Közösség

Megoldani húsz másodpercben

6466

Tehetség van, ötletek vannak, csak kivitelezni nem tudjuk őket, eladni pedig még kevésbé. Bujdosó Attila építésszel, a Pecha Kucha projekt egyik szervezőjével beszélgettünk szürkeségről, csobogókról, kis terekről és arról, hogy mi fér bele húsz másodpercbe. Szerinte nem baj, ha függünk az internettől, amíg függünk mástól is, és elmondta azt is, mi a baj a Gödörrel.

Épül a CET, amely egy feltűnő vonalvezetésű épület lesz a Duna-parton, el is üt a környezetétől. Az eklektikusság a követendő út?

Mai épületeket kell alkotni. A barokkban is barokk épületeket alkottak, nem próbáltak meg úgy tenni, mintha száz évvel előtte élnének. A Duna-part sokszínű, ott szerintem van helye és tere egy ilyen – léptékében egyébként nem is nagy – épületnek. A kortárs megformáltságú, üveg-acél szerkezet és bő százéves téglaépületek együttesén jól látható egyfajta időbeli folyamatosság. Egyébként több terv készült már a Közraktárak fejlesztésére, és szerintem valóban ez a legjobb.

Ilyen lesz a CET

Építészként mit gondolsz Budapestről?

Városszinten annyira nem figyelem a folyamatokat, inkább az egész országot követem.

Nyilván járod az utcákat, vannak gondolataid.

Az a durva, hogy itt inkább a tűzoltók és az ÁNTSZ tervezi az épületeket, mint az építészek. A szabályozás néha buta, néha túlregulázzák – általában persze nagyon hasznos. Az engedélyeztetési folyamatok annyira bonyolultak, hogy az építészek gyakran a túlélésre játszanak: mindegy, csak fogadja el a tűzoltóság, és legyen meg a ház. Ennek köszönhetően a művészi szabadság nem jellemző. Hiába találsz ki valami nagyon durvát, már ott is van a fejedben, hogy úgysem fogadják el. Ennek úgy kellene zajlania, hogy ha van egy húzós ötleted, leülsz a tűzoltókkal, és megbeszélitek, hogy „rendben, ez egy kicsit magasabb a kelleténél, tehát beépítek egy plusz füstelvezetőt, azzal biztonságosan működni fog” – és így tovább. Ez a fajta rugalmasság szinte egyik hatóságban sincs meg. Pedig van egy nagyon jó fiatal építészgeneráció.

Tehát nem csak elszórt tehetségek vannak, hanem egy egész generáció?

Az biztos, hogy vannak páran, akik nagyon ügyesek. Ráadásul nagyon aktívak, nem csak irodájuk van, tanítanak, kurzusokat visznek, szakmai közéletet és kulturális életet szerveznek. De a fiatalok szerveződése még nem teljes.

Van közös programotok nektek, fiataloknak arról, hogy merre vinnétek ezt az országot, várost, vagy csak egy-egy projektben gondolkodtok?

Sokan azon felül is gondolkodnak, hogy meg kell élniük és megbízást kell szerezniük. Már csak azért is, mert megbízások gyakran nincsenek, vagy rosszul fizetnek. Orlai Balázs (formatervező, Budapest új főutcájának munkálataiban segédkezett – a szerk.) mondta erről, hogy ha fociznánk, de nincs pálya, a meccs első felében meg kell építeni.

Mit jelent a focizás?

A munkát. Nincsenek fórumok, nincs jól működő pályázati rendszer, ahol hatékonyan lehetne alkotni, egymás után mondanak csődöt a közberuházások kiírásai, az pedig nagyon ritka, hogy egy egyébként viszonylag egyszerű tervpályázatot végigcsináljanak; nem mennek végig a lépéseken. Pedig nem bonyolult: van egy jó, értelmes kiírás, egy jó szakmai zsűri, erre viszonylag sok pályázat érkezik, viszonylag jók is, a zsűri kihoz valakit első díjasként, akivel aztán szerződést kötnek, a tervek alapján pedig viszonylag jó minőségben megépül a ház. Ez gyakrabban nem sikerül, mint sikerül.

Fotó: Neményi Márton

Hol buknak el a tervek?

Gyakran kritizálják a zsűriket, illetve azok összetételét. Ez persze személyes vélemény, de sokszor látom, hogy a vegyes összetételű zsűri végül a középszert választja, a tipikusan „antiérdekes” munkát, hiszen abból baj nem lehet; a konzervatív és a mai gondolkodású tagok kiegyenlítik egymást. Sokszor nem is választanak első díjast, hanem azt mondják, legyen két második díjas, és kezdődik a harc. A vége pedig az, hogy megint eltapsoltunk ikszmilló forintot, amiből felhúznak egy újabb szürke épületet.

Bárhova megyek, nekem úgy tűnik, a városvezetés és a lakók is abban élnek, hogy a közterek arra jók, hogy átmenjünk rajtuk. Nem veszik birtokba őket.

Nagyon szívesen meghonosítanám azt, ami Barcelonára például jellemző: vannak ugyan nagy terek is, de rengeteg kiszögellés, teresedés látható a kisebb utcákon. Ezek alkalmasak arra, hogy kiköltözzenek a kávézók, elhelyezhetnek csobogókat… Ugorjunk Pécsre, a Széchenyi térre, ami egy hatalmas terület, a közepére pedig leraktak egy csobogót. Jó, persze, de ez akkor is üres, nem érzem a miliőt. Be kell laknunk ezeket és a kisebb tereket is. A budapesti Mikszáth tér vagy a Lőrinc pap tér elég jó példa erre. Kiköltöznek a kávézók, mellettük fociznak a srácok, a biciklisek is odagyűlnek, leülnek, hesszelnek…

Egyetem tér és az új főutca?

Csak éjjel láttam eddig, egyértelmű a minőségi váltás, de a zöldet nagyon hiányolom. Nagyon ügyesen kell bevonni a növényeket, ott pedig inkább megint leburkoltunk mindent. Persze a zöldterületek fenntartására senki sem akar költeni.

Tehát egyre inkább közösségi város leszünk?

Ezt viszont nem látom. Én a kis kiszögellésekben hiszek, ezeket nagyon szeretem.

Ha megkapnád például a Gödröt, mit tennél vele?

A Gödörrel egy baj van: nagyon lepukkant. Szerintem botrányos, hogy vannak kihasználatlan helyek, amelyek csak nemrég nyitottak meg a Gödrön belül, és ki tudja, mennyi van még. Ezenkívül szigorúan rá kéne bírni az üzemeltetőt, aki nyilván nem napi ötszázezer forintos haszonnal dolgozik, hogy tartsa rendben. Ha folyamatosan figyelné a mosdók állapotát, működne mindegyik. Ha viszont pár havonta egyszer rájuk néz, sok idő eltelhet úgy, hogy alig egy-kettő működik. A minőségi étkeztetést sem oldották meg, nincs ott egy konyha, pedig nagyon kéne. Az üzemeltetőtől meg kellene követelni, hogy ha már ilyen jó helyen van, a szolgáltatások is legyenek olyan szinten. Rengeteg az ingyenes program, be lehet menni csak úgy, és ez remek dolog. Persze az üzemeltetőnek pénzbe kerül, hogy lehet ingyen pisilni, de ezt egyrészt a belvárosban szolgáltatásként el kell várni tőle, másrészt lehet, hogy minden harmadik ember, aki bemegy, inna is egy kólát, ha már ott van.

Van saját programod? „Én, Bujdosó Attila azért vagyok itt, hogy…”?

Én azt látom, hogy az itthoni építészek a homokba dugják a fejüket. Kevéssé nyitottak arra, hogy mik történnek, milyen hatások érvényesülnek a világban. Főleg a technológiai újdonságokra gondolok, és arra, ami a digitális kultúrában végbemegy. Elmaradottak, zárkózottak. Augusztusban tartok egy kurzust a LOFFICE-ban, ahol az a célom, hogy akik eljönnek, kapjanak némi betekintést ezekbe az elképesztően fontos folyamatokba. Annyira fontosak, hogy nem csak a jövőnket, hanem a jelenünket is írják.

Technológiai vagy társadalmi kérdésekre gondolsz?

Is-is. A technológiai fejlődésnek mindig is volt társadalmi hatása, de most ott tartunk, hogy mindenkinél ott az internetes mobiltelefon, lassan alanyi jogon jár az internet-hozzáférés, a neten pedig ott az elérhető, hatalmas tudás. Ezzel foglalkoznunk kell. Az építészet azonban nagyon nehezen haladó médium. Egy tanárom azt mondta rá a Műegyetemen: olyan, mint egy anyahajó, háromszáz kilométer, míg megfordul. Nehézkes, tehetetlen. Egy épület ötven évig áll, milliókba, milliárdokba kerül, és nehéz beavatkozni: ha valami nem stimmel, át kell építeni. Nagyon komplex: autómodelleket évente, félévente hoznak ki, de ha megépítek valamit, örülök, ha húsz évig nem kell hozzányúlni. Az építészeknek azonban igenis figyelniük kellene, hogy mi zajlik a világban.

Fotó: Neményi Márton

Ez mit jelent a gyakorlatban?

Ez lesz az órákon az egyik első kérdésem: ki ismeri a Wikipédiát? Mindenki ismeri. Ki használta már? Mindenki felteszi a kezét. Ki szerkesztett már szócikket? Senki. Szomorú felismerés, hogy nem jutnak el addig, hogy ráklikkeljenek a szerkesztés gombra. Persze, sosem lesz az egész társadalom aktív, de kell, hogy legyen aktív része. Ugyanez a helyzet az open source (nyílt forráskódú, szabadon módosítható, terjeszthető) szoftverekkel, vagy a DIY- (csináld magad-) mozgalommal.

Azt írtad a honlapodon: a PC-k, azaz a monitor előtt ülés elszívja a figyelmet a valódi világ dolgairól, például az építészetről is, virtualizálni, digitalizálni kell tehát mindent, hogy velünk maradhassanak tárgyaink. Most viszont egyre kevesebben ülnek monitorok előtt, inkább magunkkal visszük a netet telefonunkon, és lassan tabletünkön.

Online létezésünk az életünk második rétege. Ezzel nincs semmi baj. Ha valaki már csak online érintkezik barátaival, ki sem mozdul a lakásból, az persze nem egészséges. De mind a két réteg értékes, jó, és hát hatékonysági verseny zajlik. A két létezés nem futhat párhuzamosan: vagy telefonálok, böngészek, vagy élőben érintkezem ismerőseimmel. Mind a kettő kell, kapcsolgatunk köztük.

Csak éppen egyre gyorsabban.

Igen, gyorsulnak az információcsomagok. Leülünk beszélgetni: szia, hogy vagy? Ezzel elvagyunk húsz percet. A digitális térben gyorsul az adatcsere, gyorsabban áramlik a tudás. Ott tartunk, hogy a blogbejegyzés sem elég, Twitter kell vagy a Google Wave, amely karakterenként viszi át az üzenetet, azaz megjeleníti a betűket, ahogy a másik leüti őket.

Nem vagy úgy vele, hogy eddig és ne tovább?

Pont most vitatkoztunk erről egy kollégámmal a Kitchen Budapestben, ő azt mondta, hogy ez neki már túl sok. Nem akarja, hogy az emberek még hatékonyabban kommunikáljanak, mert az befogadhatatlan mennyiségű információt jelent. Én erre azt mondtam, hogy nem azon múlik, akarjuk-e, vagy sem. Ahogy az információk gyorsulnak, úgy gyorsul a kultúra, a társadalom is. Régen az járt jól a tőzsdén, akinek a futárszolgálat gyorsabban jelentette egy csata végkimenetelét.

Építészet és kommunikáció kapcsolatáról tartasz órákat. Mi a baj?

A Műegyetemen, ahol tanultam, ott figyeltem meg, hogy abszolút sokadrangú téma, hogy el is kellene adni, ha valamit létrehoztunk. Nem is tanultuk meg. Abban, hogy eladjuk, amink van, nemzetközi összehasonlításban a magyarok általában sem jók. Az építészek azonban különösen lemaradtak abban, hogy ki kell állni, el kell mondani a tervet: hogy legyen füle-farka a mondandónak, majd azt mondani: tessék, kérdezzetek, én válaszolok.

Persze, mert kicsi a piac, úgyis találkoznak azzal a pár döntéshozóval, akiknek nem kell profi módon prezentálniuk, hiszen majd csak megbeszélik valahogy, nem?

Az egész világ kapcsolatokon múlik. Az egyik befektető hozza a másikat, de akkor is ki kell tudni állni, és el kell mondani, kik vagyunk és mit szeretnénk. A Pecha Kucha egyik szervezője vagyok, ahol az előadók húsz képet vetíthetnek képenként húsz másodpercig. Ez nagyon jó szemléje annak, hogy hol tartanak. Ez egyfajta gyakorlóudvar. Ha valakinek nem sikerül hat perc alatt előadnia a lényeget, nem baj, tessék gyakorolni, és akkor legközelebb sikerül.

És sikerül?

Általában. Van, hogy valaki bepánikol, és nem tudja átadni a mondanivalót. De ilyen a Pecha Kucha: ha valami nem sikerül, vagy akár nem érdekel, nem baj, addig elmegyek egy sörért. Alkalmanként azonban sok előadó van, mindig van, ami érdekes, utána pedig remekül lehet ismerkedni. Van is tétje meg nincs is. Egyébként is átalakulóban van a tudásmegosztás formája. A hagyományos felállás az, hogy az iskolában tanulunk, a munkahelyen dolgozunk. Biztosra megyünk, csak a laboratóriumban kísérletezünk. Az iskolában a tanár tanít, a diák tanul. Vannak művészek, építészek, dizájnerek, cipészek. Mindent definiáltak. Ezek most keverednek. A workshopban is erről lesz szó: egyszerre tanulok és tanítok. Nyitottságot szeretnék, és azt, hogy utána merjenek nézni a technológiáknak és merjék használni őket a Wikipediától a 3D-ig. Ha kezdetleges is az ötlet, merjék megvalósítani. Merjenek már az első órán hatalmas papírok helyett laptoppal odaállítani a tanárhoz és monitoron megmutatni a terveiket, mellé pedig a vonatkozó videókat és linkeket.

Ehhez viszont az oktatókat is át kellene nevelni.

Ha van egy kurzus, azon ül húsz diák, amelyből öt laptoppal jön, a tanár hülyén fogja érezni magát, ha nem tudja, mi az és hogy működik. Lehet, hogy van iskola, ahol ez a mentalitás még így sem megy át, de nincs mese, fejlődniük kell az oktatóknak is. Kérdezzék meg a diákokat, mit kell tudni ezekről, és hogy lesz ebből projekt. Tanuljanak csak ők is.

Ha valakit érdekel Bujdosó Attila és Somlai-Fischer Szabolcs workshopja, 30-áig jelentkezhet - részletek itt.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások
1
Jul
23
ismeretlen írta:
Nekem tetszik.
10:50
2
Jul
23
ismeretlen írta:
Huh pont erről beszéltünk tegnap Párommal! :-) Ő azt mondta (mivel ő is ebben dolgozik), hogy nem lesz kis feladat ezeket beüvegezni! :-)
10:58
3
Jul
23
hanyag írta:
Derék tervezőink időnként egy kicsit el vannak szállva maguktól. Épült nemrégiben Budapest szélén egy lakópark.
Az épületek egy része nem akadálymentesített, nincs minden épülethez kukatároló, a takarításhoz nincs honnan vizet venni, nincs hová kiönteni a felmosóvizet, az üzemeltetéshez szükséges felszerelések, szerszámok, stb. részére nincs helyiség kialakítva. Ezek mind tervezési problémák.

Nagyon mutatós épületek, csak használni nehéz őket.
11:55
4
Jul
23
Juucsi írta:
jó kis riport, tetszik :)

még írásokat tőled! *-*
11:59
5
Jul
23
indala írta:
jó kis interjú, szeretem az ilyen témájú cikkeket és ezzel pl nagyon sok helyen egyet is értek.
a cet meg nagyon ütős, hajrá!
13:04
6
Jul
23
nemmondommeg írta:
Építész-közhelyek. Egy nagy léptékű városban meg nem kiszögellések és kis csobogók kellenek (csobogók, bazmeg, aki ott lakik és kinyitja az ablakot, rövid idő alatt agyfaszt kap a hangjától), hanem a léptéknek megfelelő, Budapest esetében nagy és jó arányú terek. A Gödör esetében jókat mond az ürge (Marci: Gödört, nem Gödröt, mert tulajdonnév, ha meg nem az, akkor kisbetű), igaza van. A kisstílű öncélúság viszont elkeserítő mértéket ölt a "jó fiatal építészgenerációban", és a valóban betonszintű rugalmasságú hatóságokkal együtt olyan fosokat eredményez, mint pl. a CET. Igaz, a főépítész ott nem magyar, hanem holland, de teljesen más épül meg, mint amit lerajzoltak. Itt jön képbe a profitorientált kivitelező, aki inkább azonos rombuszokból rakja össze az üveghéjat (megölve a tervet), mint hogy az építész rajzait kövesse, csak mert így olcsóbb. Ez teljesen általános, sajnos.

Az a baj, hogy a nagy modern individualizmusban gyakran teljesen figyelmen kívül hagyják a funkciót. Lehet, sőt, kell is maradandót, egyedit alkotni, de azt lehet úgy is, hogy közben használható marad a kreálmány. Az építésznek az az igazi nagy feladata, hogy ezt a kettőt kedvezően ötvözze, az egyik a másik nélkül nem működik. Illetve működik, csak szar. Ha csak funkcionalitás van és nincs mögötte tartalom, stílusérzék, dizájn stb., akkor egy szürke (jó esetben, rossz esetben egy ízléstelen förmedvény) izé fog megépülni, ha pedig céltalan egyénieskedésbe fullad a dolog, akkor egy nagyon színes tárgy jön létre, aminek annyi haszna van, mint ha az ember beleszarik egy működő ventilátorba.

A pályázatokról pedig annyit, hogy mind okosba' van, amelyik nem, az is. Sokban részt vettem már, döntő többségükben az nyert (és/vagy kapott jó helyezést), akinek már valami köze volt vagy a zsűrihez, vagy az előző felújítási (építési) ütemhez. Minő véletlen...
13:52
7
Jul
23
A.F.rétisas válaszanemmondommeg írására:
Kicsit sem gyanús,mikor kiadják a jegyzőkönyvet benne a versenytársak ajánlatait, van két 20 millió körüli,meg egy 13 milliós...
14:06
8
Jul
23
nemmondommeg válaszaA.F.rétisas írására:
Meg eleve milyen már az, hogy a DUNAPARTRA egy holland tervez, amikor itt van nekünk egy "jó fiatal építészgeneráció", megspékelve évtizedek óta működő nagyszerű szakmabeliekkel? Ráadásul más (szar) épül meg, mert a kivitelező okosít. Jellemzi az egész itthoni helyzetet.
14:12
9
Jul
23
A.F.rétisas válaszanemmondommeg írására:
Persze a nagy holland a külföldi,majd megmondja a kicsiny, butus magyaroknak mi kell nekik.
14:27
10
Jul
23
nyuszipok válaszanemmondommeg írására:
Kell ez nekünk?
17:17
11
Jul
23
nemmondommeg válaszanyuszipok írására:
Így, ebben a formában kurvára nem. Ha egy nagyszerű terv (a dunapart meghatározó eleme a városképnek, talán a legmeghatározóbb, oda nem lehet bármit rakni) becsületes megvalósítása lenne, akkor igen.
17:49
12
Jul
23
nyuszipok válaszanemmondommeg írására:
Pontosan!Nem vagyok budapesti de értem és tudom!
18:09
13
Jul
23
ismeretlen írta:
Sosem értettem, miért kell a pesti Duna-partra olyan otromba épületeket építeni, mint a Nemzeti, a Művészetek Palotája nevű betonkocka, most meg ez a cet-dolog... Persze a régi, ronda és romos közraktáraknál bármi jobb, de úgy vagyok vele, hogy ha már építünk valamit, az legyen városképbe illő...
18:38
14
Jul
23
Pernilla írta:
na végre valami nem szex-szerelem témájú cikk...
mondjuk borzasztó ez a cet, és nem bírom az elborult építészeket:D
18:38
15
Jul
23
Pernilla válasza írására:
nem érted?? :D "Mai épületeket kell alkotni. A barokkban is barokk épületeket alkottak, nem próbáltak meg úgy tenni, mintha száz évvel előtte élnének." faszság.... itt az megy ma, hogy minél extrább, minél gigantikusabb, minél jobban a mástól elütőbb dolgot építsünk... szerintem is botrány, hogy hogy teszik tönkre a városképet.
18:45
16
Jul
23
Meggy válasza írására:
Egyetértek, bár nekem a nemzeti és a MÜPA is tetszik de egyébként valóban botrányos, hogy mennyi ronda üveg és fém épületnek csúfolt borzalommal építik tele Budapestet. Ez a CET is rettenetes. Nemrég mikor a Vágóhíd környékén jártam elborzadtam, hogy már megint valami okádék irodát vagy mi a fenét (mintha nem lenne így is épp elég amit ki se tudnak adni mert nincs rá igény) építenek oda. Szóval én csak gratulálni tudok azoknak akik szerint ezekre szükség van. Tele a város szebbnél szebb épületekkel de nem látni a sok új beton meg üvegkockától. Hamarosan ez is olyan silány lesz mint a többi város :/
19:16
17
Jul
23
ismeretlen válaszanemmondommeg írására:
bármit nem, csak egy b*szott ronda épületet, amit Nemzetinek csúfolunk.muhaha.
de legalább magyar.
20:34
18
Jul
24
ismeretlen válaszaPernilla írására:
A kulcsszó számomra a "városképbe illő". Nálunk Pécsen pl. a belvárosban minden egyes felújítandó vagy újonnan építendő ház terveit be kell nyújtani a műemlékvéelemhez, és ők fogják elbírálni, hogy mennyire "városképbe illő" a terv. Agylobot is kapna mindenki, ha az ókori, középkori és török kori műemlékek közé ilyen cet-szerű üveg- és betonkockát építenének. Már azon is majdnem mindenki felháborodott, hogy a belváros legszélére egy ultramodern szálloda- koncertközpont-megyei könyvtár-kitudjamégmilyenfunkciótellátó betonkocka-alakzat került. Az biztos, hogy Pécsen egy ilyen "cet" sosem épülhetne meg.
10:29
19
Jul
24
slutangel írta:
inetlligencia feat. szakáll *LIKE- ;))
és várom a köv pechakuchát - hát még az előrelépést városépítészetileg...
11:28
20
Jul
24
C.C.G. írta:
borzasztóan ronda ez a CET... épp ideje, hogy eltakarodjon ez a szélső-liberális szellem a városból, ami ezeket a förmedvényeket inspirálta, támogatta... de sajnos ezek a "sebek" itt maradnak a város arcán...
19:25
21
Jul
25
ismeretlen írta:
Erre van pénz.
01:04
22
Jul
25
ismeretlen válaszanemmondommeg írására:
Ennyi. (Egyetértés.)
01:04
23
Jul
26
ismeretlen válasza írására:
ja nem, hát a MÜPÁ-t azért építették olyanra és oda, hogy a Nemzeti ne tűnjön annyira csúnyának. Vagy nekem van ízlésficamom, de ezt a neo-szocreál stílust nem tudom másnak vélni. bocs, ha valakinek a lelkébe gázolok.
és az a ...házsor, ami ott épült mellettük, az a legalja. oké, haladjunk a korral, ha ez nem azt jelenti, hogy ocsmány betonkolosszusok fogják díszíteni a Duna partot. Oké, haladjunk a korral, de pl. azt is elmagyarázhatná valaki a kis ostoba fejemnek, hogy a Vörösmarty téren a Gerbeaud és a Luxus mellé mért építettek egy üveg-okádékot. nem kellett volna gy az egyben leutánozni a századforduló stílusát, de az azért gáz, hogy lebontanak egy randa házat, az ember reménykedik, erre odakerül egy még rondább.
00:13
24
Jul
26
ismeretlen írta:
bocsi a kirohanásért, nem akartam így rádzúdítani, de elkezdtem írni és egyre dühösebb lettem.. :)
00:13
25
Jul
26
borellia írta:
az oké,hogy régen barokkot építettek,mert és nem 100évve azelőtti stílusú épületeket,de egy város akkor szép,ha van egy városkép,ha az,aki épít valamit,nem egy üres térre tervez,hanem megnézi,hogy a körülötte álló házak milyenek,én debreceni vagyok és pár helyen itt is annyira szörnyű,ahogy a klasszicista mellé berakják a betontömböt,vagy a 2emeletes ház mellé a 10emeletest,egyáltalán nem figyelnek oda,csak az önmegvalósítás a fontos,pedig betontömbök között a betontömb is jobban mutat...
11:32
26
Jul
26
LadyL írta:
Holland építész? Azért nézzük csak meg Amszterdamot! Kényesen ügyelnek a városképre, ha találni is újépítésű házat, azt vagy nagyon nehéz észrevenni, mert annyira igyekeztek beleolvasztani a már meglévő épületek közé, vagy egyszerűen a város szélén van. Ugyanez a helyzet Utrechttel, nem találni egyetlen nem odaillő házat sem a belvárosban, nem rontja el semmi a régi város hangulatát. Hágában kerületenként vannak az új, modern épületek, hatalmas kontrasztot alkotva a régi városrésszel, hasonlóan Rotterdamhoz. Nem egymás hegyén hátán modern és barokk, ahol ami leesett a teherautóról! Márpedig Budapesten ez van. A Nemzeti meg halál vicces, úgy néz ki, mint egy gigantikus nyomtató. Jól megfér a gigantikus sörnyitóval a hegy tetején! Már csak egy gigantikus cetre van szükségünk.
A cikkhez hozzászólva, én budapestiként nem a kávézók teraszát hiányolom, hanem a közparkokat, padokat. Ahol a saját kis kávémat/kólámat ihatom, saját szendviccsel, nem pedig a Gödör közétkeztetésére van szükségem, amit vagy szeretek, vagy nem, vagy van rá pénzem, vagy nincs. Vagy ha semmit sem akarok kötelezően fogyasztani, csak egyszerűen leülni.
12:41
27
Jul
26
a funkcionalitás és az esztétikum között általában az elöbbit választják, csak az sem valósul meg. ezt látom. ha meg esztétikára mennek, akkor vagy nincs hozzá érzékük és gagyi lesz (kedvencem a Rákóczi úton nemrég elkészült iroda- vagy lakóház [valahol a Blaha és a Keleti között], ami egy kocka rikító narancssárga műanyag szalagokkal megaggatva) vagy ilyen valóban ide nem illő nem szép csak kirívó cet-szerűségek. Vegyük már észre: amit pl a századfordolón építettek, azok akkor is szépek maradnak ha 100 évesek (max koszosak, de azt lel lehet mosni, és még koszosan is szépek!) és 200 évesen is azok lesznek, mert ami szép az nem attól szép, h új. a cet meg a hozzá hasonló üvegizék vagy a hozzá éppen nem hasonló mostanában épült kocka-izék, maximum a megépülésük pillanatában lehetnek szépek, azért mert újak. 50 év múlva hányni fogunk rájuk.
13:53
28
Jul
26
miért szűnt meg az 'erre válaszolok' v hogy hívták opció??
13:54
29
Jul
26
ÉS HIHETETLEN ÉS ELKÉPESZTŐ, HOGY A SZÁZADFORDULÓHOZ KÉPEST HOVA SÜLLYEDT SÜLLYEDT ÉS SÜLLYEDT AZ ÉPÍTÉSZET.nem abban a stílusban kell építkézni, csak azon a színvonalon. akkor az embernek adtak teret és hitték, hogy a környezet hatással van az emberre, aki majd vissza a környezetére. ezzel senkit nem bántani akarok, mert nem tehetünk személy szerint róla, de ne csodálkozzunk, ha egy panelban felnött generáció nem lát tovább a betonkockánál meg az üvegkockánál. és ha száz évvel ezelött még utoljára jó volt és az a város akkor épült meg (és ami azóta épült általában rontott) akkor újítsuk már fel azokat, hogy látszódjon is, és ne akarjuk már feltalálnia cet viaszt mert, hanem tartsuk meg és abban a kb stílusban adjunk hozzá ahhoz, ami jó volt.
14:03
30
Jul
26
nofree írta:
azért a pécsi műemlékvédelem is megérdemelne némi savat.. a belvárosban nem engedték a 'múzeum utca' egyik épületének belsejében a diszperzitet, mert ott meszelt falak voltak, tehát annak továbbra is úgy kell lennie. nem gáz, hogy így évente újra kell majd meszelni, meg pereg-porzik, tök elavult és ugyanúgy nézne ki diszperzittel, csak hosszú távon életképesebb megoldás lenne.

pesten is simán megjátsszák ezt egyébként, a KÖH ugyanúgy hajlamos magát túl komolyan venni, ha homokkő volt a (szocreál) műemléképület homlokzata, és az egészet felújítják, akkor ugyanúgy homokkő legyen, porlik az egész, aztán két év múlva fekete lesz a mocsoktól, amit csak lemarni lehet, nem baj.

hiányzik néha az ésszerűség.
15:12
31
Jul
26
nofree írta:
& hova tűnnek az enterek a hozzászólásokból?
15:13
32
Jul
26
ismeretlen írta:
Ez a CET nagyon hajaz a valenciai "tudományos város" épületeire...
15:21
33
Jul
26
ismeretlen írta:
... vagy "tudományok városa" - így azért jobb:)
15:22
34
Jul
26
ismeretlen írta:
http://www.autoberlesonline.hu/wp-content/uploads/2009/02/valencia.jpg;

http://www.spanyolorszagiutazas.hu/upload/12138/1213880568_valencia-lesarts.jpg;

http://www.spanyolportal.hu/px/Valencia_calatrava.jpg;

http://kepguru.hu/previews/19/19481.jpg
15:27
35
Jul
26
ismeretlen írta:
A különbség az, hogy ezek az épületek egy "kupacban" vannak, és nem egyenként "beszórva" a régiek közé.
15:31
36
Jul
26
nyuszipok írta:
Ja nekünk is nagyon kellett a Fórum meg a Kölcsey(Debrecen)!De bezzeg a ronda vasút àllomàst b*sszák megcsinàlni, kotu egy hely!
22:36
37
Aug
01
ismeretlen válasza írására:
Semmi gáz, egyetértek. Valaki valakiknek nagyon sok pénzt csengetett azért, hogy az általa tervezett-kivitelezett-tulajdonolt-stb. beton-üveg-undormány kerüljön a lebontásra ítélt épületek helyére. De ez ugyebár Magyarország, nem szabad meglepődni az ilyesmin.
17:51
38
Aug
01
ismeretlen válaszanofree írására:
Vannak azért kiskapuk. Egy kedves ismerősöm pont a műemlékvédelemnél dolgozik, ő mesélte, hogy a főnökét (akinek jogában áll igent vagy nemet mondani az építkezésekre) egyszer megkereste egy pécsi lakos azzal, hogy ő műemlék-épületben lakik, de szeretne műanyag nyílászárókat. Főnök kiakadt, hogy mégis hogy képzeli, csak fából készült ablak megengedett, blablabla... Boríték csúszik, épület minősítése ezentúl "műemlék jellegű", műanyag ablakok beépítve. Így működik ez... A diszperzites esetben szerintem csak elfelejtették elég vastagon megkenni a főnököt...
17:55
Felhasználónév:
Jelszó:
Hirdetés