Divat

Fiatal magyar tehetségek #21

5419

Az év utolsó napjaiban az ember elgondolkozik, mérlegel, számot vet arról, mi történt vele az elmúlt tizenkét hónapban, valóban megtett-e mindent, hogy úgy éljen, ahogy szeretne? Eszünkbe jutnak az álmaink, amiket dédelgetünk, sokszor anélkül, hogy valóra váltanánk őket. Néha megijedünk a kihívásoktól, máskor nem bízunk a tehetségünkben, és még sok különféle magyarázatot találunk arra, hogy ki, miért nem valósítja meg az elképzeléseit. De vannak olyan emberek, akik nem csak kergetik vágyaikat, amiket aztán futni hagynak, hanem megragadják a pillanatot, élnek a felbukkanó lehetőségekkel és kiaknázzák tehetségüket.  E heti fiatal magyar tehetségünk, Haberland Attila kiváló példa arra, hogy kitűzött céljaink nem mindig olyan elérhetetlenek, mint amilyennek hisszük őket.

Története kilenc évvel ezelőtt kezdődött el, amikor alig 20 évesen megalapította az Art Models ügynökséget, majd elkezdett komolyan foglalkozni a stylinggal. Azóta eltelt pár év, de nem nyomtalanul, hiszen nevéhez már több dolog is köthető, többek között az Art Models , az Artifical Group, művészeti vezető volt a Stílus magazinnál, valamint nem utolsó sorban a Viva és az MTV kizárólagos stylistja. Munkái sorra jelennek meg hazai és külföldi magazinokban, reklámokban, különféle filmes produkciókban. Hatalmas energiával dolgozik, kíváncsian gyűjti a tapasztalatokat utazásai során, jövőjét pedig nem bízza a véletlenre.

Sikereiről, díjairól, egész oldalt írhatnék, de a hosszú és unalmas felsorolás helyett inkább vele beszélgetek minderről. A folytatásban olvashatjátok a teljes interjút, a galériában pedig megjelent munkáiból szemezgethettek.

Más húsz évesen, még tanul, vagy jobb esetben valahol asszisztenskedik, ehhez képest te az első cégedet alapítottad. Mindig ilyen határozottan vágsz bele a dolgokba?
Azt hiszem igen! De határozottabban, mint ahogy erre most válaszoltam. Igen, van olyan, hogy fejjel megyek a falnak és ez akkoriban, 2001-ben, 20 éves koromban még inkább így volt. Amikor az Art Models ügynökséget alapítottuk, meg akartam váltani a világot, ahogy a legtöbb fiatal. És ahogy a fiatalok általában, magasra tettem a lécet, komplex dolgokban gondolkodtam, sokat akartam csinálni, sokat, jót és újat. Így már a kezdetektől, a modellek menedzselése mellett, foglalkoztunk fotózások szervezésével, castingolással is. A divat- és a reklámszakma más volt akkoriban, és mi leginkább a két terület közti átjárhatóságot használtuk ki úttörőként. Amikor megkerestek minket azzal, hogy a Levi’s világkampány reklámfilmjeit itthon, Magyarországon forgatják és castingoljunk rá, akkor már tudatosan határoztuk meg, hogy, igen, ez a jó irány, erre megyünk tovább.

Haberland Attila munkái itt!

Sokrétű vagy, és több területen is bizonyítottál. Nem félsz attól, hogy a sok dolog között szétaprózódik az energiád, és a tehetséged?
Nem. Amit csinálok, arra mindig 100 %-osan koncentrálok. Csak akkor nyitok új terület felé, ha az előző már beindult, működik, megy és nincs szüksége tovább rám, napi szinten. Ez nem ’One man show’, a sikereim nem az én sikereim, hanem a körülöttem lévőkkel közös eredmények. Szerencsére a legjobb emberekkel vagyok körülvéve, akik lehetővé teszik, hogy sok minden tudjon párhuzamosan futni. Egyébként sem hiszem, hogy én értek mindenhez a legjobban. Az Art Models vezetésében már nem veszek aktívan részt, az MTV (Music Television) és VIVA kizárólagos stylingolását 2007 óta csinálom, 2008 óta a társammal Isai Anitával, így azóta teljes erőbedobással az Artificial Group művészeti vezetésével foglalkozom.

A styling a kezdetektől része az életednek, tanulmányaidat a London Fashion College-on végezted. Szerinted lehet, egyáltalán kell ezt a szakmát tanulni, vagy inkább a tehetség a mérvadó?
A végzettségem eredetileg grafikus. 2002-ben kezdtem el stylinggal foglalkozni, és 2005-ben végeztem a London Fashion College, stylist kurzusán, ahogy említetted. De már 2003-ban a Dv8 (egy londoni magazin) címlapjait és editorialjait csináltuk Nánási Pállal – azt hiszem ez fontosabb mérföldkő volt mint az iskola.

A tapasztalataim alapján tehát azt gondolom, a gyakorlat fontosabb, vagyis nem hiszem, hogy egy iskola felkészít arra amit az élet követel. Ha valaki stylist akar lenni, kezdjen asszisztensként, hogy rálátást szerezzen a munkára, megismerje a szakmát és mellette egy iskolában sajátítsa el az elméletet. Manapság népszerű stylinggal foglalkozni, így bőven van lehetőség kapcsolatba kerülni ezzel a szakmával. Sokat számít az ízlés, a fogékonyság, a rátermettség, de nem tudnám megmondani, hogy kiből is lesz igazan jó és sikeres stylist.

Szerinted mikortól figyeltek fel a munkádra, és kezdtek el beszélni a szakmában Haberland Attiláról?
Nem tudom pontosan megmondani mások mit és hogyan éreztek vagy gondoltak. Azt viszont biztosan tudom, hogy az Artificial Groupnak sokat köszönhetek. 2005-ben alapítottuk Ávéd István fotós, és Fazekas Péter grafikus barátaimmal. 2006-ban, amikor egy éven keresztül a Stílus Magazin művészeti vezetőjeként tevékenykedtünk, új arculatot készítettünk a lapnak. Akkor éreztem, és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy valójában ez az a terület, ami a leginkább foglalkoztat, amiben megtalálom magam, meg tudom mutatni, amit szeretnék, és amiben el tudom képzelni a jövőmet. Lehet, hogy ez volt az a pont amikor a munkáinkhoz kapcsolták a nevünket is.

Évről-évre újabbnál újabb dolgok történtek veled, például 2005-ben megalapítottad az Artifical Groupot. Honnan jött az ötlet, és mit szerettél volna ezzel megvalósítani?
Régóta dolgoztam már stylistként, mikor találkoztam két társammal az említett Istvánnal és Péterrel és megalakítottuk az Artificial Groupot. Először divat editorialokat készítettünk közösen. Publikáltunk, például a szingapúri TerriTorry magazinban, a Beast, a Pool és az Eyemazing nemzetközi magazinokban. Jelenleg a legnagyobb projektünk is külföldhöz köt minket, a Tie Rack nemzetközi branden dolgozunk, egy komplex, 27 országban futó világkampányon.

Rengeteg munka kötődik a nevedhez,közülük esetleg van olyan, amire különösen büszke vagy?
Legutóbbi és legnagyobb elismerés számunkra, hogy az Artificial Group olyan legendák mellett jelenhetett meg az Eyemazing magazinban, mint Pierre et Gilles, Erwin Olaf, Sally Mann. Stylistként pedig nagy kihívást jelentett számunkra Isai Anitával, costume designt készíteni Caroline Link Oscar díjas német rendezőnőnek.

Szerinted is sokat számít, hogy az ember találjon maga mellé olyan társakat, akiknek hasonlók a céljaik, és az elképzeléseik?
Szerintem a legfontosabb, hogy olyan emberekkel vedd körbe magad, akikben megbízol és egy értékrendben működtök. Ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy állandóan egyetértetek. A lényeg, hogy az „egyetnemértés” előre vigyen, úgy, hogy jobb dolgok jöjjenek létre… Nem kompromisszumokat kötünk közben, hanem inspiráljuk azt az egy nagy közöst, amibe mindenki beletesz… Nekem óriási szerencsém volt, mivel ki tudom jelenteni, hogy akikkel most dolgozom barátaim, és együtt tervezünk időtlen időkig. Mindenkinek megvan a szerepe az életemben, és nekem is megvan, az övékében.

A munka /munkák amit választottál, nem éppen nyugdíjas állások. Hogy bírod a pörgést,  hogy nem lehet megállni, és mindig új ötletekkel kell előrukkolni?
Benne vagyok egy olyan közegben, ahol naprakésznek kell lennem, ha kötelező lenne, nem is biztos, hogy menne. Nekem ez valahol a szórakozás is egyben, a barátaimmal vagyok és közben mindenki azt csinálja, amit szeret. Bízom abban, hogy mindig meg fogom találni azt a területet, ahol jól érzem magam, és tudok fejlődni is. Nem tudom elviselni az állóvizet, ha éppen, nem dolgozom próbálok új dolgokat kitalálni. A munkám olyan sokrétű, hogy mindig találok benne újat, ez pedig erőt és kedvet ad a „pörgéshez”.

Sokat utazol, esetleg van olyan város, ami nagy hatással van a munkádra?
New York nagyon nagy hatással volt rám, egy gyerekkori álmom valósult meg, amikor mászkáltam a filmekben látott, általam díszletnek képzelt világban. Nagyon szeretem Londont, a munkánk egy része most oda köt, sok időt töltünk ott el, megvannak a kedvenc boltjaink és pubjaink. Jó úgy odamenni, hogy már ismerem a várost és megvannak a biztos pontjaim. Szabó Ádám fodrász barátom is ott dolgozik most, és gyakran összefutunk egy sörre ha kint vagyunk. Nem nagy dolog, de kisfiúként nem hittem, hogy majd egyszer így jövök-megyek.

Mi a helyzet Budapesttel, mit gondolsz a városról, ahová mindig visszatérsz?
Az érzéseim és a terveim Budapesttel kapcsolatban naponta változnak, ahogy a körülmények és a lehetőségek is változnak, adódnak, eltűnnek. István, gyakran előrukkol egy tervvel, amiben a külföld központi szerepet kap, de eddig még nem jutottunk elhatározásra.

Tervezel, vagy inkább hagyod magadat sodródni, és inkább reagálsz a felbukkanó változásokra? Vannak elképzeléseid mi lesz veled pár év múlva?
Folyamatosan tervezek, még akkor is, ha nem kellene. A környezetem néha ettől kap sokkot. El sem tudnám képzelni, hogy valamivel sodródom és elvarratlan szálak maradnak mögöttem. Mindig vannak elképzeléseim a jövővel kapcsolatban, de ezek évről évre változnak. Szeretném, ha ilyen ütemben tudnánk megvalósítani a terveinket, mint ahogy ez az elmúlt pár évben történt.

Köszi, mashKULTURE Juicy!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások