Közösség

Udvariasság? Nyugodj békében…

6428

Ismerős a szitu, amikor kis híján az orrodra csapják az ajtót, vagy amikor bocsánatkérés nélkül állnak tovább miután széttaposták a lábujjadat, esetleg amikor hosszú percekig kell várnod egy kávéra, mert a felszolgáló személyzet éppen a tegnap esti szappanopera szerelmi jelenetét elemzi?

Valószínűleg mindenki élt már át hasonló helyzetet és azt hiszem nem egyedül állok abban a sorban, ahol az alapvető udvariasság szabályait semmibe vevők miatt gyülekeznek az eldurrant agyúak. Itthon sok tapasztalatot gyűjthetünk erre vonatkozóan, de vajon mindenhol így van ez a nagyvilágban? Egy felmérés szerint nem. Nagyon nem.

Három feladat országonként és három beépített ember kellett ahhoz, hogy mi most azon csámcsoghassunk, mennyi figyelmetlen és udvariatlan ember él a világon. A boltokban unott és flegma kiszolgálás, a fiatalok nem tisztelik az idősebbeket, az emberek átlépnek a rosszullétre panaszkodó hajléktalan felett és még sorolhatnánk. Modern korunk nyavalyájával állunk szemben, amikor már erre sincs időnk? Van remény vagy tényleg haldoklik az udvariasság a Földön? Egy nemzetközileg is nagy sikert aratott könyv szerint „a tunya erkölcsi relativizmus, agresszív, arcátlan társas viselkedéssel párosult korában élünk, amelyből gyakorlatilag kiveszett a közkeletű figyelmesség.” Lynne Truss Talk to the Hand (Süket fülek) című könyvében elég borúlátóan fogalmaz. 35 országban kutatták a válaszokat. Országonként 60-60 alkalommal léptek be az ajtón mások háta mögött, hogy vajon rájuk csapják, vagy megtartják azt, különböző üzletekben vásároltak az eladó udvariasságát tesztelve és dossziékat ejtettek el forgalmas helyeken, hogy megnézzék, segít-e valaki a szanaszét hulló papírok összeszedésében. És az eredmények?

Az amerikaiakról az a hír járja, hogy nagyképű, pökhendi népség, az udvariassági teszt első helyére viszont New York került. Szinte senki sem vágta a másik arcába az ajtót és a többi teszten is igen jól szerepeltek. Második hely? Zürich! Itt a legjobban a kiszolgálásban jeleskedtek, hiszen a rosszul öltözött vevővel is pont ugyanolyan barátságosak voltak, mint a bundában megjelent jómódú hölggyel és ez a tendencia akkor is megmaradt, ha adott esetben egy méregdrága csecsebecséket áruló boltról beszélünk, a vevő kosarában pedig csak a legolcsóbb bonbon lapult. A harmadik helyen Toronto végzett, itt a dossziékból kipotyogó papírok összeszedésében voltak jók a legtöbben, de ettől függetlenül is az volt a tapasztalat, hogy Kanada lakossága igen toleráns és udvarias.

Az európai városok közül kettő ért el kiemelkedő helyezést: Berlin és Zágráb, akik holtversenyben végeztek Sao Paolóval a negyedik helyen. Ahol nem kell csodára várnunk, az Ázsia. A vizsgált kilenc városból Hongkong kivételével mindenki sereghajtó lett. A legrosszabbul szereplő európai városok Moszkva és Bukarest. Magyarország Budapesttel a 11. helyen végzett Madriddal, Prágával és Béccsel egyetemben.

Az eredményeket összesítve és összevetve a világ az udvariassági próbán 55 százalékot teljesített. A teszt társadalmi értékrend szakértő kiagyalója szerint „a világ udvariasságának általunk tapasztalt szintje arra utal, hogy a motor nem szenved hiányt olajban, de egyik-másik ország esetében nem ártana újratölteni.” A gépezet olajozott működésében – hogy a példánál maradjunk – nagy mértékben segíthet az a felfogás is, ha nem örvendünk a szomszéd döglött tehenének, ha nem akarunk mindenkit seggbe rúgni ha rossz napunk van és az utunkban fekvő embert sem lépjük át legyintve hogy „részeg”. Hallottunk már hasonlóról, annak a végkifejlete halál lett.

Az előzékenység és a figyelem az udvariasság előfutára. Ha kellő figyelmet szentelünk másoknak, már talán az illemtani kiskódex egyes fejezeteit sem kell betéve tudnunk, hiszen sok minden, például hogy ne csapjuk rá másokra az ajtót valahol magától értetődik majd. Vajon mikor jutunk el arra a szintre, hogy ez mindenkinél alapvető funkcióként épül be az agyba?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások