Test

Tudod, mire vágysz?

5339

Egész életünkben azt várjuk, hogy megszabaduljunk korlátainktól, néha még azoktól is, amelyekbe önként szorítjuk magunkat. Kivételes alkalom, amikor a jól nevelt testbe zárt kényszer feloldódik, legyen szó egy szabadnapról, egy önfeledt, piamámoros buliról, vagy a félálomban csapongó határtalan fantáziáról. A józan mámor eklatáns példája a szex: az intimitás, amelyben feltárulkozhatunk és önmagunk lehetünk, amelyben feloldódik a szégyen és feszengés. Jó esetben legalábbis. Sokszor viszont szégyenkezünk, mert nem vagyunk jóban a saját testünkkel, vagy éppen a partnerünkével, vagy feszengünk, mert nem tudjuk, mi a jó a másiknak, azt meg még kevésbé, mit szeretnénk mi magunk.

Sokszor nem jön egyből a felismerés, hiszen beburkoljuk magunkat civilizált szokásokba: mindennapi gondokba, szükségtelen részletekbe, biztonságszagú rutinokba, társadalmilag jóváhagyott viselkedésformákba. Aztán egyszer meglátunk egy képet, egy internetes oldalt, egy filmjelenetet, meghallunk egy forró zenét, amelyek beindítják a szunnyadó képzeletet. Meglepődünk: hát ez hiányzik? És rögtön utána megrémülünk: mit szólna ehhez a kedves partner? Aki követi a nyers, sokszor valószerűtlen, mégis életszagú Californication szereplőinek sorsát, emlékezhet, hogyan ébred rá Charlie, hogy neki bizony szado-mazo kell, és milyen félszegen indítványozza ezt feleségének. Amíg a vadóc asszisztenslányt az irodában teljesen magától értetődő módon fenekeli el és mászkáltatja a padlón négykézláb, ostorpattogás közepette, addig otthon - ahelyett, hogy kerek perec elmondaná a feleségének, mit akar - álkészségesen és dadogva kérdezősködik: lehetséges, hogy az asszony azt szeretné, hogy megbüntesse? Egy brutális seggrepacsi után kiderül, hogy nem igazán, de nem adják fel. Bevonják az asszisztenslányt meg a gonosz kis kellékeit, és az akció eredményeképpen Charlie mínusz egy mellbimbóval köt ki az elsősegélyen. Nevetséges és egyben kínos. Benne van a pakliban, hogy a másik ódzkodik az újdonságtól, viszont nem mindegy, hogy miért. Ha csak vonakodik, mert fél, hogy nem élvezné, akkor nem biztos, hogy veszett az ügy: csak fokozatosan, türelemmel, és főleg nem erőltetve érdemes közelíteni. Lehet, hogy attól fél, nem felel meg az elvárásnak: nem jönnek egyből a szájára a kívánt szavak vagy nem úgy ér hozzá a másikhoz, ahogyan az szeretné. Ha viszont határozottan elzárkózik a dologtól, nem érdemes erőltetni, de semmiképp sem árt rákérdezni, hogy miért ez a kategorikus elutasítás. Ha minden kötél szakad, bízzuk a sorsra: hosszú távon a szex minősége úgyis döntő befolyással lesz a kapcsolatra: ha a felek nem találnak kielégülést egymásban és nem hajlandók változtatni, a kapcsolat halálra van ítélve. Jelen esetben szerencsénk, hogy az internetnek köszönhetően nem vagyunk egyedül, mert így szétnézhetünk, ki hogyan próbálja kihozni magából és társából a legtöbbet.

Szexuális vágyaink felfedezése fontos része az önismeretnek, tehát fontos, hogy ki merjük tenni magunkat a különféle ingereknek: élvezzük, ahogy átjár a zene, ne hagyjuk annyiban, ha megmozgat egy film vagy egy írás, ne kapjuk el egyből a tekintetünket azokról, akik olyan szexin táncolnak a buliban. Vetítsük az élményt a saját vágyainkra, hagyjunk időt és lehetőséget, hogy megfogalmazódjanak bennünk, egy meghitt pillanatban váltsuk őket szóra, a folytatást meg bízzuk a szerelemre. Ti honnan inspirálódtok?


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások