Lélek

Hisztis férfiak

5624

Bár Karinthy az egyik legszórakoztatóbb írók egyike, mégis minden alkalommal, amikor belefutok abba a gondolatába, miszerint "A hisztéria veszedelmes betegség – csak a nők kaphatják meg, és csak a férfiak halnak bele." - kinyílik a bicska a zsebemben. Beszéltünk már arról, hogy a fiúkat arra nevelik, hogy ne sírjanak, így sokuk képes annyira elnyomni az érzelmeit, hogy azok szinte meg is szűnnek. Vajon a hiszti pont ennek az ellentéte? Úgy gondolom nem, sőt azon férfiak körében tapasztaltam leginkább a hisztit, akik az érzelmeiket nem, vagy csak nagyon ritkán mutatták ki. Ennek némileg ellentmond az a meghatározás, hogy a hiszti nem más, mint érzelmi túlreagálás. Mivel indokolatlanul törnek a felszínre hisztérikus tünetek, ezért ezek semmiképpen nem nevezhetőek valós érzelmeknek, így hát nem csoda, hogy a férfihiszti és a pasik érzelmei között nincs sok párhuzam, átfedés.

Csak csajok

Nyilván sokatok nem lepődik meg azon, hogy a hiszti és a nők összeláncolása téves, mivel épp olyan gyakori a pasik körében is, mint a nőknél, tehát független attól, hogy kinek mi a neme. A hisztériát már négyezer éve, egyiptomi papirusztekercseken is leírták, az évszázadok során számtalan tézis és antitézis született eme betegség köré fonódva. A görögok vezették be a hisztéria fogalmát, eredete a hysteria - jelentése méh - szóból származik, és szentül hitték, hogy csak nőknél lép fel, s hitték azt is, mindez a méh rendellenes mozgása miatt jöhet létre, ennek oka pedig a szexuális kielégületlenség. A sötét középkorban, amikor a vallási világkép sok mindent boszorkányságnak tartott, a hisztéria miatt (is) rengeteg nőt égettek el, mert a jelenséget eretnekségnek, a démonok által való megszállottságnak tulajdonították. Az évszázadok során sokat fejlődött az orvostudomány, a tapasztalások, vizsgálatok, megfigyelések egyre fontosabb szerepet kaptak az elméletekhez képest, így Freudnál már neurotikus megbetegedésként jelenik meg a hiszti - és nem csak nőknél. Okát az elfojtott ösztönimpulzusokban látja. A pszichoanalízis, a XX. századi háborús sokkhatások életben tartották a hisztériát és ily módon a tudományos érdeklődést is a betegség iránt. A legnagyobb fejlődés az 1990-es évektől tapasztalható, amikortól elterjedtté váltak a funkcionális agyi vizualizációs eljárások. 

http://farm4.static.flickr.com/3079/3123154673_2f0ac5f286.jpg

Mi ez? Hiszti

Konverziós, disszociatív személyiségzavar a tudományos megnevezése a tünetegyüttesnek. Az érzelmi, lelki feszültség kivetítődik a testünkre, ami annyit tesz, hogy a ingerlékenység, ösztönös és túlzott megnyilvánulások testi tünetek produkálnak. Megjelenhet mindez görcsökben, bénulásban, vakságban, rángatózásban. Persze hétköznapi értelemben a hiszti kicsit más jelentést hordoz. Indokolatlannak tűnő kitörés, kiabálás, duzzogás, makacsság, dühöngés, öklözés - falba, rúgás – a földön heverő papucsba, számítógépbe, asztalba, bármibe, tehát robban a bomba. Én a legdurvább túlzott, indokolatlan érzelmi kitöréseket férfiaktól láttam. Apám rendszeresen dühöngött, ha valami nem sikerült neki. A káromkodás, a rombolás, a csapkodás olyan mérvű tárházát tudta egymásra halmozni olyankor, amitől a mai napig kiráz a hideg, és természetesen überelhetetlen. Volt egy hobbiautója, amolyan saját maga által tákolt kis verda, amivel kiment a telekre vagy a mögötte lévő erdőbe. Egyszer valami elromlott rajta, de nagyon, igyekezett megjavítani, ám az eset kifogott az egyébként mindent megszerelek-szakin. 

Egyik délután mentem haza az iskolából, s iszonyú üvöltözésre érkeztem: apa hátul tombolt az udvarban, szenvedett a kis autóval és káromkodott, hosszú-hosszú perceken keresztül. Miután odaért a "felrobbantom a ge**be!" részhez, kíváncsian figyeltem, hogy vajon meg is történik-e a dolog, és nem fogjátok elhinni: apám berohant a műhelybe, kihozta a vadászpuskáját és szétlőtte a háztáji benzintankját. Felrobbant. Hasonló történet, egy ismerőstől azt ecsetelte, a férfi főnök, néha annyira dühbe gurul, hogy a csukott ablakon keresztül vágja ki a nyomtatót az irodából. Persze nem azért mert nem az tud nyomtatni, hanem mert akkor éppen az került a keze ügyébe. Szerintem mindnyájan millió ilyen történetet tudnánk előbányászni, ugye? Tavaly novemberben egy férfi hisztije még egy utasszállító gépet is leszállásra kényszerített. Az ötven éves John Alexander Murray „ellenségesen és botrányosan” viselkedett, többszöri felszólításra sem ült le helyére, a folyosón feltartotta a légiutas-kísérőket, akik így nem tudtak kiszolgálni senkit sem. A légiutas-kísérők aztán szóltak a kapitánynak, aki úgy döntött, kényszerleszállást hajt végre. A gép két óra elteltével folytatta útját London felé, már a skót férfi nélkül.

Párkapcsolatosdi

Felnőttként - amikor még nincs gyermekünk- a hiszti leginkább párkapcsolatainkban jelenik meg. A hiszti oka sokféle lehet, de talán ott lehet a legkönnyebben megfogni, amikor az egók harca folyik, az önzés, a követelés, az egyéni érdekek megvalósítása akár a másikkal szemben is. Nyilvánvaló, hogy azok a párkapcsolatokban, ahol sokszor vendégeskedik a hisztéria, legyen az bármelyik félből eredő, valami gubanc van, hiszen a felek képtelenek közös nevezőre jutni, ezért felrobbannak. A pasiknál a hiszti akár a tettlegességig is fajulhat, míg a nőké általában a sírásban teljesítik ki. Persze vannak olyan hisztik is, amelyek közel sem annyira látványosak, mint a telefoncsapkodás, a falöklözés és a sikítás. Engem egy férfi azzal tud a legjobban megkínozni, amikor önös érdekeit, olyan stílusban adja elő, hogy úgy érezzem, teljesen jogos a követelése, és pisszenni se merek, holott rosszul esik az én - ha párkapcsolat akkor a mi - mellőzöttsége. Persze ilyenkor az ember a konfliktus elkerülése érdekében nem viszonozza a hisztit, de hosszú napokra benne marad a tüske.

Személyiségzavar

Orvosi értelemben a hisztéria személyiségzavar eredménye. A hisztis típusú emberre jellemző, hogy folyamatosan fel akarja kelteni a figyelmet magára, érzelmei hektikusan változnak, folyamatosan tetszeni akar, s akár a szexet is felhasználja céljai eléréséhez. Történetei legyenek bármennyire bagatellek is, mindig úgy tálaltak, hogy az a lehető legizgalmasabbnak tűnjön, előadásmódja színpadias, megfogalmazása modoros. Egyéb negatív személyiségjegyei is bőven elegendőek lennének ahhoz, hogy ne kedveljük őt: követelőző, egoista, hiú. "A hisztéria - konverziós vagy disszociatív zavarok - esetén minden esetben hiányzik a szervi megbetegedés, a testi tünetek hátterében lelki okok, élethelyzeti krízisek állnak. A beteg a számára kedvezőtlen helyzetből így ki tud menekülni, ugyanakkor a környezete odafordulását, nagyobb törődését is eléri. Kirívó esetekben akár öngyilkossági kísérletekhez is vezethet a hiszti, pusztán annak okán, hogy az illető figyelmet követeljen magának. Attól függetlenül, hogy anatómiai elváltozás nincs a hisztéria hátterében, bizonyos testi tüneteket produkál a betegség, akár egészen elképesztően súlyosakat is: igen jellegzetes a hisztériás járás-, és állászavar, mikor a beteg rogyadozó állás, feltűnően imbolygó járás ellenére sem esik el, na de ez már egy egészen másik történet.

Lélekgyógyász

Természetesen gyógyszeres kezelés nem használ a hisztériára, bár nyilván elő lehet idézni kemikáliákkal olyan nyugodtságot, hogy a legcsekélyebb esélye se legyen meg a hiszti kitörésének. A pszichoterápia is képes segíteni, és akár örökre meg tudja gyógyítani a pácienst a hisztériából, de, hogy a mindennapjainkat kísérő hisztire mi lehet a megoldás, sajnos nem tudjuk. Kisgyermekként egy pohár hideg víz freccsentése az arcba meglepő tud lenni, felnőttként talán egy higgadt beszélgetés hisztimentes pillanatban segíthet, de a legegyszerűbb a faképnél hagyás, ami a leghatékonyabb védelem, ha valaki gyötörni próbál a hisztériájával. 

Összességében elmondható, hogy kétféle hisztéria létezik: az orvosi értelemben vett és a mindennapi kapcsolatainkban előforduló hiszti. Visszakanyarodva az ókorba, illetve a még ma is általános álláspontra, hogy a hiszti a nőkre a legjellemzőbb, végigfuttatva egy-két emberi kapcsolatot a fejemben arra következtetésre jutottam, hogy az a tipikus puskaporos hordó effektus sokkal inkább a férfiakra jellemző, mint a csajokra. Ki látott már olyat, hogy egy nő dührohamot kapjon attól, hogy csésze nincs a helyén, hogy megbotlik egy cipőben vagy éppen nem tud megszerelni valamit? Elgondolkodtam, hogy kik azok a férfi ismerőseim, akikre a legjellemzőbb a hiszti és meglepetésemre - persze ez közel sem hiteles felmérés - azok a leghisztisebbek, akik már túl vannak a családalapítás korán - tehát harmincon felüliek -, de nincs családjuk, igyekeznek önállóak maradni, szakmailag rendben vannak, természetesen ettől az egójuk is jó nagy, és mint a teremtés koronái, sokszor jogosnak érzik, hogy felrobbanjanak.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások