Közösség

Nincs szemét, nincs sírás

5776

Hetek óta fontolgatom, hogy összeszámolom, naponta hányszor érintkezem műanyaggal, kezdve a fogkefe megfogásától egészen addig, míg este leveszem a kezem az egérről. Gyanítom, hogy kalkulációm félelmetes számmal zárulna, az pedig még félelmetesebb, hogy a műanyag pályafutása óta legyártott plasztik-kütyük  itt leledzenek körülöttünk, és ez így is marad. Lehet, hogy láthatatlanul a tengerben úszkálnak, de az is lehet, hogy kiszúrják a szemünket hatalmas logós bevásárlószatyor formájában. Ezek után meglepő, hogy akad olyan ember, aki azt mondja: Elég volt, nem vagyok hajlandó több szemetet termelni!

A 4R törvénye

Régebben már megismerhettétek Dave-et, aki olyannyira megelégelte a saját, és családja szeméttermelését, hogy fogta magát és összegyűjtötte a hulladékkupacot a családi pincében. A kissé flúgos pasas méltó párja lehetne a kaliforniai családanya, azzal a különbséggel, hogy Bea és családja egyáltalán nem termel hulladékot. Na, ez azért elég kemény dió, ugye? Óriási mázli, hogy az említett csaj a New York Times egyik újságírójának szomszédságában él, így küldetése és blogja kellő publicitáshoz jutott.

A kaliforniai Mill Valley-ben élő, négytagú család nem termel semmiféle hulladékot, így náluk kizárt, hogy az amúgy is plasztik szemeteszsák dugig legyen gyorséttermi csomagolás-cafatokkal, műanyag flakonokkal, elhasznált ruhadarabokkal... Szó sincs semmiféle vízióról, kivitelezhetetlen elgondolásról, csupán tudatosságról, vagyis a képességről, hogy ignorálunk minden csomagolóanyagot, de leginkább a műanyagot. Ez kapásból megoldhatatlannak tűnik, hiszen elég betérnünk a legkisebb közértbe, és rögtön látjuk, hogy az élelmiszerek többsége műanyag csomagolásban kerül a polcra. Ahhoz viszont, hogy szemétmentes háztartást vezessünk, még véletlenül sem vihetjük haza kedvenc csípős ketchupunkat, mert sajnos az is, mint minden, gyorsan értelmét veszítő flakonban lakik. Bonyolultnak tűnik a felvetődő milliónyi probléma áthidalása, de kivitelezhető. Nézzük rögtön az első tanácsot: nem engedünk be semmi olyat a házba, ami szennyező. És itt most nem a sáros bakancsokra gondolunk, hanem mindenre, amiben akár egy gramm műanyag is van.

Ha jól érzem, most kezdtek igazán kételkedni az elgondolás sikerében, pedig higgyétek el, működik. Vajon milyennek képzelünk egy szeméttelen háztartást? Minden újrahasznosított papírt felidéző barnás színű és barátságtalan, katonás sorban állnak a környezettudatos brossúrák, a ház úrnője pedig szalmaszoknyában kalauzolja a vendéget. Hát nem, ugyanis Michelle Slatalla, a Times újságírója egy tojáshéj belsejéhez hasonlította Bea rendhagyó otthonát, amiben faltól a padlóig minden hófehér. Úgy bizony, vagyis a takarítás is csak megoldható valahogyan, kemikáliák nélkül. Még mielőtt belevetnénk magunkat a szemétmentes otthon praktikáiba, nézzük, hogy pontosan mit is kell szem előtt tartanunk ahhoz, hogy nulla hulladékot termeljünk. Bea 4R-modellje egyelőre megállja a helyét, hiszen mindet lefed, ami a környezettudatossághoz elengedhetetlen: refuse, reduce, reuse, recycle, vagyis megtagadni, csökkenteni, újrahasználni és újrahasznosítani. Csak egyetlen dolog lehet kivétel, ez pedig a vécépapír, mindenki érti, hogy miért.

Konyha szemét nélkül

Julitól már oly sokszor megtanultuk, hogy a konyha az a terület, ahol a nő gerillaként küzdhet, így hát kezdjük Bea szemétmentes konyhai tanácsaival. A 4R eszmeiségét követve nem vásárolunk semmi olyat, amit amúgy teljesen feleslegesen több réteg műanyagba zártak. Menjünk a hipermarket helyett a henteshez például. Na és ott? Mondjuk a hentesnek, hogy ne csomagolja be a húst? Igen, egész nyugodtan, pláne akkor, ha alternatívát is tudunk a csomagolásra - Bea literes csatosüvegekkel jár vásárolni, a kíváncsian fürkésző tekintetek legnagyobb örömére. Nem véletlen, hogy nagyszüleink imádták ezekben a praktikus üvegcsékben tárolni az elálló élelmiszereket, sőt az sem véletlen, hogy néhány éve a lakberendezési megamogul, az Ikea így árusít ilyesféle üvegeket. Bea valamivel szerencsésebb helyzetben van mint mi, hiszen Amerikában már jóval előrébb halad a környezettudatos háztartás-vezetés (legalábbis bizonyos szempontból), így például könnyen rendelhet olyan élelmiszert, ami mentes minden csomagolóanyagtól - ám jó ha tudjuk, ez az egyetlen különbség köztünk és az óceánon túl élő zöld-nővérünk között. A bevásárlást tehát megoldottuk csatosüvegekkel, amikben Bea otthon is megannyi olyan alapanyagot tárol, amik megfeleltek az egyetlen kitételnek: nem műanyagban érkeztek a házba.

Elsőként - ne vásárolj olyan egyszer használatos termékeket, amikbe egyszer belegöngyölsz valamit majd hajítod is kifelé. Nincs alufólia, se folpack, viaszos papír, eldobható tányér és evőeszköz, papírtörlő, ami bár nagyon kényelmes és praktikus, kész pazarlás. Ami elérhető utántölthető változatban, használd ki és vásárold ezt a típust, ha pedig olyan mázlid van, hogy eljuthatsz a helyi gazdaságokba, ahonnan tejet, tojást, bort és minden mást beszerezhetsz, akkor mindenképp használd ki. Persze felesleges vidékre autóznunk, hiszen a városi piacok többségének van bio részlege, de az is megeshet, hogy más napokon van bio vásár. Járj utána, derítsd ki, nézz körül, majd csodálkozz, hogy a négy napja vásárolt házikenyér egy kicsit sem szikkadt! Ha valamit nem tudsz nagy mennyiségben, csomagolás nélkül beszerezni, készítsd el otthon, így ehetsz házi joghurtot, mustárt, ketchupot, lekvárt... Ha ez kivitelezhetetlen, mert mondjuk lusta vagy kotyvasztani, akkor olyan helyekről szerezd be őket, ahol csomagolás nélkül megoldható: ketchupot a gyorsétteremből, fagyit a cukrászdából. Fogyassz csapvizet, és tárold rozsdamentes acél üvegekben, amikből inni is lehet, így megspórolod a sok mosatlan poharat! Nincs információnk a kaliforniai csapvíz minőségéről, de néhány budapesti kerületben érthető, hogy miért iszik mindenki ásványvizet. Egy próbát azért megér - hörpints fel egy pohárkányit a csapból, ha nem lesz hasfájásod, vagy hányingered, szürcsöld bátran. A saját készítésű textil bevásárlótáska elnyűhetetlen, de ha nem te varrod az sem baj, a lényeg, hogy a kasszánál ne kérj nejlonzacskót. Ha feledékeny voltál és nincs mibe pakolni kérj papírtáskát, nem kevésbé strapabíró mint a műanyag. Hetente csak egyszer vásárolj, pláne ha autóval mész vadászkörútra, mindenképp tartsd magad a bűvös számhoz, hiszen ezzel időt és benzint spórolsz!

Illatos tömbök

A konyha után talán a fürdőszoba az a terep, ahol sokkal több női cuccot tárolunk, mint a lakás többi pontján. No meg ott vannak a takarítószerek, amik hatalmas veszélyt jelentenek környezetbarát otthonunkra, így kénytelenek vagyunk valami mást kitalálni. Akinek életében legalább egyszer része volt kiélvezni egy kiadós Domestos-trippet, az bizonyára örömmel olvassa eme sorokat. Hihetetlen, hogy elég egyetlen apró ballépés, és máris kémiai laborrá válik a fürdőszobánk. Ha mázlink van időben kijutunk, ha Fortuna épp nem jó fej, akkor órákra hazavág minket a legdurvább másnaposságra emlékeztető fejfájás. Aztán ott vannak még a tisztálkodószerek, a tamponok és betétek, a kozmetikumok, szóval egy csomó olyan fürdőszobai kellék, ami kicsit sem ökobarát. Mielőtt azt gondolnánk, hogy kedvenc vízkőtelenítőnknek nincs helyettesítő terméke, fussuk át Bea fürdőszobai kisokosát!

Az izzadásgátló készülhet szódabikarbóna, víz és levendula olaj elegyéből, ezekkel ugyanazt a hatást lehet elérni, mint az alumíniummal felturbózott társaival. Miután összekutyultad a hozzávalókat, tárold rozsdamentes acél dobozban vagy utántölthető, hajtógáz nélküli flakonban. Jobban teszed, ha izzadásgátlódat csak néhány heti adagokban kevered ki, így biztosan friss lesz, és hatásos. Ma már a sampon, de a balzsam sem pótolhatatlan, sőt a jól bevált termékekről sem kell lemondanunk, ehhez viszont muszáj megoldani az utántöltést. Igen, igazatok van - itthon bármelyikünkre nagyon furcsán bámulnának, ha üres flakonokkal ácsorognánk valamelyik eladó előtt. Műanyaghuladékunkat viszont látványosan csökkenthetjük, ha családi kiszerelésű hajápoló termékeket vásárolunk. Ha pedig igazi zöld fürdőszobát szeretnénk, akkor nedves hajunkba masszírozzunk szódabikarbónát, majd öblítsük le. Második lépésben jöhet egy ecetes öblítés a csillogó hajért. Kombinálni persze nem tilos, így ha nem válnál meg szeretett samponodtól, hát ne tedd, viszont a balzsamot cseréld ecetre! Tusfürdő helyett használj tömbszappant, meglátod szebb lesz tőle a bőröd, és meglepően sokáig kitart a termetes darab. Kevesebb, és vegyszerektől mentes habot termel, illetve telis-tele van illatos, ápoló olajokkal, ráadásul többnyire papírban utazik. A Nesti Dante szappanmanufaktúra termékei tipikusan ilyen ápoló, tápláló szappanok, melyeket egytől-egyik újrahasznosított papírba csomagolnak. Bár fogkefénket nagyon nehéz lenne környezetkímélőbb, műanyagmentes változatra cserélni, azért fogkrémünk készülhet otthon, csomagolási javaslatra pedig ott már a jól ismert utántöltős megoldás. És hogy mi a helyzet a sminkcuccokkal? Régebben elég terjedelmesen elmeséltük nektek, hogy imádott kencéink 98%-ban hemzsegnek a rákkeltő anyagoktól. Érthető módon nem hajítunk minden drágán vásárolt kozmetikumot a kukába, viszont a megelőzésre érdemes figyelni - ha épp új alapozót vagy szempillaspirált vásárolsz, nézd végig az összetevők listáját, és ha súlyos veszélyfaktort találsz, válassz más készítményt! Ha takarításra adod a fejed. semmire nincs szükséged mint ecetre és szódabikarbónára, no meg a kiselejtezett pamutlepedők felporciózott darabkáira, de ezt már milliószor átismételtük mi is.

Amúgy, ki vagy te?

Határozottan eljutottunk ahhoz a ponthoz, mikor muszáj kicsit közelebbről is megismernünk ezt a nőt, aki képes nulla szemetet termelő háztartást vezetni. Bea Franciaországban született, ott is élt, egészen addig, míg tizennyolc éves korában át nem telepult az Egyesült Államokba, ahol au pair-ként dolgozott. A munkaadó család, akiknél a gyerekekre vigyázott, mindenét elveszítette egy tűzben, de holmijuk többségét nem pótolták. Bea ekkor szembesült először a lehet másképp is elvével, amihez azóta is tartja magát. High Walley-i otthonában már semmit sem halmoz fel feleslegesen, egyáltalán nem termel szemetet, pedig négyen élnek egy háztartásban, sőt a család chihuahuája is a házban lakik. Bea saját bevallása szerint az évi egyszeri hazarepülését kompenzálja zöld háztartásával, mivel a hazalátogatásról még a legtudatosabb énje sem képes lemondani. És ezzel eljutottunk az egész történet lényegéhez - nem arról van szó, hogy saját magunknak kényelmetlenséget okozva, mániásan hajszoljunk minden megoldást ami környezettudatos. Nem kell klinikai szakpszichológusnak lennünk ahhoz, hogy belássuk, az efféle kényszeres cselekvés mögött biztosan állandó teljesítménykényszer és beteges maximalizmus áll. "Mindannyian felelősek vagyunk, mikor vásárolunk, minden alkalommal szavazunk. A gyártók jelöltek, a vásárlók szavazók. Szavazzunk helyesen." Helyes döntésünk persze mindig egy szubjektív lépés, ami nem jelenti azt, hogy saját érdekünk mellett ne férne meg a köz javát is szolgáló választás. Ez csak elméletben tűnik bonyolultnak, hiszen minden meg nem vásárolt műanyag egy apró lépés a zöld-misszió előrehaladásában. Neil Armstrong óta pedig tudjuk, hogy egy kis lépés adott esetben egyenlő lehet egy jól sikerült távolugrással.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások