Étel+Ital

Juli legjei

5640

Minap arról értekezett Juli, hogy miként lehet a legolcsóbban megúszni a CBA-t, de attól függetlenül, hogy kénytelen spórolni, Juli szívesen megkóstol olyan különlegességeket is, amiket csak aranyáron lehet beszerezni - ha be lehet egyáltalán.

Sokan jártak már a Távol-Keleten, egyéb távoli tájakon, ahol különleges ételekkel, alapanyagokkal lehet találkozni: sült pókkal Kambodzsában, mérgező fugu hallal Japánban, bizarr kinövéstől betegen termő kukoricaüszöggel Mexikóban... a sor folytatható tücskökön, bogarakon, férgeken és kígyókon át egészen az ürülékig, hisz annyi minden megtalálható a világ gasztronómiai kínálatában. Ám amik a leginkább elképesztenek, azok az alapanyagok, amelyeknek kilója milliókat ér. Természetesen soha egyikünk sem fog karöltve besétálni Julival a Harrods-ba másfél milláért csokit venni, de azért... Talán a legkomolyabb árat egy fűszernövényért kérik el a piacon, ami nem más, mint a sáfrány. Ez a crocus virágának a bibéjéből készült fűszer, amelyből másfél százezer virág kell, hogy egy kiló összejöjjön, így egy kiló sáfrány akár kétmillió forintba is kerülhet. A virág bibéjének gyűjtése nagyon fáradságos munka, termesztése sem egyszerű, ezért rendkívül drága.

A másik, sokunk által már kóstolt, egyesek által imádott, mások által gyűlölt alapanyag a szarvasgomba. A világ legdrágábbja több mint ötvenmillió forint értékű pénzért kelt el egy árverésen. A szarvasgomba más növények gyökeréhez kapcsolódva, parazitaként él a föld alatt. Színe fekete, ezért hagyományosan az ördög eledelének hitték régen. És hogy miért szarvasgomba? A legenda a szarvasbikák bőgéséhez köti a felellését, amelyeket speciálisan kiképzett kutyákkal, disznókkal - a sertést nem kell betanítani, imádja a szarvasgombát - kutatnak fel. Általában húsz-harminc centiméterre a föld felszíne alatt található. Ízletes, ritka csemege és nagyon drága. Nem francia specialitás, Olaszországban és Magyarországon is nagy szarvasgomba lelőhelyek vannak. Nekem a kedvencem a libamáj szarvasgombával és a csoki szarvasgombával. Eszméletlen! A csoki nem összetévesztendő a truffle csokival, mert annak csak az alakja olyan. Bár baromi drága cucc, nagyon tömény, így ízesítésre igen kevés elég belőle, mondjuk, ha gombakrém levest csinálsz és nagyon vékony szarvasgombaforgácsot reszelsz bele, az bőven elegendő. Csak az íze kedvéért..., mert a kilója akár az egy millió forintot is elérheti. Ha már a gombáknál tartunk, akkor itt van a matsutake gomba, amiben az a rendkívüli - azon kívül, hogy nagyon finom -, hogy nagyon ritka, mert Japánban az egyre ritkuló vörösfenyő erdeiben telepszik, évente alig ezer tonnát tudnak összegyűjteni, így a kilónkénti ára akár a félmillió forintot is elérheti.

http://beaut.ie/blog/wp-content/uploads/2007/07/Caviar.jpg

Vannak olyan marhák, akik képesek százezer forintot kicsengetni egy kiló marhahúsért, méghozzá a Wagyu marha húsáért, ami Japán legkiválóbb legelőin kérődző tehenek húsa. Állítólag nagyon ízletes, porhanyós és tuti bio, de hát akkor is... Nagyjából ilyen megdöbbentő a szalangála fecske fészke. Igen, egy madárfészek, amelyből Kínában leveseket készítenek. A legenda szerint élt egyszer egy sznob kínai császár, aki egy évben kétszer ugyanazt nem volt hajlandó enni, ha a szakács, mégis arra vetemedett, hogy elkészítette ugyanazt az ételt, amit már abban az évben egyszer igen, akkor huss! már le is vágták a kezét, hát mit képzel? Na, egy udvari szakács, aki nem akarta elveszíteni a munkás kezét, fecskefészekből készített levest az ő császárának, ami annyira ízletes lett, hogy azóta is a legdrágább étkek közé tartozik keleten. A fészek maga algákból, apró halakból áll, amelyet a hím fecske harminc-harmincöt év alatt tapaszt össze a nyálával. Egy ilyen madárlakból készült tényér leves ára meghaladja a harmincezer forintot.

No, de nem kell ilyen messze menni, ha durván drága ételekre vagyunk kíváncsiak. Elég elmenni Budára, abba a híres orosz étterembe, ahol tíz gramm beluga-kaviár kilencvenkilenc-ezer forintba kerül. Először Shakespeare-től hallottam a kaviárról, a név maga a török khavyar - halikra - szóból származik. A világ legjobb kaviárjait, a Kaszpi-tengerben élő tokhalakból nyerik ki, eléggé barátságtalan módon: a még élő állat hasát felvágják - élnie kell, különben megkeseredik az ikrája -, óvatosan kiszedik a kaviárt, átmossák, megszárítják, kézzel lesózzák és dobozolják. A legnagyobb szemű ikrát egy olyan különleges tokhalfajta adja, amelyből évente mindössze száz példányt tudnak kifogni, ebből lesz a beluga-kaviár, bár sok ikra van benne, testének akár a huszonöt százalékát is eléri, de sajnos csak harminc éves korára érik ivaréretté, amikor képes a világ legfinomabb, legnagyobb szemű kaviárját adni. A nemrégiben kifejlesztett különleges gasztronómiai csoda nem más, mint a csigatojás, persze, hogy a franciáknál. Évente egy csigusz négy grammot tud kipréselni magából, így nem csoda, hogy egy kiló ára ebből a bizarr cuccból a háromszázezer forintot is meghaladja.

Ha mindezeket felfaltuk, akkor jöhet a desszert: a Cadbury Wispa Gold nevű csokoládé egyetlen szelete körülbelül harmincezer forintba kerül, az ára pont annyi, mintha aranyból lenne - tehát szó szerint aranyáron lehet beszerezni. Korábban a Harrods-ban árultak egy csokit, amiből egyetlen doboz másfél millió forintba került. Mindezért negyvenkilenc darab kézzel csomagolt, kizárólag organikus módon termesztett kakaóbabból készül csokoládét kaphattunk. Persze a világ legdrágább csokijai sehol sincsenek a Strawberries Arnaud desszert árához képest. New Orleans-be látogató milliomosok számára készítették ezt az epres krémet, amely hat darabja mentalevéllel díszített. Megcsinálod néhány százasból? Lehet, de biztosan nem tudsz beletenni egy kettőszázhatvan milliót érő rózsaszín gyémántot! Igen, ilyennel díszítik az eperkrémet. Ha nem volt elég a gyémántból, akkor öblítsük le ezt az egészet egy Diamonds-Are-Forever koktéllal, mely semmi extrát nem tartalmaz, csupán egy másfél karátos gyémántot, melynek ára alig több mint kétmillió forint.


Helyreigazítás

A szarvasgombáról téves információi voltak Julinak. Zagyva Imre, a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület elnöke tisztázta a félreértéseket, ezt szeretném most közreadni: "A szarvasgomba más növények gyökeréhez kapcsolódva, parazitaként él a föld alatt." - Ez nem igaz, sőt éppen az ellenkezőjéről van szó. A gomba mikorrhiza kapcsolatban van a fa gyökerével, ez egy olyan együttélés, amely mindkét partner számára előnyös. Haszna van belőle a fának is és a gombának is, tehát NEM parazita a gomba. Ilyen kapcsolatban van még pl., a vargánya, a rókagomba, a császárgalóca,...szinte az összes olyan gomba ami igen-igen finom és nem termeszthető pincékben. Holnap - február 6-án - többet is megtudhattok erről a csodálatos gombáról, (mely a hiedelmekkel ellentétben nem is olyan nagyon-nagyon drága), irány Gödöllő!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások