Közösség

Acélököl és pirosító

5670

Szerencsések vagyunk, hiszen a mi generációnk számára már nem kérdés, hogy a nők szerepelhetnek a politika színterében. Világszerte politikusnők ezrei tevékenykednek, hírnevet szerezve ezzel maguknak, országukat pedig a híradások összefoglalóiba delegálják. Persze lehet, hogy pont fordítva, - csendben, de hatékonyan működnek a közjó érdekében. Ne nyissunk vitát a korrupcióról, a politikai inkorrektségről, hiszen ezek mindig is léteztek, és sajnálatos módon bizonyára léteznek majd a jövőben is. Mindenkit persze nem említettünk meg, hiszen jóval több nagy befolyásnak és tekintélynek örvendő politikusnő van, mint amennyit a média reprezentál, viszont időről időre bővítjük a körképet, már ha szeretnétek. A múltban is voltak kivételes politikusnők, sőt napjainkban is vannak olyan erőskezű asszonyok, akik nemcsak tárcákat, de egész országokat irányítanak - ismerjük meg néhányukat közelebbről! Biztosan lesznek ismerős nevek és arcok, de akad majd olyan is, aki alig néhány napja került hatalomra.

Ki ő? Vaslady

A gúnynév nem véletlen, hiszen Margaret Thatcher megosztó, ellentmondást nem tűrő személyiség, bár 1979 és 1990 között Nagy-Britannia miniszterelnöki pozícióját biztosította számára, végül ez kényszerítette lemondásra is. Mindmáig ő az egyetlen nő, aki betölthette a miniszterelnöki posztot az országban, ráadásul mindösszesen háromszor választották újra. Politikai pályáját persze ő sem a csúcson kezdte - huszonöt évesen, 1950-ben lett a Konzervatív párt tagja, melynek első női, illetve legfiatalabb képviselője lett. Kilenc évvel később már parlamenti képviselőként tevékenykedett, harcias jelleme ekkor kezdett igazán kibontakozni, hiszen beszédeiben erősen kritizálta az ellenzéki oldalt. Miniszterelnökségének előszobája az a négy éves intervallum volt, amíg oktatási miniszteri posztot töltött be, ami 1979-ben miniszterelnöki kinevezésével ért véget. Thatcher és az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan legendásan jó viszonyt ápoltak, ami az országok közötti együttműködésben is megmutatkozott. 

Elsőként a Krasnaya Zvezda, a Szovjetunió honvédelmi lapjában nevezték Vaslady-nek, ami ha először nem is, de kormányzása későbbi éveiben mindenképp lefedte a politikusnő habitusát. Regnálása alatt mindvégig a szabad piacok és a magánszektor mellett kardoskodott, ezekben látta a fellendülést, bizonyára ezek a lépések is nagyban hozzájárultak a kormányzása alatti gazdasági fellendüléshez. II. Erzsébet királynőhöz fűződő viszonya igencsak kettős, hiszen a sajtó többször is összetűzésektől volt hangos, amik minden bizonnyal nem voltak megalapozatlanok, viszont a nyilvánosság előtt mindig mint két jó diplomata szerepeltek. A királynő és a Vaslady között csak fél év korkülönbség van, tehát generációs különbözőségekről semmiképp sem beszélhetünk. 1991-ben miután megtartotta utolsó beszédét a parlamentben, sosem tapasztalt, több percig tartó, álló tapsolással búcsúztatták. A nagy állva tapsolás közben azonban ne felejtsük el, hogy többek között az ő uralkodása alatt esett meg a Bloody Sunday is, és hogy az írek között enyhén szólva kevéssé volt népszerű. Bár a politikától teljesen visszavonult, közszereplőként mindmáig részt vesz az ország diplomáciájában.

Golda, az államalapító

Tudjuk, hogy az 1948-ban alapított Izrael mindmáig ma sem nevezhető békés államnak, hiszen szinte naponta hallunk híreket az izraeli és a palesztin katonák vagy épp civilek közötti összetűzésekről. Mikor Golda Meir tizenhatod magával aláírta Izrael függetlenségi nyilatkozatát, bizonyára sejtette, hogy a zsidó államalapítás korántsem lesz ennyire egyszerű. Nem is lett, hiszen az újonnan kikiáltott államra már másnap csapást mértek a szomszédos országok, sőt a béke még 1967-ben sem jött el, amikor Golda ma már elhíresült mondata elhangzott - "A béke akkor jön el, ha majd az arabok jobban szeretik gyermekeiket annál, ahogy minket utálnak." Először munkaügyi- majd külügyminiszerként vett részt a politikában, majd hirtelen visszavonult, bár egy évvel később már ő volt Izrael miniszerelnöke, hiszen elődje, Lévi Eskol halála után miniszterelnökké választották. 1969 és 1974 között töltötte be ezt a pozíciót, melyet folytonos összetűzések és rövidebb-hosszabb háborúk kísértek. A politikától visszavonultan, nyolcvan éves korában hunyt el.

Csadorban az elnöki székben

Közületek is biztosan sokan emlékeznek arra a 2007-es merényletre, amit az akkori kampányoló pakisztáni politikus, Benazir Bhutto ellen követtek el. A kísérlet sajnos sikeres volt, és a  volt kormányfő a lövés dördülése után néhány perccel elhunyt. Tudjuk, hogy a politikai merényletek mindig túlmutatnak önmagukon, és ez Bhutto esetében sem volt másként, hiszen politikai nézetein túl más is szemet szúrt ellenségeinek - ő volt az első olyan nő, aki elnöki posztot töltött be egy muszlim állam élén, méghozzá kettős periódusban. Az 1953-as születésű politikus egész pályája során a Pakisztáni Néppárt tagja volt és mindmáig az ország egyedüli női elnökeként tartjuk számon. Mondhatjuk, hogy semmi meglepő nincs abban, hogy politikusi pályára lépett, hiszen édesapja elnök volt, sőt későbbi férje, Asif Ali Zardari is a Néppárt képviselője, aki felesége meggyilkolása után lett Pakisztán vezetője. Bhutto sem politikai megnyilvánulásaiban sem pedig saját életében nem támogatta a nők elnyomását, hiszen világlátott emberként igen jól tudta, hogy a fejlődést nem szolgálhatja a muzulmán államokban a szélsőséges nézeteket követők által gyakorolt női elnyomás. 

Egyetemi tanulmányait a Radcliffe és a Harvard Egyetemeken, illetve Oxfordban folytatta, visszaemlékezéseiben ezeket az éveket nevezte élete legboldogabb időszakának. 2007-es választási kampányát az öt E-re, a foglalkoztatottságra (employment), az oktatásra (education), az energiapolitikára (energy), a környezetvédelemre (environment) és az egyenlőség (equality) elvére építette, mindaddig amíg politikai ellenzői több követőjével együtt meg nem ölték. Az Al-Kaida később magára vállalta a merényletet Bhuttót a "legdrágább amerikai eszköznek" nevezve. Kétségtelen, hogy terrorcselekményről és politikai merényletről beszélhetünk, ami érthető módon hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, ezzel a világ figyelmét az oly gyakran tévesen megítélt iszlám államra irányítva.

Hajfonat? Timosenko

Igen, jól gondoljátok, következő női politikusunk az épp leköszönő ukrán miniszterelnök, Julia Timosenko (Yulia Tymoshenko), akit szinte mindig legendássá vált hajfonatával láthatunk. A politikusnő épp mozgalmas napokat él át, hiszen a frissen zárult ukrán választáson alulmaradt ellenfelével, Viktor Janukoviccsal szemben, akit most választási csalással vádol. Miniszerelnöki pozícióját 2007 óta töltötte be, ugyanis a három évvel ezelőtti választásokat a saját nevét viselő párt nyerte. Timosenko politikai szerepvállalásán túl jelentős üzletasszony, a gázipar egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb képviselője. A negyvenkilenc éves politikusnő közgazdász végzettségű. 

A nyolcvanas évek végén kezdte hírneve megalapozását, mikor a peresztrojka és a Komsomol (szovjet kommunista ifjúsági szervezet) szellemiségében működő videókölcsönzőt működtetett, amit később privatizáltak. A Gazprom működtetésében is érdekelt nő először 1996-ban került be az ukrán parlamentbe és azóta is aktívan politizál. Emblematikus frizuráját állítólag ő maga készíti, és bizonyára már sosem válik meg tőle, hiszen a szőke hajfonatból mára legtöbben a Timosenkóra asszociálunk, akit évről évre a Forbes magazin a világ legbefolyásosabb asszonyai közé választ.

Családban maradt

A jelenlegi argentin elnök Cristina Fernández de Kirchner politikai színrelépése kissé bizarr, hiszen saját férjét váltotta az elnöki székben, ezzel ő lett az első megválasztott női elnök Argentínában. Ha valakire illik a címben megfogalmazott kettősség, akkor Cristinára mindenképp, ugyanis amellett, hogy megszállott divatrajongó, keménykezű agilis politikusnő is. Cristina a maga ötvenhat évével változatlanul fitnesszőrült, edzettségre pedig igen nagy szüksége van, hiszen kénytelen helyretenni a férje regnálása alatt elkövetett politikai ballépéseket, kezdve a szűkös állami forrásoktól, egészen a külpolitikáig. Férje elnöksége alatt felvette a tipikus first lady szerepet, így kivette részét a nőket, a gyerekeket és a szegényeket illető közügyekből, így elérte, hogy a legendás Evita Perónhoz hasonlítsák.

Néhány napos elnökség

Végül pedig nézzük a legfrissebben választott politikusnőt, Costa Rica első női elnökét! Laura Chinchilla igazi konzervatív, aki már politikai karrierje hajnalán is felemelte hangját az abortusz és az egyneműek házassága ellen. Elnöksége alatt várhatóan nem kis összetűzésbe keveredik majd azokkal az emberjogi aktivistákkal, akik szerepet vállalnak a homofóbia és az egynemű házasságok elleni harcban. Costa Ricában tilos az esemény utáni tabletta használata, hivatalosan is tiltott szerként tartják számon, és ez bizonyára így is marad a következő években, hiszen az abortuszhoz hasonlóan, ettől is mereven elzárkózik az elnökasszony. 

Ha ez nem lenne elég, Laura hívő katolikusként hevesen ellenzi az állam és az egyház szétválasztását, hiszen a Costa Rica-i alkotmányban foglaltak szerint az ország római katolikus állam. Politikai pártolói bizonyára minden segítséget megadnak majd a konzervatív nézetek megerősítéséhez, az azonban kérdéses, hogy a liberálisok országon belül, illetve kívül is, hogyan fogadják majd a keménykezű katolikus asszony reformjait.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások