Ünnepi zenék másképp

Tudom már, mitől rémálom a karácsony előtti pár hét. Arról mi is cikkeztünk, hogy így van, azaz, hogy a béke és szeretet ünnepe elsősorban a stresszről szól, és a szenteste, mire eljutunk odáig, már csak arra jó, hogy alkohollal és brutális kalóriadózissal kompenzáljuk a másfél hétnyi vállal tülekedés és sorbanállás okozta sokkot. Szóval, van egy olyan elméletem, hogy az egészről nem a mobiltelefonon egyezkedő anyukák, a vörös fejjel magukat visszafogni igyekvő apukák, a megállás nélkül ordító kisgyerekek és a kiégés határán egyensúlyozó bolti eladók tehetnek. Vagyis tehetnek, de csak kisebb részben.

A zene lesz az. Ha nem lenne más zavaró tényező, valószínűleg akkor is masszív adagokban szívná el az életkedvem a Tescóban, a Media Marktban, a könyvesboltokban és gyakorlatilag az összes, mindenféle dolog pénzesítésére szakosodott helyiségben kötelező jelleggel, visszafojtott-szűrt hangon duruzsoló, önmagát ismétlő karácsonyi válogatáslemez. Nem tudom megfogalmazni, tulajdonképpen mi a bajom, de nagyon-nagyon rossz hatással van rám, és szerintem nem vagyok egyedül. Frank Sinatrától mérges leszek, a klasszikus karácsonyi kórusművektől foglalkoztatni kezd a gondolat, hogy azonnal hagyjam a francba az egészet, Mariah Carey-nél itt-ott felsejlik az öngyilkosság gondolata, George Michael pedig… nos, George Michaelre még visszatérünk.

Mivel a karácsonyi stresszről szóló cikkeinkhez meglepően sok empatikus komment érkezett, azaz sokan vagytok így, úgy döntöttünk, összeállítjuk nektek a karácsonymentes karácsonyi válogatást: szép és lehetőleg giccsmentes dalok, amelyek nem tartalmaznak száncsengőt és gyerekkórust, melankóliát elkerülhetetlenül igen, hörgő férfiéneket azonban csak nyomokban. Fogadjátok szeretettel.

1. Nick Cave és Warren Ellis – Song for Jesse

A Jesse James meggyilkolása című költői western egyik csilingelős tétele. Látványos bizonyítéka annak, hogy Nick Cave-nek nincs szüksége a saját hangjára az érzelmekhez.

2. Laurie Anderson - My Right Eye

Az extravagáns New York-i díva idén kihozta élete talán legszebb albumát (Homeland). Ez talán a legszebb szám róla.

3. Bardo - Most múlik pontosan

Talán a Csík zenekar feldolgozásánál is szebb Bárdos Deák Ágnes alkalmi formációjának változata. Egy gitár, pár vonós, a Kontroll Csoport "sztárja" és kész.

4. Tom Waits - Chocolate Jesus

A hangulat csöppet sem karácsonyi, a téma pedig csak egy kicsit az, mégis kihagyhatatlan. Tom Waits mindig üdítő jelenség, a szertartásosság idején pedig pláne. Ez a karcos-durva dal a bálványimádásról szól és a Letterman Show-ban adta elő pár éve.

5. Adam Green - We're Not Supposed To Be Lovers

A pofátlanul fiatal amerikai zseni, Adam Green külön esszét érdemelne cinikus-hátborzongató költészetével és ehhez képest meglepően könnyed zenéjével, de most legyen elég az a száma, amely tényleg őszintén szerelmes. Vannak kapcsolatok, amelyeknek nem lenne szabad megtörténniük, és mégis.

6. Dj Bootsie - Tableaux Repin

A Yonderboi és a Žagar mögött álló, ám mindkét formációnál nagyságrendekkel jobb szürke eminenciás, Dj Bootsie meditatív hangörvénye akár még passzolhat is a karácsonyhoz - ropogó hó, sötétség, borzongó hát.

7. Noir Désir - Le Vent Nous Portera

Ezt sokan ismerik, ha másként nem, a Kistehén Melankolikusok és a Kalandorok című film kapcsán - legfeljebb nem tudják, hogy feldolgozás. Ez az eredeti, szomorú, de gyönyörű, ha valaki nem tud franicául, ne sajnálja: az igazi zene enélkül is működik.

+1. Last Christmas

Ígértük, hogy visszatérünk George Michaelre, pontosabban korabeli formációjára, a Wham!-re, és ezt most be is tartjuk. Mindenféle kommentár nélkül ajánljuk a következő videót - ha nem ismernétek, tegyetek magatoknak egy szívességet, és várjátok meg, amíg rájöttök, mi is történik valójában. Last Christmas - szó szerinti változat.