Mi ez? Vetési holló

A holló (Corvus corax) a legnagyobb termetű varjúféle. Kevesen tudják, hogy több mint kétszer nagyobb a többi varjúnál, testhossza a 70 centimétert is elérheti. Ezzel ő a Föld legnagyobb énekesmadara (a varjúfélék az énekesmadár-alkatúak közé tartoznak). Magyarországon nagyon megfogyatkozott, majd a szigorú törvényi védelem eredményeképp újra terjedőfélben van. Akárcsak a többi varjúféle, a holló is monogám, vagyis egész életre választ párt, a frigy valamelyik „házasfél” haláláig tart. A Budakeszi Vadasparkban tartott hím holló néhány évvel ezelőtt igen furcsa párt talált magának.

Párzás a rácson keresztül

A vadasparkban elhelyeztek egy hím és egy tojó hollót, azt remélve, hogy azok majd párba állnak és utódokat nemzenek. A szomszéd röpdében egy magányos vetés varjú (Corvus frugilegus) tojó élt. A vetési az a varjú, melyet minden télen láthatunk Budapest utcáin és terein, az emberek őt nevezik „a varjú”-nak. Feleakkora sincs, mint a holló, csőrtöve kopasz, tollai fényes feketék. Ezt a madarat egész nap közelről szemlélve a hím holló talán valamiféle egzotikumot fedezhetett fel, mert fajtársa helyett inkább a vetési varjút választotta gyermekei anyjának. Pár évvel ezelőtt egy hideg februári napon a rácson keresztül párosodtak, ezután pedig az áldott állapotba hozott varjú elkezdte rakni a fészket. A vadaspark dolgozói csak ekkor figyeltek fel. Összeeresztették a két madarat, és várták, mi lesz. A holló és a vetési varjú két külön faj, elvileg nem képesek egymás közt szaporodva életképes utódokat létrehozni, ám ezt a gyakorlatban ez a pár megcáfolta. Mintaházaspárként viselkedtek. A varjú tojásokat tojt és kotlani kezdett, közben a holló etette őt. A három tojásból életképes utódok keltek ki.

Furcsa család

A vadaspark dolgozói „vetési hollónak” nevezték el a hibrideket. Mind a hárman életben maradtak és felnőttek. Egészen hollószerűen festenek, csak kisebbek, termetre a holló és a vetési varjú között félúton helyezkednek el. Csőrtövük nem lett kopasz, ebben az apa génjei erősebbnek bizonyultak. Jelenleg a „család” minden tagja (az öreg hím holló, a tojó vetési varjú, a három hibrid és a hoppon maradt holló tojó) egy közös, tágas röpdében él, megtekinthetők a Budakeszi Vadasparkban. Én is megnéztem őket többször. A fiatalok bátrak, egészen közel jönnek a rácshoz, ha valami csemegét dobunk be nekik. Az MME (Magyar Madártani Egyesület) a hibridek azonnali elpusztítása és az „interraciális” pár szétválasztása mellett kardoskodott, attól félve, hogy egy esetleges elszabadulás esetén a hibridek vagy maga a nemző pár vadon élve is felhígítják a két faj génállományát. A monogám pár ugyanis minden évben új fészket rak és új utódokat nemz, a hibridek is szaporodhatnak, ezáltal egy év alatt megnégyszereződhetne a genetikailag „nem tiszta” vetési hollók száma. A vadasparknak komoly harcot kellett folytatni azért, hogy a világon egyedülálló hibridek megmaradhassanak. Az MME ebbe azzal a feltétellel ment bele, hogy több hibridet nem engednek világra jönni, a pár tojásait minden évben törjék össze vagy záposítják el a vadaspark munkatársai. Mint kiderült, erre nem volt szükség: a velük közös röpdében élő hibridek féltékenységből minden évben maguk törik össze és fogyasztják el szüleik új tojásait.

Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Helyreigazítás !!!

A cikkben szerepel az MME neve, és egy kijelentés, melyet az MME-nek tulajdonít a író. Az MME sajtóosztályának a közleménye alapján szeretnénk jelezni, hogy az említett esetről nincs tudomása a Magyar Madártani Intézetnek, és a nevükben senki sem nyilatkozott.