Test

Diagnózis: nyaralás utáni munkaundor

6496

Fáradékonyság? Kómás ébredés? Kedvetlenség egész nap? Fásultság? Ezek nem a nyaralás előtti munkanapokon érzett szimptómák, hanem az egyhetes pihenés utáni első munkahelyi napokra jellemző tünetegyüttes.

„Jaj, basszus, alig bírtam felkelni reggel. A harmadik eszpresszómat iszom, pedig még csak délelőtt tizenegy van. Legszívesebben egész nap csak aludnék!” – panaszolja egyik kolléganőm, mikor összefutunk a konyhában, hogy felturbózzuk magunkat a klaviatúrán való pötyögést gyorsító koffeinadaggal. Nem lenne ebben semmi meglepő, ha nem az egyhetes horvátországi nyaralása után mondaná ezt, hanem még a szabadság megkezdése előtt sopánkodna. A panaszok négy napig minden délelőtt megismétlődnek, mígnem pénteken örömködő e-mailt kapok, mely szerint minden rendben, csöppet sem fáradt, a szervezete kiheverte a visszarázódás okozta sokkot.

Ha még nem jártál ebben a cipőben, akkor is könnyen el tudod képzelni, milyen érzés lehet ez a hosszabb pihenés utáni, visszatérés okozta sokk. A nyaralás után a munkahelyre való visszatérés kicsit olyan, mint amikor a kezdetén végtelennek tűnő nyáriszünet utolsó napjain kicsit keserű lesz a szánk íze, minden órában bekönnyezik a szemünk, és tudjuk ugyan, hogy jó lesz majd megint az osztálytársak között, de egyben azt is érezzük, hogy elvették tőlünk az elmúlt két és fél hónapot. A munkahelyre való visszatéréskor fellépő tünetek viszont van, hogy nagyobb jelentőséggel is bírhatnak, mint a szabadság utáni vágyakozás. Ugyanakkor bizonyos tüneteket el lehet kerülni, ha előre tervezünk.

Az első munkanap reggelén kezdődő és akár hetekig elhúzódó munkaundor figyelmeztető lehet. Nem ritka a gyomorgörcs, a szorongás, az izzadó tenyér, a felettes hangjára való összerezzenés, a gyakori elkeseredés, a feladatok fölötti összezuhanás. Ha a tünetek nem enyhülnek, akkor nem árt, ha az ember lánya nem söpri tovább a szőnyeg alá azt a válságos időkben némiképp perverznek számító gondolatot, hogy ideje munkát vagy munkakört váltani – vagy legalábbis elkezdeni nézelődni az álláshirdetések között, mielőtt nagyobb lesz a baj. Van olyan ismerősöm, aki fél év munkaundor után jutott el addig, hogy a depresszió tüneteit produkálta, értéktelennek és szellemileg leépültnek érezte magát, és mindezt csak azért, mert a munkahelyi feladatai semennyire sem elégítették ki. Ma már ott tart, hogy  szíve szerint azonnal felmondana. Sőt, meg is fogja tenni még akkor is, ha nem talál záros határidőn belül új állást. Neki szerencsére vannak pénzügyi tartalékai.

Ha a munkaundort szimplán csak a „boldog szép napok” elvesztése fölötti kesergés okozza, akkor próbáljunk változtatni a hozzáálláson. Miért is kellene az egész iskolakezdést… izé… munkakezdést tragédiaként felfogni? Biztos van olyan, ami miatt örömet érezhetünk, ha bemegyünk a melóhelyre. Ha van olyan munkatársunk, akinek már a megpillantásakor is jó kedvünk lesz, vagy tudjuk, hogy van olyan, akivel jót fogunk dumálni kajaszünetben, akkor gondoljunk erre. Ha vannak olyan teendők, amik örömet okoznak, akkor vegyük azok intézését előre, aztán jöhetnek a kevésbé élvezetes elintéznivalók.

A nyaralás utáni fáradtság és álomkór okozója lehet az is, ha rosszul tervezzük meg a pihenést. Joggal felmerülhet bárkiben a kérdés, hogy a pihenésen vajh’ mit kell tervezni, egyszerűen pihenni kell, azért elárulom, hogy ezt a tevékenységet is meg kell tanulni. Eleve tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az, ami kikapcsol bennünket. Van, akinek az egész napos hencsergés a feltöltő, másoknak viszont éjt nappallá téve mozogniuk kell ahhoz, hogy új energiához jussanak. Ha párban vagy családdal megyünk nyaralni, akkor is érdemes az egészséges önzést gyakorolni, és csak utána megkötni a kompromisszumokat. A feltöltődéshez az is nagyban hozzájárul, hogy el tudjuk engedni a problémákat, mert eltávolodva tőlük könnyebben megtalálhatjuk a megoldást, így nem görcsölünk be a pihenésre szánt napok alatt, és ki tudjuk pihenni az egész éves munka fáradalmait.

Szintén a fáradtságnak vehetjük elejét azzal, ha egy nappal az első munkanap előtt hazaérkezünk, és időt hagyunk arra, hogy akklimatizálódjunk a pihenés után. Hányszor hallottam már olyat, hogy az ismerőseim még le sem szálltak a repülőről, csomagostul rongyoltak be az irodába. Az volt ugyan a céljuk, hogy a nyaralást hosszabbítsák meg, de az első munkanap kész gyötrelem volt a számukra.
Mennyivel jobb, ha még az emlékekkel eltelve egy napot arra szánunk, hogy kimossuk a szennyest, összekapjuk a lakást, rendszerezzük a fényképeket, kipihenjük az utazást és másnap kialudva kezdjük el a munkát…

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások