Divat

Múlt századi kalapdivat

5555

Sajnos gyakori buzdításunk ellenére sem hordunk már kalapokat, maradunk a funkcionális sapkáknál. Hiába, a huszonegyedik századi elnagyolt világban, ahol a női szerepkör is megváltozott, ez a kalapok sorsa. No azért a helyzet nem teljesen reménytelen, hiszen az egyszerű stílusú kalapok minden nagy márkánál megtalálhatóak - ennél messzebb nem merészkedünk, nehogy túl feltűnőek legyünk, pedig találhatna mindenki a stílusának és az egyéniségéhez megfelelő kalapot a magyar tervezőknél is.

A huszonegyedik századdal ellentétben az ezernyolcszázas években és az előző században a nők előszeretettel hívták fel a figyelmet magukra csodálatosabbnál csodálatosabb kalapjaikkal. Ezt a ma már feledésbe merülő kort szeretnék megörökíteni az Anno könyvsorozat szerzői: a gyűjtemény, amely most A tavalyi női kalapdivat kötettel bővül, korábban foglalkozott már a garamophone lemezekkel és például a bajuszdivattal is. A hat éve útjára indított Anno sorozat szponzorok nélkül önköltségen készül, az alkotók az értékmegőrzésen kívül szeretnék, ha nem csak fordított, magyar vonatkozásokat egyáltalán nem tartalmazó kötetek jelennének meg itthon, hanem lennének olyan könyvek is, amelyek hazai jellegzetességeket is tartalmaznak.

A kalappal foglalkozó kiadvány megjelenésének apropóján a január 20-án beszélgetésre hívtak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba. A rendezvényen Sárváry Katalin textiltervező beszélgetett a könyv két szerzőjével. (A múzeum programját egyébként érdemes figyelni, mert az igazgató a nyitóbeszédében utalást tett arra, hogy a divattörténeti kiállítást rendeznek valamikor az év folyamán.)

A könyvet érdemes megvásárolni, bővíthetjük vele a már korábban említett divatos irodalomgyűjteményünket. A kötet ára nagyon baráti, hiszen csak 1450 forintba kerül, így mindenki megengedheti magának. A korabeli nagy hatású és divat területen fontos német Der Bazar kalapillusztrációi mellett az albumban helyet kaptak értekezések a kalapdivatról és korabeli csipkelődő, szórakoztató történeteket, valamint akkori sajtóhíreket is olvashatunk. Íme néhány 1858-ban íródott sor - "A női öltözékek egyszerűsítésére Párisban húsz fiatal férjes hölgy egyletet alakított, melynek czélja odaműködni, hogy az a sok haszontalan pipere, minő ruhákon a csipke, szalag, hímzés , nyakék, fejdísz stb. a napi öltözékekről száműzessék, s az így egyszerűsített viselet minél nagyobb körben elterjedjen. A czél igen szép, de a jelen nevelési rendszer mellett kivihetetlennek tartjuk."

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások