Közösség

Bedrótozva

6839

Öt év alatt megduplázódott azok száma, akik otthonukban hozzáférnek az internethez. Nem egyszerűen arról van szó, hogy szépen, egyenletesen, magabiztosan terjed az internet: a terjedés üteme is gyorsul. A tavalyi évre érte el az emberiség az 1,4 milliárdnyi felhasználót, idén év elejére ez a szám 1,6 milliárd lett, év végére pedig elérhetjük a kétmilliárdos határt – közölte a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU). Nem is olyan sok ez a szám, tekintve, hogy a Föld népessége jelenleg 6,8 milliárd fő, azaz több mint kétharmadunk még mindig csak üggyel-bajjal vagy egyáltalán nem fér hozzá, esetleg azt sem tudja, mi fán terem. Mindezt egyébként a statisztika világnapja alkalmából közölték – mert ilyen is van, október 20-án „ünnepeljük”.

A legfontosabb adat talán az, hogy az idén „érkezett” 226 millió új netezőnek több mint kétharmada - 162 millió - fejlődő országban él. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elmaradottabb országokban többen neteznek, csak gyorsabban terjed. A mérleg nyelve még mindig a fejlett világ javára dől el, és ez így is marad: úgy számolják, az év végére az ezen területen élők 71 százaléka lesz bekötve, az elmaradottabb országokban ez az arány 21 százalék lesz csupán. Az egyes régiók közti különbségek hatalmasak: az európaiak 65 százalékának van internete otthon, Afrikában viszont csak 9,6 százaléknak. Magyarország hagyományosan az európai (nem az uniós!) átlag közelében mozog, a hazai előfizetések száma tavaly ilyenkor 2,6 millió volt a KSH adatai szerint, mára valószínűleg túlléptük a hárommilliót.

Forrás: HTC

Márpedig a szélessáv elterjesztésén egész országok sorsa múlhat: az ITU főtitkára, Hamadoun Toune szerint ahol jelen van, ott a teljes felállást képes megváltoztatni, „munkahelyeket teremt, ösztönzi a növekedést, a produktivitást és megalapozza a hosszú távú gazdasági versenyképességet”.  Hogy miért nem terjed a kellő mértékben, az egyszerű: nagyon drága. Kiszámolták, hogy az egyes országokban elérhető szélessávú előfizetések ára hogyan viszonyul a helyi átlagkeresetekhez. Kiderült, hogy azokban az államokban, ahol alacsonyak a keresetek, gyakorlatilag megfizethetetlen a net: relatíve például jelenleg a Közép-Afrikai Köztársaság szélessávja a legdrágább, a havidíj ugyanis több, mint a helyi átlagjövedelem negyvenszerese (!). A kínai Makaóban a legolcsóbb, ott az átlagjövedelem 0,3 százalékába kerül. Sokkal jobb a helyzet a mobiltelefonok terén. Lassan ott tartunk, hogy a legszegényebb országok gyerekeit kivéve mindenkinek van mobilja, a hálózatok az emberiség 90 százalékát lefedik.

2010 végére 5,3 milliárd előfizetés él majd, ebből 3,8 milliárd a fejlődő országokban köttetik, azaz az ott élők 68 százalékának ott lapul a zsebében a mobil. A fejlett országok piaca teljesen telített: 100 főre 116 szerződés jut. A növekedés gyakorlatilag le is állt. Ami a technológiát illeti azonban, a gyors mobilnetre hatalmas a kereslet: öt éve 72 millióan fizettek elő 3G-s kapcsolatra, idén már összesen 940 millió az ilyen előfizetések száma. A statisztika ezen része persze nemsokára érvényét veszti, Amerikában például már gőzerővel állnak át a nagyobb hatósugarú és jóval gyorsabb 4G-s technológiára, amellyel akár HD-felbontású filmeket is nézhet interneten keresztül, telefonján az, aki így akarja elütni az időt például a metrón ülve. Eközben három év alatt háromszorosára emelkedett az SMS-forgalom: jelenleg 200 ezer szöveges üzenetet küldünk másodpercenként világszerte.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások