Test

Mekkora lúzer vagyok!?

5099

Szusszansz egy nagyot, jóleső érzéssel nyugtázod, ez volt az utolsó munkanapod, előtted áll két hét felhőtlen pihenés. Pár nap múlva a munkahelyi emlékek utolsó morzsáit is kitörölve a szemedből vidáman kezdenéd a napot - ha nem lenne kétszeresére dagadva a fejed, nem kaparna a torkod, nem ömlene rólad a hideg veríték. Beteg vagy. Gratulálunk, az úgynevezett let down effecthez van szerencséd. Nem lúzer vagy tehát, csak a törvényszerűságet követed.

Biztos sokan ismeritek már ezt a lehetetlenül bosszantó jelenséget. Mindegy, hogy egy feszített munkahétről vagy egy kemény vizsgaidőszakról beszélünk, a jelenség mögött álló okok azonosak, na és persze a következmények is. Valamilyen okból kifolyólag különösen fontos, hogy helyt álljunk, hogy ne omoljunk össze - ez a "nem engedhetem meg magamnak, hogy megbetegedjek" - időszaka, az igazi stresszhelyzet. Tudjuk, hogy a stressz könnyen megbetegíthet, ismerjük annak idegrendszerre gyakorolt hatásait, a gyomor- és emésztési gondokat vagy akár az izomfájdalmakat. Ha pedig megértjük, hogy a stressz hogy működik, az is logikussá válik, miért történhet meg olyan gyakran, hogy szusszanás helyett az ágyat nyomjuk.

Régen a stesszt egy támadó vadállat közeledése vagy maga a vadászat felfokozott idegállapota váltotta ki, minek hatására az izmok tónusba jöttek, megfeszültek, készen a kitötésre vagy a menekülésre. Megemelkedett a vérnyomás, nőtt a vércukorszint, termelődött az adrenalin. Ám míg régen a kitörés és menekülés rendre meg is történt, az izmok mozgásba lendültek, a azokban felgyülemlett erő, feszültség feloldódott. A ma minket érő stresszhelyzetekre testünk hasonlóképp reagál, csak a felkészülést nem követi cselekvés, a szélsőségesen megemelkedett belső feszültség képtelen ily módon elillanni, így bent dolgozik tovább. A stressz alatt álló embert - és állatot - a stressz ideje alatt pedig pontosan ez a felfokozottság védi, százzal pörög mindenünk, s a szelep kinyitásának pillanatában leeresztünk. És ilyenkor köszönt be a betegség.

A let down effecttel foglalkozó kutatók felállították a tipikusan jelentkező betegségek listáját, amik eltérőek a folyamatos stressz hosszan tartó egészségkárosító következményeitől - ezek a rövid ideig tartó magas stressz utáni megbetegedések. Ide sorolják a meghűlést, az influenzát, a fejfájásokat, fejgörcsöket, gyomorfájdalmat, pánikrohamokat, depressziót, idegességet, bőrtüneteket vagy épp allergiás reakciókat. Ezen tünetek jelentkezése jól megfigyelhető egyetemistáknál a vizsgák befejeztével, nyugdíjba vonuló időseknél, munkahelyi projektek végeztével vagy egyszerűen a nyári szabadság kezdetével.

S hogy hogyan kerülhetjük el? Az ezerszer ismételt sporttal. A test pattanásig feszült, így a sport tökéletesen alkalmas ezen nyomás levezetésére. Akár a futást, akár az izmok nyújtásával dolgozó jógát vagy pilatest választjuk, a lényeg, hogy mozgassuk meg az izmokat. A másik tanács nehezen kivitelezhető: fokozatosan iktassuk ki a stresszt, ne egyik pillanatról a másikra. Aha, hogyan?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások