Mi ez?

Mi ez? Ökofitnesz

7207

Mindenki arra törekszik, hogy nyomot hagyjon a világban. Van, akinek sikerül, van, akinek nem, de mindannyiunkban közös, hogy ökológiai lábnyomunkat itt hagyjuk a Földön.

A fogalom William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok nevéhez fűződik, és azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy embernek vagy csoportnak mekkora földterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék eltüntetéséhez. Az ökológiai lábnyom az emberi fogyasztás sokféle kategóriájából tevődik össze (élelmiszer, háztartás, utazás stb.). Ezeket különböző számításokkal át lehet váltani a források előállításához szükséges földterület nagyságára, ami már egy viszonylag objektív érték, de legfőképpen összehasonlítható mások lábnyomával. Mindez akkor válik igazán izgalmassá (és ijesztővé), ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló biológiai kapacitással, ugyanis akkor számszerűen is szembesülünk pazarló életmódunkkal.

Ha az egész Földet tekintjük, az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektár, ami 0,4 hektárral meghaladja a bolygó tényleges biológiai kapacitását. Persze országonként jelentős különbségek vannak: egy indiai átlagember ökológiai lábnyoma például nem éri el az egy hektárt, míg egy kanadaié 7,2 hektár.  Magyarország valahol a középmezőnyben foglal helyet a maga 3,5 hektárjával, ami majdnem duplája annak, amit megengedhetnénk magunknak.

Mindezek ismeretében nem kérdés, hogy tennünk kell valamit, vissza kell szorítani pazarló életmódunkat, hogy ne lépjük túl a bolygó tényleges biológiai kapacitását, hiszen könnyű belátni, hogy ha nem így teszünk, annak hosszútávon súlyos következményei lesznek. A konkrét lépések ügyében azonban sokan tanácstalanok, még ha az alapelvekkel egyetértenek is. Ebben segít az egyik legújabb kezdeményezés, az Ökofitnesz névre hallgató program, amit a Tudatos Vásárlók Egyesülete hívott életre.  „Az Ökofitnesszel olyan helyet szeretnék teremteni az interneten, ahol az emberek érezhetik egyéni jótetteik közösségi erejét, megoszthatják ötleteiket, és jól érzik magukat, miközben komoly és fontos dolgokkal foglalkoznak.” – mondja a projekt vezetője.

A Facebookon is elérhető program lényege, hogy a résztvevők összesen 75 féle kihívás közül választhatnak, melyek teljesítésével környezettudatosabbá formálhatják életüket. A program elsőszámú előnye, hogy kézzelfogható módszereket kínál és azok konkrét eredményeit is közli a résztvevőkkel. Aki például bevállalja, hogy hűvösebb helyre állítja a hűtőjét, az évente tízezer forintot megspórol a villanyszámlájából. Ha mindenki ezt tenné Magyarországon, a paksi atomerőmű másfél hónappal kevesebbet működne egy évben. Ugyanígy, ha valaki elhatározza, hogy nem fogad el több nejlonszatyrot, hanem mindig visz magával, az hozzájárul 400 ezer liternyi benzinre elegendő kőolaj megspórolásához. De nemcsak ilyen általános értékeket nyújt a program, ugyanis kiszámolja és nyilvántartja azt is, hogy a kihívások teljesítésével mennyi szén-dioxid-kibocsátást előztünk meg, mennyi ivóvizet és elektromos áramot spóroltunk meg.

Az Ökofitnesz közösségi vetületei is igen hangsúlyosak. Egyrészt a zöld kihívások mellett olyan kihívásokat is tartalmaz a játék, melyeknek közösségépítő hatásuk van. Vállalhatják például a résztvevők, hogy bemutatkoznak egy olyan szomszédjuknak, akit még nem ismernek. Ezzel a lépéssel egy olyan ismerősre tesznek szert, akire szükség esetén számíthatnak. Ha pedig mindenki ezt tenné az országban, sokkal nagyobb lenne a biztonságérzetünk és az egymás iránt bizalmunk. Ez azért elgondolkodtató.

A közösségi funkció másik része pedig az, hogy a résztvevők Facebook-posztokon keresztül megoszthatják egymással és ismerőseikkel, hogy éppen milyen kihíváson dolgoznak, milyen eredményeket értek el és mik a tapasztalataik.

Azt hiszem, erre érdemes gyúrni.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások