem csak azoknak való, akik lakást vesznek, újítanak fel, rendeznek át. Inkább általános dizájnkiállításként kell gondolni a 14. Lakástrendre, amely idén a zöld értékek (ökodizájn, fenntartható lakás) mentén szerveződik. Bár nemzetközi projekt, a hangsúly a hazai tervezőkön lesz, a Wampról, a lakberendező villámtalálkáról és a Made in Budapest nevű városimázs-mozgalom elindításáról nem is beszélve.
Március 4-6., Műcsarnok
28
28
28
28
28
28
28
28
28
28
02