Kicsit márkláros

Az, hogy a kultúránk megengedi, hogy kritizáljunk és szabad a véleménynyilvánítás is, nem jelenti azt, hogy mindent ki kell gúnyolni, és semmit nem kell elfogadni - bár egy kis szkepticizmus minden hallott, látott, de még nem tapasztalt dologgal kapcsolatban jól jöhet. Évek óta hallunk innen-onnan információkat a szcientológiáról, erről a viszonylag új, alig fél évszázados vallásról. Vannak rémtörténeteket, amelyek ehhez az egyházhoz kötődnek, sokan kinevetik a tagjaikat, a hitüket. A minap felmerült a szerkesztőségünkben, hogy valójában semmit nem tudunk a szcientológiáról, a vallást gyakorlókról, azon kívül, amit a South Park-ban láttunk. Persze az alapján lehet egy jót kacagni, meg szörnyülködni – hiszen súlyos valláskritikát fogalmaz meg-, de hiteles tudásunk nem lesz a témáról. Ezért arra gondoltunk, amennyire lehet, objektíven megvizsgáljuk, távolról, mi is ez valójában.

Jó dolgok ezek

A szcientológia nem hit kérdése. A vallást gyakorlók - hitük szerint - ötvenezer év alatt összegyűjtött bölcsesség szerint élnek, elkülönítették a jó élethez szükséges alapvető törvényeket, és olyan módszer alapján élik mindennapjaikat, amelyek által boldogabbak, szellemiségükben gazdagabbak lehetnek. Nincs ez így más vallás terén sem, hiszen legyen szó keresztényekről, buddhistákról, akármikről, a cél ugyanaz: egy boldogabb, teljesebb, szeretettel telibb életet élni és hinni valamiben, ami biztonságot nyújt. A szcientológusok - ahogy a nevükben is rejlik - tudományos módszereket alkalmaznak szellemi kérdések megválaszolására. Olyan vallás ez - mint az összes többi -, amely szellemi lényeknek tekinti az embereket, és elutasítja azt a tudományos álláspontot, miszerint mi, az emberek csak anyagi tárgyak vagyunk, kémiai anyagok, reakciók bonyolult kombinációja, egy ingerek és az erre adott reakciók által mozgatott halmaz.

Idealisták! Szuper

A szcientológia az embert alapvetően jónak tartja. Ezzel én maximálisan egyet tudok érteni, ahogy azt már korábban kifejtettem, ez egy olyan tulajdonság, ami lehetővé teszi, hogy mindenkihez pozitívan forduljunk. Amennyiben az ember mégis rosszat cselekszik, annak csak az az oka, hogy a korábbi tapasztalatait rosszul dolgozta fel, és következésképpen rosszul is reagál. Tehát nem az emberi természet gonosz. Éppen emiatt a hit miatt a szcientológusoknak az a célja, hogy az embereket felhozza addig a szintig, ahol már képesek rendet teremteni az életükben, meg tudják oldani a problémáikat sérülések nélkül. Úgy vélik - és ez így is van -, hogy mindenkit el lehet juttatni egy olyan stabil helyzetbe, ahol a képességeit növelni tudja, képes szembenézni sorsával, életével, problémáival, sikeresen be tudja azonosítani azokat a tényezőket, amelyek hatnak a mindennapjaira, és ezekből következően jobbá teheti saját életét. Akár csak a buddhizmusban, itt is megjelenik az a motívum, miszerint ha valaki egyre éberebb, annál nagyobb lesz a megértése a világ dolgainak irányában. Említhetjük bármelyik vallást - hiszen mindegyik hasonló pozitívumokat hordoz magában, illetve tűz ki céljául -, ha össze akarjuk hasonlítani, a szcientológia is megoldásokat mutat az élet problémáira, tudatosságot, szellemi szabadságot, tisztességet, erőt és képességeket ígér...

Hogyan?

A szcientológia tanait követők hisznek a reinkarnációban. Állításuk szerint korábban megtapasztalt életeik eseményeit fel tudják tárni, tudatosítani tudják, hiszen ezek elérhetőek az egyén számára, így okulhatnak belőlük. Mint a legtöbb vallás, a szcientológia sem támogatja az emberi testet és szellemet romboló, függőséget okozó szerek használatát. Tehát a drog rossz, értem? A hívek nem élnek kábítószerekkel, ha korábban éltek is ezzel a gyönyörforrással, felhagynak fogyasztásukkal. Az alkoholt is kábítószerként kezelik, és társadalmi szinten is igyekeznek tenni annak érdekében, hogy az additív szerekkel való visszaélést visszaszorítsák.

A szex vajon mi?

Ahány vallás, annyi szokás - mondhatjuk, ha a szexről van szó. A szcientológia követői monogám párkapcsolatokban élnek, amennyiben megromlik a házasságuk, nincs tiltva a kapcsolat felbontása. Az egyház a szexuális életet - nagyon helyesen - magánügyként kezeli, a felelőtlenséget ellenzi, így az abortuszt is, hiszen az élet elleni cselekedetnek számít, amennyiben egészségügyileg indokolt, abban az esetben lehet abortálni. Lelkészeiknek nem kell szüzességi fogadalmat tenniük, családot is alapíthatnak. És, ha már szex és szaporodás, nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a csendes szülés követelménye is a szcientológusok nevéhez köthető. Mivel Hubbard - szcientológiai egyház alapítója -  úgy vélte, hogy az elmére és a lélekre ártalmas a zaj, amely a megszületéskor éri, ezért a lehető legnagyobb némaságban kell világra hozni a gyermeket, és körülötte sem lehet semmiféle zaj...

Mi ez? Szcientológia

"A szcientológia ( „Tudománytan” – „az út, ahogyan tudunk” ) egy hit-, tanítás- és szertartásrendszer, melyet eredetileg filozófiaként 1952-ben L. Ron Hubbard alapított és „alkalmazott vallásos filozófiának„ nevezett. A Szcientológia Egyház célja az ember számára a szellemi szabadság elérése. Nagy súlyt fektetnek a szellemi tanácsadásra és rehabilitációra, a tagság tanúsága szerint Hubbard tanításai és technológiája felszabadította őket a kábítószerek, alkohol, depresszió, tanulási nehézségek, elmezavarok és más problémák fogságából." Hitük szerint az élet három pilléren áll, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással. Ez a három alapelem a vonzódás, a megegyezésen alapuló valóság és kommunikáció." Ezeken semmi kivetni valót nem találunk. Ez a három, stabil pillér jelenti a megértést. Ezekhez kapcsolódik a szcientológia módszere az auditálás is. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a szcientológusok között vannak "hallgató" emberek, akik négyszemközti beszélgetések során feltárják az ember pszichéjét, segítik az önmegismerési folyamatokat, és feloldják azokat az érzelmi töltéseket, amelyek az egyént olyan életbe zárhatják, amik gátolják az irányításban, a saját élet koordinálásában. Mivel a szcientológia szerint erre senki nem képes önmagában, ezért szükség van segítségre, amit az auditorok tesznek meg.

A szcientológia egyik kritikája, pont erre a félig pszichoanalízishez hasonlító módszerre épül: a pszichológiából átvett módszerek rendelkeznek kizárólag tudományos alappal, de sajnos a módszereik többsége általánosításokon, féligazságokon, egyéni megfigyeléseken alapszik, így merőben áltudományos. Persze jó kérdés, hogy akkor a keresztény valláskörben szokásos gyónás nem áltudományos?

Nem mondhatjátok el senkinek!

Elmeséljük most mi is, a szcientológia egyház istenének, Xenunak a történetét. "Az egyház szerint ennek a történetnek az elmondása szerzői jogokat sért meg. Mivel ez a történet egy amerikai bírósági tárgyaláson tanúvallomásként elhangzott, az Egyesült Államok törvényei szerint tanúvallomásként nyilvános köztulajdonnak számít." Xenu egyébként a galaxis ura, aki olyan gonosz volt, hogy 75 millió évvel ezelőtt több milliárd űrlényt semmisített meg a Földön úgy, hogy felrobbantott hidrogénbombával egy vulkánt. Ezeknek az űrlényeknek a lelkei az emberi lényekben találtak otthonra az evolúció során, és ez okozza az emberekben felmerülő érzelmi problémákat. A szcientológusok által végzett auditálással ezektől lehet könnyen megszabadulni.

Jogos, ha felröhögtök. Hiszen L. Ron Hubbard sci-fi író sztorija elég sánta, de a hatalmas, mindenütt jelenlévő, fehér szakállas, mindenható úristen hihető? Vagy a szent előbőrön nem lehet kacagni? Esetleg a buddhista meditációk során előhívott valóságosnak tekintett képek hitelesebbek, valószerűbbek? Nem. Természetesen el kell fogadni minden vallás mitológiai, történeti hátterét. Hiszen ha nem így lenne, akkor vinnyogva röhöghetnénk a táltos egyházon, a hindukon, de a katolikusokon is. Nem tesszük - bár jó ideje jogunkban áll szabadon véleményt nyilvánítani -, nem sértünk meg másokat hitükben.

Kritika

Amellett, hogy elfogadóak vagyunk mások vallásával kapcsolatban, s nem vonjuk kétségbe a hitüket, meg kell említeni a szcientológiával kapcsolatos kritikákat is, amelyek az interneten, offline kiadványokban, könyvekben számos helyen elérhetőek. Bár a keresztény vallást, a katolikus egyházat is érhetné az a kritika, hogy anyagias, de a szcientológiára végképp rásütötték. Gondoljunk csak a papi birtokok elidegeníthetetlensége miatt létrehozott cölibátusra, az egyházi adóra, az adományokra. Nos, az egyik legkomolyabb bírálat, amelyet megfogalmaztak Hubbard sci-fi író által alapított vallás kapcsán, hogy szerinte, ha valaki egy millió dollárt akar keresni, alapítson egyházat, ne egy penny/szó áron eladható könyvet írjon! Ezt Hubbard az 1940-es évek végén mondta egy New Jersey-i sci-fi író találkozón, majd megírta Dianetics: The Modern Science of Mental Health (Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya) című művét, melyet a szcientológia alapkönyvének tartanak. Később az egyházakat érintő adókedvezmények kihasználása céljából megalapította a Szcientológia Egyházat. Természetesen nem csak az állami adómentességekből lehet pénzt kovácsolni, és nem is csak az adományokból. A szcientológia egyházban az előbbre jutáshoz nélkülözhetetlen a drága tanfolyamokon való részvétel. És ha már a gazdaságnál tartunk: a kritikusok szerint a cégek bekebelezése is mindennapos. Pénzügyi-, független tanácsadóként szivárognak be egyes vállalatokba, ahol a profit jelentős részéért cserébe adnak tanácsot, úgy, hogy saját módszereik alapján kezdik irányíttatni a dolgozókat, akiket kihasználnak, megaláznak, amennyiben ellenállnak az ő általuk diktáltaknak. Rengeteg történet kering az interneten, hogy az ellenszegülőket halálosan megfenyegetik, elhallgattatják, "kicsinálják". Magyar vonatkozású történetek is olvashatóak az ilyen megfélemlítésekkel kapcsolatban.

Nem egyenes

Az egyház a nyílt kapcsolatfelvételtől elzárkózik, fedőszervezetek - például tanulást segítő intézet - létesítenek kapcsolatot az emberekkel, majd mikor már nagyon-nagyon sok információt megszereztek az egyénekről, egyszerűen kész tények elé állítják az illetőket, akik kapcsolatban állnak az intézménnyel, de eszük ágában sem volt közösséget vállalni a szcientológiai egyházzal. Ráadásul azt is nagyon sokan sérelmezik - teljesen jogosan -, hogy azok, akik belépnek a szcientológia kapuján, számtalan információval kötelesek gazdagítani a szcientológusok adatbázisát: rokonok elérhetősége, neve, címe, foglalkozása, szabadidős tevékenységeik, stb. Ezek adatvédelmi szempontból több mint aggályosak, hiszen zsarolás alapját képezhetik. Minden kritika közül a legsúlyosabb : "Az egyház gyakorlatához tartozik a disconnection, a szakítás intézménye. Erre akkor kerül sor, ha a szekta hálójába került áldozatot családtagjai, szerettei megpróbálják meggyőzni, hogy talán mégse kéne odáig hülyülni, hogy odadobja mindenét – pénzét, családját, életét –  ezeknek az űrlénymesével kereskedő senkiknek. Ekkor a szekta – amely eddigre általában elég zsaroláshoz való adatot gyűjtött össze a hazugságvizsgálós szeánszokon – kenyértörésre viszi a dolgot. Te nagyon jó úton vagy, de amíg kapcsolatot tartasz az Elnyomó Személyekkel és Lehetséges Bajforrásokkal - Nagybetűs Szakszavak, yeah! -, addig sajnos el van zárva előtted a lelki felemelkedés. Nincs más megoldás, mint szakítani velük végleg. Többet nem beszélhetsz anyáddal, különben Xenu."

No de itt is megkérdezhetjük a szabadság oldaláról: biztos, hogy az egyetlen elfogadható és normális létforma a termelő, fogyasztó, családi kapcsolatokat ápoló, karácsonykor pulykát vagy halat evő, hipermarketbe járó modell? Biztos, hogy egy olyan világban, ahol szabadságot hirdetünk, elmebetegnek kell tekinteni valakit, aki mindezzel gyökeresen szakítva Xenunak hódol, ennek az egyháznak fizet, és megszakítja a kapcsolatot, ha szerettei nem értik meg, hogy ez az ő útja? Szektát kiáltani oly könnyű, de nem szekta-e az a társadalom, ami semmi elhajlást nem néz jó szemmel? Idiótának néznek, ha a sugárkezelés helyett az energetikát választod, orvosért kiáltanak, ha jól fizető állásodat feladva nincstelen kívánsz lenni, összefognak, ha egy vallási közösséghez kívánsz csatlakozni. Ki dönti el, hogy egy adott egyén számára mi a normális? A virtuális valóságban való elveszés vagy az egyházi mesékben való elveszés? Nagyon nem mellékes a kérdés...

Akárhogy is, azt hiszem, amíg emberek olyan vallásokhoz, szektákhoz, csoportosulásokhoz csatlakoznak, amelyek jobbá teszik az egyéni, s így a közösségi létüket is, nincs probléma, sőt áldásos is. Az, hogy Istenben, Xenuban, Krisnában, Hinduban, Táltosban, UFO-ban hiszünk-e részletkérdés. Mindenesetre még mindig azt tartom optimális hozzáállásnak, ha tapasztalunk, és nem hiszünk.