Összeszexizted és benne hemperegsz?

Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a brit lakosságból félmillió patrióta évente csak háromszor mossa ki a lepedőjét. Ez nemcsak alacsony szám, de rengeteg kérdést is felvet, de annyi biztos, hogy nem kerülnénk intim közelségbe egy efféle mosatlan lepedővel.

Nemrégiben a nagyim anekdotázott a falu bolondjáról, aki nagy büszkén mesélte a közértben, hogy ők minden évben karácsonykor cserélik az ágyneműt, a következő alkalomig pedig újfent megvárják a Jézuskát. Elég könnyű elképzelni, hogy egy teljes évnyi használat után miként festhet a csak nevében ágyneműnek titulált textília. Nem kell túl igényesnek lennünk ahhoz, hogy rendszeresen mossuk az ágyneműnket. Oké, de milyen rendszeresen? Tapasztalatom szerint ez emberfüggő, de optimális esetben nem árt maximum két-három hetente mosógépbe vetni a huzatokat. Akad aki imádja a friss, ropogós öblítőillatú éjszakákat, de akad olyan is, akit a rosszullét kerülget az erősen parfümös kipárolgástól. Ez persze még nem lehet mentség az egyre ritkuló ágynemű mosásra, hiszen ezeket a textileket muszáj alaposan és kellő rendszerességgel kitisztítani.

Első ízben ott a közönséges házi kosz, ami óhatatlanul is ráül az ágyneműnkre, pláne akkor ha nem vagyunk elég pedánsak ahhoz, hogy reggelente rendezett ágyat hagyjunk magunk mögött. Aki minimális élettérrel rendelkezik az bizonyára nemcsak aludni tér be a párnák közé, hanem megesik, hogy ott eszik, iszik, tévézik... Az évszakváltozás szintén egy olyan tényező, amit érdemes figyelni, mielőtt a habokba küldjük párna- és takaróhuzatainkat. Apropó huzatok. Biztosan ti is emlékeztek azokra a paplanhuzatokra, amiknek közepén volt egy hatalmas lyuk, amin be kellett lökni a töltelékanyagot, ami többnyire műszálas, kockás, kivénhedt pléd volt. Ezzel szemben ma már hipermarketekben és lakberendezési áruházakban vesszük az ágyneműinket, ügyelünk arra, hogy 100%, vagy ahhoz nagyon közeli pamutból készüljenek, de mindezek mellett miért nem ügyelünk a tisztán tartásukra?

Nem vagyok rendmániás, de két szabály van, ami nálam kötelező betartani: cipőben nem lépünk rá a fürdőszobaszőnyegre, és utcai ruhában nem hempergünk az ágyon. Gondolatok bele, hogy azok, akik napi viseletükben kellemesen leheverednek a megvetett ágyra, hogy átlapozzák a napi sajtót, majd este frissen fürdött állapotban ugyanabba az ágyba bújnak vissza, azok mégis mit gondolnak? Ennyi erőből nyál folyatva aludhatnánk valamelyik metróülésen is, hiszen utcai ruhánkról nem kevés BKV- és és hasonlóan hányingerkeltő szennyeződést viszünk be az ágyba. Hasonló a helyzet a fejtámlákkal is, amiket szívből utálok - kényelmesen utazol, koponyádat nekitámasztod a fejtámlának amin előtted ki tudja (???) hány és milyen tisztaságú fej pihent hasonlóképp, majd mosatlan buksival ráfekszel a szép tiszta párnádra. Ha lepörgetjük magunk előtt a fejtámla lakóközösségének nagyságát és összetételét, érthető, hogy utazás után csak hajmosást követően szenderedünk álomba.

Egy fontos dolgot kihagytunk - ágyban szexelni is szoktunk, aminek szintén van némi negatív hagyatéka, melyben nyilvánvalóan nem aludnánk hosszú heteken át. Érthető, hogy eksön után nem rángatjuk le kapásból a textilt, ellenben az sem normális, ha hosszú időn át, gond nélkül szuszogunk saját- és párunk izzadtságcseppjeiben és egyéb testnedveiben. Nem maradt más hátra mint színt vallani - ti milyen gyakran vetitek mosógépbe az ágyneműtöket?