Divat

Kevesebb kocka, kevesebb vadság

5708

Még rengeteg mindent szeretnék elérni. Ebben a fejben nincs helye az önelégültségnek - így hangzik az oly sokszor idézett mondat a brit divattervezőtől, Alexander McQueentől. Önelégültségnek nem volt hely, viszont kilátástalanságnak és elkeseredettségnek annál több, hiszen a negyvenéves tervező a jelenlegi hírek szerint önkezével vetett véget életének. Persze folynak a találgatások, a Twitteres postok elemzései, és egyelőre a legkézenfekvőbb ok édesanyja halálának feldogozhatatlansága. Ennyit a spekulációkról, inkább elevenítsük fel azt a rendhagyó, már-már bizarr munkásságot, amit ma sajnos már csak hagyatékként emlegethetünk.

Első ruháját három lánytestvérének készítette, de a tehetséges fiú nem sokáig fókuszálta tervezői vénáját pusztán a rokonságra, hiszen tanulóidejét a walesi herceg szabójánál, Anderson & Shepperdnél kezdte. Tehetsége gyorsan megmutatkozott, a szabóság helyett idejét inkább a Central Saint Martins-ban töltötte, ami a University of the Arts London-on belül működik, és mindmáig Nagy-Britannia egyik legkiválóbb művészeti intézménye. 1992-ben bemutatta Hasfelmetsző Jack névre keresztelt diplomamunkáját, ezzel együtt pedig sikere lavinaszerűen megindult - négy évvel később megkapta Az Év Brit Tervezője díjat, és John Gallianotól átvette a Givenchy ház irányítását. 2001-ben a Gucci Csoport ötvenegy százalékos részesedést szerzett McQueen saját márkájában, ami méginkább elősegítette a rebellis tervező térhódítását és hírnevét, hiszen férfi ruházattal, kiegészítőkkel, illatszerrel és szemüvegekkel bővítette a márka palettáját, sőt McQ név alatt újabb kollekciókat tervezett.

Ha Alexander McQeenre gondolunk, korántsem a szofisztikált nő képe ugrik be, sokkal inkább a vad, domina-szerű, szoros fűzőbe öltöztetett vampé, amit többek közt Rihanna, Lady Gaga és Björk is testhezállónak éreztek. Legutóbbi kollekciójában felvonultatott patacipők mind a divatberkekben, mind a laikusok között hatalmas port kavartak, ettől függetlenül már a kifutón kívül is láthattuk a cipőcsodát. Egy ekkora divattervezőtől nem búcsúzhatunk el pusztán az életrajzi tényekre hagyatkozva, hiszen McQeen ruhái is mindig az izgalmasságról, a lázadásról és a bátorságról szóltak. Következzen most egy kicsit érzelmesebb, egy kicsit méltóbb búcsú, Kényszerzubbony tollából.

Örökre vége egy korszaknak

Alexander McQueen elvesztése számomra olyan, mintha elrabolták volna valamelyik családtagom. És imádom a családtagjaim. Sajnos két hete vesztettem el az unokatestvérem, ha valaki, akkor ő a jó ember megtestesítője volt, mégsem fájt úgy, mint most McQueen, aki nem csak divattervező volt, nem csak kreált. Nem csak anyagokkal dolgozott és hat hónaponként megjelentetett valamit. A ruhái beszéltek, ordítottak, éltek, csavarodtak, énekeltek, minden emberi kínt és minden emberi boldogságot, minden érzelmet képes volt megszólaltatni, a lehető legjobban - amennyire azt csak lehet a ruhák nyelvén. Saját motívumokat alakított ki, amik minden kollekcióban visszaköszöntek, volt bennük valami McQueen-es, ami az összhatásban érvényesült, és így égett az ember elméjébe. A legkreatívabb divattervező ő volt, ezt az egész "magas divat" és divatvilág tudja, és elismeri. Nem olyan őt gyászolni, mintha elhunyna Donatella Versace vagy Giorgio Armani. McQueen kollekciói olyanok voltak, amikért az ember összetette a két kezét, hogy lásson még hasonlót, mert más erre nem képes. Talán Karl Lagerfeld és John Galliano elvesztésével tűnne még el olyan elme, amit képtelenség pótolni. Akik nem egyszer megreformálták a divatot, a stílust, és bizonyították, hogy rajtuk kívül ezt más nem tudja csinálni. A három-négy ilyen avantgarde divattervező közül McQueen volt az egyik. Királyi, kastélyi ruhák, formabontás, a fekete csipke fifikás felfuttatása a tüll szoknya alján, a furcsa anyagkombinációk, a sötétség-vadság-fétis-brutalitás érzéki és gyengéd kivitelezése, a harminc-negyven centi magas fejdíszek, a szoknyák eltérő módon való megcsavarása, feltűzése, a női mellkason végigfuttatott sifon csipkeölelésekkel, a barokk ihletés, hófehér harisnyák, balerinacipők, kecses magassarkú masnis cipellők, lealapozózott ajkak, szemöldökök, mind McQueen különleges védjegyei. 

Itt találod a kollekciókat!

Mindaz, amit ha más divattervező ellopna vagy lekoppintana, egyszerűen kinevetné a közönség, majd megjegyezné: Hé, ilyet csak McQueen tud (tudott), látszik hogy másolni próbáltad, de ahhoz az elméjét kellene lemásolni, és nem egy ruhadarabot! Felesleges lenne sorolni olyanokat hogy négyszer nyerte meg az év divattervezője címet hazájában, Angliában… Aki ismerte, tudja, hogy mit vesztett el, kiknek tervezett, milyen visszhangja volt, aki nem, annak csak egy ismeretlen elhunyt divattervező marad. Dermesztő egy ilyen embernek búcsút inteni, aki most ért el a pályája csúcsára, és még csak most került be igazán az átlagember szótárába, legutóbbi két-három kollekciójával. Negyven évesen itthagyott minket és öngyilkosságot követett el, a hírek szerint néhány napja elhunyt édesanyja halálát nem bírta feldolgozni, és felakasztotta magát. Alexander, nyugodj békében! Olyat tettél, amit más már nem képes megismételni, Veled véget ért egy korszak.


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások