Közösség

Így tekerünk januártól!

5256

Az elmúlt hónapokban a lehetséges KRESZ módosításoktól volt hangos a sajtó. Érveltek, ellenérveltek, leginkább az autósok képviselői és a Magyar Kerékpáros Klub vitatkozott a tervezett változtatásokon. Végre megszületett a módosított szabályzat, s ennek eredményeképp több mint ötven pontban alakították át a KRESZ-t. A legtöbb pozitív változás a kerékpáros közlekedést érte, talán a jogalkotók is kezdik megérteni a városi bringás közlekedés előnyeit. Az öt millió jogosítvánnyal rendelkező állampolgár és a három milliónál is több autóval rendelkező mellett most már a több tízezer főt számláló bringás lakosság érdekeit is figyelembe vették. Mivel a változtatásokat időbe telt elfogadtatni, így a bevezetés is késik a tervezetthez képest, csak 2010. januárjától lép életbe, viszont a klubok által javasol huszonnégy pontból huszonegy megvalósult a változtatás során.

Az új KRESZ azt is pontosan meghatározza, hogy mi a bicikli - 2010-től akár négykerekű is lehet, és két személy is ülhet rajta. Az újévben a bringások már behajthatnak az egyirányú utcába - büntetlenül -, ahol ezt külön tábla engedélyezi. Az ilyen útszakaszokon, ha lehet még jobban be kell tartani a jobbra tartás szabályát, vagy ha van, akkor ilyenkor is a biciklis sávot kell használni. Ez is újítás ugyanis: ahol van kerékpársáv, akármilyen rossz vagy életveszélyes is (ld. Andrássy út), kötelező azt használni a kerekeseknek, az úttesten nem haladhatnak. Ahol nincs kerékpársáv, ott értelemszerűen maradhatnak az úttesten.  Az egyirányú utcákkal ellentétben az a változtatás nem került be a végleges módosítások közé, mely szerint a bringások - sok más európai nagyvároshoz hasonlóan - használhatták volna a busz sávot kerékpáros közlekedésre. A szakemberek a döntést azzal indokolták, hogy egy busznak és egy bringának nem azonos a menetdinamikája. (Ilyen esetekben a bringás szabályosan továbbra is a buszsáv és a mellette haladó autósáv között kénytelen veszélyeztetni az életét és akadályozni a forgalmat.)

A KRESZ új változata azt is kimondja, hogy a kanyarodó autósoknak elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosoknak minden esetben, továbbá az autók nem parkolhatnak a kerékpár sávon, és ahogyan a kocsiknak, ettől kezdve a bringáknak is tábla jelzi majd a parkolót.

A jelzőlámpáknál az előretolt (az autók előtt elhelyezett) festéssel kijelölt kerékpáros felállókról elsőként indulhatnak el a kerékpárosok, amint a lámpa zöldre vált. Bevezették a nyitott kerékpársáv fogalmát is, ami az úton felfestéssel kijelölt egyirányú bringautat jelent. A módosítás azt is kimondja, hogy a külön kerékpáros közlekedésre kijelölt utakon a gyalogosok nem akadályozhatják a bringásokat.

A kerékpáros közlekedés sebessége is szabályozva lett: lakott területen kívül 50km/h a maximum abban az esetben, ha visel bukósisakot az illető és egyedül ül a bringán, ha nem visel sisakot, akkor csak 40km/h-val haladhat. Városon belül bringaúton maximum 30km/h-val repeszthetünk, olyan úton pedig, ami gyalogos és kerékpáros forgalmat is bonyolít egyszerre, csak 20 km/h-val gurulhatunk.

Persze a KRESZ módosítása nem csak bicikliseket érintette. A bringásokkal ellentétben a motorosok megkapták azt a lehetőséget, hogy a buszsávban közlekedhessenek. A magyarázat szerint a motorosok és a buszok menetdinamikája nem tér el olyan nagyban, mint a kerékpárosoké. Újítás többek között az is, hogy a rendőrökkel ellentétben most már a polgárőröknek is lehetőségük lesz megállítani egy autót, de ezt csak baleset helyszínén vagy óvodák és iskolák környékén tehetik meg.

Konkrét sebességet nem ír, de a KRESZ januártól úgy határozza meg, hogy az autósoknak olyan sebességgel kell megközelíteniük a gyalogosátkelőket, hogy elsőbbséget tudjanak adni. A gyalogosoknak viszont tilos hirtelen, váratlanul lelépni a járdáról a zebrára.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások