Közösség

Gutenberg-galaxis 2.0

5870

Számítógépünket bekapcsolva, a tévé távirányítója után kutatva, vagy kedvenc CD lemezeink között nézelődve, bizonyára a legutolsó dolog amire gondolunk, a kultúra hanyatlása. Miért is tennénk, hiszen az internet sohasem látott mértékben könnyíti a kommunikációt és lényegében másodpercekkel az események után hírt kaphatunk a tragédiákról, a képernyő által pedig kicsit a borzalmak részeseivé válunk. A könyvnyomtatás hajnalán, Johannes Gutenberg bizonyára nem gondolta, hogy találmányával mekkora lavinát indít el, arról pedig fogalma sem lehetett, hogy közel hatszáz évvel később minden megváltozik, amit addig nyomatott médiumként tartottunk számon. A változás okát természetesen az internet elterjedésében kell keresnünk, és persze saját magunkban is, amikor nem fizetünk nyolcszáz forintot egy magazinért, hanem inkább az online kiadványt lapozgatjuk.

A Gutenberg-galaxis kifejezés bizonyára sokatok számára ismerősen cseng, hiszen főiskolán vagy egyetemen, ha csak néhány szó erejéig, de biztosan elhangzott a fogalom. A minket körülvevő mediatizált világ hihetetlen mértékben befolyásolja a tudatunkat, a társadalmi rétegződést, és nem utolsó sorban véget vet az írásbeliség korának. A könyvek nélküli világ víziója jóllehet már hosszú évek óta a fejünk felett lebeg, mégis messzinek tűnik, hiszen úgy tűnik, a könyvek romantikájától nem szívesen szabadulunk. És ha már a Gutenberg-galaxisról értekezünk, muszáj beszélünk a fogalom atyjáról, Marshall McLuhan-ről, kinek neve szintén ismerősen csenghet, csak úgy mint világfalu-elmélete, valamint a "médium maga az üzenet" gondolata. Ha hisztitek ha nem, ez a filozófus, irodalmár, kommunikációkutató az, aki elvezet minket az egyik legtrendibb sajtótermékhez, ugyanis a McLuhan volt az a professzor, kit védőszentjének választott a Wired magazin. Na, akkor most mi van? Az, hogy bár a világ lassan tényleg aprócska faluvá zsugorodik és az írásbeliség egyre inkább kikopik a hétköznapokból, a kortárs művészetet, közéletet és a divatot mesterien ötvöző magazinok napjainkban is sikeresen működnek. Ezek a kiadványok előttünk többnyire ismeretlenek, hiszen legalább Bécsig kell utaznunk, hogy beszerezzük a legújabb lapszámok valamelyikét, ettől viszont még érdemes ügyesen lavírozni a nyomatott magazinok labirintusában, hiszen mesés kincsekre bukkanhatunk, jóllehet először elveszettnek érezzük magunkat, mint Alíz a nyúl üregében. Mi most térképet adunk a kezetekbe, nézzétek csak!

Wired

Az 1993 márciusától megjelenő Wired magazin nyomtatásban havonta, online pedig folyamatosan informálja kultúráról, technológiáról, gazdaságról, politikáról és közéletről az olvasóit. Az újságot tizenhét évvel ezelőtt Louis Rossetto újságíró és társa Jane Metcalfe alapította. A kiadvány mostani tulajdonosa Condé Nast Publications, akik Kaliforniában adják ki hónapról hónapra, de ma már két nemzetközi kiadással is bővül, hiszen Angliában és Olaszországban is megjelenik.

A Wired sikere az innovációban és az újításban rejlik, ezt pedig a szakma is jutalmazta, hiszen az első négy évben kétszer is elnyerték a National Magazine Awards for General Excellence díját. A magazin véleményére adnak a technika iránt érdeklődők, főleg azért mert a Wired minden évben összeállítja a technológia és a kutatás-fejlesztés meghatározó vállalatai listáját, amin mérvadó, hogy ki hányadik helyre kerül. A listák állításában a Wired nagyhatalom, hiszen az előbb említettek mellett minden évben megalkotja a vaporware nevű rangsort is, amely a leginkább várt, de nem megvalósult technikai fejlesztéseket tartalmazza. Az alapító-főszerkesztőt, Kevin Kelly-t pedig a kultúra és a netes gazdaság egyik fő szakértőjeként könyveli el a sajtó, a net és magazinok kapcsolatát forradalmasító táblagépek kapcsán többször is nyilatkozott a főszerkesztő. Minden lapszám roskadásig tele van lebilincselő cikkekkel, a legforróbb szívvel ajánljuk.

Jalouse

A francia Jalouse magazin évente tíz lapszámmal jelentkezik, sőt mi több, nemcsak tájékozódhatunk belőle, hanem szórakozhatunk is. A szexi stílusban készülő divattal, művészettel foglalkozó lapnak ugyanaz a kiadója, mint a jól ismert L'Officiel magazinnak. A Jaloue sajnos csak francia nyelven jelenik meg. A nemzetközi bloggerek ennek a kiadványnak a divatanyagait is úgy figyelik, mint bármelyik másik ismert lapét.

Out

Az Out magazin különlegessége, hogy meleg férfiaknak szól, ráadásul az 1992-ben először megjelent számukkal úttörőnek számítottak ezen a területen. Az Out havonta egyszer Amerikában jelenik meg angolul, szerkesztése sokban hasonlít a GQ-hoz. Alapító-főszerkesztője Michael Goff, jelenleg pedig Aaron Hicklin a főszerkesztő. A kiadvány leginkább szórakoztató magazinnak nevezhető, foglalkozik életmóddal, de a meleg férfidivattal is. Az Outnak olyan nagy nevek dolgoztak már, mint például a félőrült, és sokak által imádott fotós, Terry Richardson.

Nylon

A Nylon magazin friss, lendületes és fiatalos. A kiadvány 1999-től jelenik meg havonta Amerikában a Nylon Holding Inc. gondozásában, Marvin Scott Jarrett főszerkesztő vezényletével. Az újság főleg divattal és popkultúrával foglalkozik, de persze zenéről, művészetekről, dizájnról, technológiáról, utazásról és sztárokról is szó esik benne. A mostani főszerkesztő mellett a Nylon alapítója között volt Jaclynn Jarrett, Mark Blackwell, Michael "Mic" Neumann és a modell Helena Christensen, aki ma már nem vesz részt a magazin munkájában. A divat, stílus és radar rovatok mellett külön rovata van az újság online verziójának, mely csak a férfiaknak szól.

V magazin

A V magazin szintén egy divatra összpontosító amerikai magazin, ami havonta jelenik meg. Stephen Gan főszerkesztő irányítása alatt az újság foglalkozik a divat mellett kultúrával, zenével és művészetekkel, mindennel, ami a fiatal generációt érdekelheti. A magazinnal dolgozó fotósok között csak olyan nagy neveket találunk, mint Inez van Lamsweerde és Vinoodh Matadin, Hedi Slimane, Mario Testino, Mario Sorrenti, valamint Karl Lagerfeld.

Purple Fashion

Az angolul és franciául is elérhető francia magazin a Purple Fashion először 1992-ben jelent meg, akkor még Purple Prose néven, később 1995-ben jött egy váltás, a mostani formáját pedig 2004-ben nyerte el. A félévente megjelenő párizsi és New York-i székhelyű divattal, kultúrával és művészettel foglalkozó kiadvány főszerkesztője Olivier Zahm.

L'Officiel

A cikkben szereplő magazinok közül ennek a története nyúlik vissza a legrégebbre, hiszen ez a francia kiadvány 1921 óta jelenik meg, 2008 óta pedig férfiaknak szóló kiadással is rendszeresen jelentkeznek. Az első főszerkesztő Andrée Castaniée volt, hozzá csatlakozott George Jalou, aki a magazin művészeti vezetője lett. Később a kiadvány olyan nagy tervezőknek segített az elindulásban, mint Pierre Balmain, Cristobal Balenciaga, Christian Dior, és Yves Saint Laurent. Manapság fiatalosan és lendületesen áll hozzá az újság a divathoz, és ezzel vívja ki az olvasók elégedettségét.

AnOther

A Dazed Group érájában működő lapot 2001-ben alapították, címlapján pedig a hoolywoodi hírességektől egészen a vezető politikusokig sokan szerepeltek már. Persze az AnOther sem csak print formában érhető el, sőt online változatát érdemes rendszeresen olvasgatni, többek között kiváló blog- és újdonságajánlója miatt. Összességében a divat, a művészet, az irodalom és a közélet tökéletes fúziója, címlapja pedig mindig hibátlanul sikerül. Ha pedig inkább print formában olvasgatunk magazinokat, az AnOthert még így is érdemes betenni a kedvencek közé, hiszen videótartalmat is bőven találunk az oldalon: a Marion Cottilard közreműködésével készült fotósorozat werkfilmje kihagyhatatlan.

Exit

Az Exit magazin oldalára térve kapásból próbára teszik vizuális állóképességünket, hiszen a háttér színe folyamatosan változik, méghozzá nem a retinakímélő árnyalatokból merítkezve. Természetesen az Exitben is olvashatunk divatról, zenéről, filmekről, sőt, még utazásról is. Na persze nem a Neckermann katalógusokra hajazó formai világot kell elképzelnünk, hanem a Föld legkülönfélébb tájain fellelhető érdekességekről és olyan rendezvényekről, melyről nem olvashatunk minden útikönyvben. Ars poeticájuk szerint óriási befolyással bírnak, mindemellett a a világ legtehetségesebb fotósainak és művészeinek biztosítanak publicitást. Pr szöveg? Bizonyára az, ettől függetlenül a honi és nem túl színes piacról kitekintve információs- és vizuális sokkot okozhat, persze csak pozitív értelemben.

i-D

Világjáró ismerőseink gyakorta meglepnek minket egy i-D magazinnal, amiket aztán nagy hévvel lapozgatunk, és sosem pakoljuk el őket messzire, hogy alkalomadtán mindig kéznél legyenek. Rajongásunk nem véletlen, hiszen az 1980 óta megjelenő lap legfőbb szándéka az inspiráció, bár kezdetekben speciálisan a londoni punk szubkultúrának készítették. Az elmúlt harminc évben azonban bőven kinőtte magát a kiadvány, és persze online is elérhető, ahol szintén szuper videótartalmakat találhatunk. Ha ráuntunk a mozgóképekre, érdemes átnézni a címlapok gyűjteményét hiszen rengeteg meghökkentő, a szokásos kompozícióknál jóval eltérőbb megoldással találkozhatunk. Mára az i-D a kortárs kultúra megkerülhetetlen neve lett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azoknak a művészeknek, modelleknek, divattervezőknek a névsora, akik elsőként az i-D-ben szerepeltek: John Galliano, Rick Owens, Alexander McQueen, Helmut Lang, Lily Cole...

Self service

Ha szeretjük a rendhagyó tipológiát és lay out-ot, biztosan gyorsan megkedveljük ezt a magazint, ami a már említett kiadványokhoz hasonlóan ötvözi a divatot, a kultúrát, összességében afféle stílus magazin. A művészi meztelenkedésben is élen jár a francia lap, elég annyit mondanunk, hogy a híres/hírhedt fotós, Terry Richardson is készített már sorozatot a magazin hasábjaira. Bár az online kiadás még várat magára, külföldi újságárusoknál vagy dizájn boltokban mindenképp érdemes átlapozni a legújabb példányt.

Zoo

A kortárs művészet kedvelőinek online kötelező olvasmány, print változatából pedig nem árt egy-kettőt elhelyezni a könyvespolcon. Leginkább azoknak érdemes naprakészen figyelni az oldalt, akik már megunták azokat a divathíreket olvasni, amiket minden, a témában kicsit is érintett sajtótermék megjelentetett. Ha pedig örömmel szemezgetünk kortárs művészek alkotásai között, vagy mondjuk gyakran utazunk európai nagyvárosokba, ahol örömmel megnézünk egy-egy kiállítást, akkor a Zoo online kiadványa a lehető legideálisabb hely a kulturális csemegézésre.

Bon

Bon, vagyis jó - mondják a franciák, és az erre a névre keresztelt magazin valóban nomen est omen, hiszen Svédország egyik legkeresettebb magazinja. A hájp nem véletlen, hiszen a Bon is, mint sok más magazin, felismerte, hogy a képek és a szöveg kiegyensúlyozott arányára nem feltétlenül kell ügyelni, már ha olyan fotósorozatokat közölnek, amik minden körítőszöveg nélkül megállják a helyüket. A 2004 óta megjelenő magazin egyelőre megugrotta az összes akadályt, és semmi kétségünk afelől, hogy a jövőben is így lesz ez. Nálunk persze hiába keresitek bármelyik újságárusnál, jó hír azonban, hogy az online kiadványban szabadon lapozgathatunk.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások