Mi ez?

Húsvéti "Ki mit tud?"

6004

A minap az egyik kereskedelmi csatornán egy riportban az utca emberét kérdezgették a húsvétról. Egyenesen ciki volt hallani, hogy sokan azt sem tudták, mit ünneplünk ilyenkor.

Az egyik járókelő válasza viszont elgondolkodtatott. A huszonéves  srác – nyilván saját tudatlanságától – feldúltan úgy érvelt, hogy honnan kellene tudnia bármit is, amikor az iskolában a sok haszontalan dolog mellett, erről nem esik szó. Valahol egyetértek vele. Jobb esetben a hagyományokkal otthon, családi körben kezdünk el ismerkedni. Aztán jön az óvoda és az iskola. Amíg például az általános iskolában legalább az ünnepek előtt beszélünk a hagyományokról, addig ezek később nem nagyon jönnek elő. Mi a gimiben, az osztályfőnöki órán rendszeresen pótoltunk valamilyen elmaradt tananyagot, vagy valami lehetetlen témáról folyt a diskurzus - az évenkénti osztálykirándulásról például, a rajzot pedig amint lehetett, kiirtották a tanmenetből. Nálunk speciel hittan és néprajz nem volt.

Talán úgy voltak vele, hogy 12 éves korunkig megkapjuk a hagyomány-batyut, mint a hamuba sült pogácsát, és onnantól kezdve ez a kérdés el van intézve, jöhet a fizika, kémia, irodalom és társai, amelyekre szükségünk van az általános műveltséghez. Hogy az én kémia ismereteim ma már körülbelül ott érnek véget, hogy a kénnek záptojás szaga van, egy dolog. A tudás elillant, mint a gázok, mert nem gyakorlom. Így hogyan kellene csípőből jól válaszolnia annak, aki az általános iskolában hallott utoljára arról, hogy mit jelent az ünnep? Ráadásul egyre többek számára a vallási ünnepek nem jelentenek többet néhány szabadnapnál. Amivel nincs semmi baj, én magam sem vagyok vallásos, de azért mégiscsak szánalmas, hogy nem tudunk válaszolni a legalapvetőbb kérdésekre. Ennek folyományaként álljon itt néhány alapkérdés és alapválasz, hogy ne legyen ciki, ha mondjuk a négyéves rokont kell felvilágosítani az ünnepről.

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe – írja a Wikipedia. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – harmadnapon, vasárnap feltámadt. A húsvét eredetileg zsidó ünnep volt (pészah), az egyiptomi fogságból való szabadulást ünnepelték. Ebben az időszakban a keresztény és zsidó világon kívül is tartottak a tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódó pogány ünnepeket a tavasz eljövetelének örömére.

Mit jelent a húsvét szó?

A húsvét a negyven napos böjt végét is jelenti, ezen a napon lehet először húst magunkhoz venni.

Miért tartanak negyvennapos böjtöt?
Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére. Az önmegtartóztatásra tanít. A böjt utolsó hetének neve nagyhét, utolsó napja pedig nagypéntek.

Mikor van húsvét?
A húsvét mozgó ünnep, az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik.

Miért locsolkodunk?

A locsolkodás a kereszténység előtti, illetve azzal párhuzamosan létező pogány szokások maradványa. Az utóbbi időben a keresztény és pogány szokások szinte teljesen összeolvadtak. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

Mi köze a nyúlnak és a tojásnak a húsvéthoz?
A nyúl és a tojás szimbólumok valójában termékenységmotívumok. A nyulak szapora állatok, és tavasszal a tyúkok is több tojást tojnak. A húsvéti nyulat állítólag a 16. században, Németországban kapcsolták össze először a húsvéttal, a gyerekek számára fészkeket építettek, ebbe rejtették az ajándék tojásokat. Érdekesség, hogy Franciaországban és Belgiumban a nyúl helyett a húsvéti harangok pottyantják le a piros tojásokat. Régen a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Források: Wikipedia, Husvet.hu

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások