Test

Apának kint a kukija

5051

A meztelenség természetes állapot, mégis mindenki életében eljön az a pillanat, amin túl már csak önmaga vagy párja előtt mutatkozik pőrén. Ettől függetlenül ki ne emlékezne azokra az időkre, mikor együtt fürdött a testvérével, mikor anyu törölgette a kád szélén, mikor gátlások nélkül rohangált pucéran a lakásban? Egyeseknek mélyre kell ásni ezekért az emlékekért, míg mások még ma, felnőtt korukban is szabadon meztelenkednek az otthon melegében.

Ketten egy kádban

A legtöbb családi fotóalbumban elkülönített szekció van a fürdős képeknek, amiken babaként foghíjas vigyorral nézünk a kamerába. Természetes, hogy egészen apró korban még meg sem fordul a fejünkben, hogy a meztelenség beteges lenne, így szabadon mutatkozunk fedetlenül a család előtt. Kénytelenek vagyunk így tenni, hiszen szükségünk van a szülők segítségére a tisztálkodáshoz, így anyu vagy apu az, aki az alapos habfürdő után szárazra töröl minket. Bennem nagyon kellemes emlékeket idéz az a frottír törölköző, aminek egyik sarkán volt még plusz egy réteg anyag, amit betekerés után a fejre lehetett húzni. Idővel persze kinőttünk a bugyolálós korszakból, rájöttünk a háttörlés rejtelmeire, és készek voltunk önállóan pancsolni, esetleg többedmagunkkal, a lényeg, hogy szülők nélkül. Akinek van testvére tudja, hogy a szárazföldön is remekül lehetett játszadozni, de az igazi móka mindig a fürdőkádban kezdődött. Két kisgyerek mellett még a kisebb kádban is bőven akad hely a sok-sok játéknak, na meg persze ott vannak a családi szabadalmak, amiket mi magunk találtunk ki a fürdőkádban. Rájöttünk, hogy még az egész kevés habfürdőből is lehet óriási habot készíteni, hogy a zuhanyrózsa olyan mint egy telefonkagyló, hogy a tusfürdős flakonok vízipisztolyként is funkcionálhatnak... A játékoknak azonban egyszer vége szakadt, hiszen már túl nagyok voltunk a közös pancsikoláshoz vagy épp a tesónk volt az, akinek már ciki volt velünk együtt ázni nap mint nap. Mi történt ekkor? Vagy szigorúan vagy kedvesen, de a szüleink szembesítettek minket az idő múlásával, így kénytelenek voltunk lemondani az együtt fürdőzésről. Családja válogatja, hogy kinél mikor következett be ez a pillanat, és az sem biztos, hogy ez szimplán a szülők döntése, lehet, hogy az idősebb testvér kérésére történt a szétválasztás. Ez az egyik olyan pillanat, amikor először érezzük azt, a meztelenséggel valami nincs rendben, hiszen miért kellene eltakarnunk egymás elöl a testünket, ha azelőtt szabadon meztelenkedtünk? Nincs mit tenni: változnak a körülmények, és változunk mi is.

Figyeljünk egymásra!

Természetes, hogy a kisgyereket érdekli, mi folyik a zárt ajtók mögött, persze csak akkor, ha lövése sincs arról, hogy anyu vajon mit csinál a fürdőkádban. Habitus kérdése, hogy a szülők miként állnak a családon belüli meztelenkedéshez: vannak, akik teljesen elzárkóznak mindennemű pőreségtől, de léteznek családok, ahol mi sem természetesebb a meztelenségnél. A hozzáállás a szocializációnktól függ, vagyis attól, hogy milyen viselkedési mechanizmusokat tanulunk el a szüleinktől. Ha azt látjuk, hogy anyu szabadon fogat mos miközben apu fürdik, akkor minden bizonnyal mi sem zárkózunk el a fürdőszoba megosztásától. Lehet, hogy ti is voltatok már olyan családnál vendégségben, akiknél a lehető legtermészetesebb állapot volt a meztelenkedés vagy a fehérneműben való flangálás. Nem mindegy, hogy mikor részesülünk először ilyen élményben, hiszen ha még nem rendeződött a pucérsághoz fűződő viszonyunk, könnyen összezavarodhatunk, mondjuk a barátnőnk fecskében szundikáló apjának látványától. Ha szüleink konzervatívan álltak a meztelenséghez, valószínű, hogy felnőtt korban mi is hasonlóképp vélekedünk majd a pucérságról. Egy edzőtermi öltöző közege remekül példázza az emberek közötti szocializációs különbségeket: akad, aki szabadon testápolózza magát lábujjtól fejtetőig, míg mások kényszeresen trükköznek a törölközővel, hogy egyetlen testrészük se ficcenjen ki. A szabadon hidratáló egyén szülei valószínű, hogy könnyedén kezelték a témát, ellenben azzal, aki takargatja magát. Evidens, hogy otthon mindenki kényelmesen szeretné érezni magát, így feltesszük lábunkat az asztalra, agyonmosott mackóalsóban fekszünk a kanapén, sőt, egy meleg nyári éjszakán meztelenül alszunk. Ezzel nincs semmi probléma mindaddig, amíg nem születik gyerekünk, hiszen a lurkók három éves koruk körül érzékelni kezdik a nemek közötti különbségeket. Ez a folyamat nem kis próbatétel lehet a szemérmesebb szülőknek, hiszen ebben a korban záporoznak a kérdések, megszaporodnak a "Neked milyen szép a cicid" szintű elszólások, és a válaszok nagyon is komoly hatással lehetnek a gyerek és a meztelenség viszonyára.

Egy dolog, hogy a saját kényelmünket tartjuk szem előtt, de arról sosem szabad elfeledkeznünk hogy szabados viselkedésünkkel kellemetlen helyzetbe hozhatunk másokat. Mindegy, hogy a szülő hogyan viszonyul a meztelenséghez, mindig szem előtt kell tartania a gyerek reakcióit vagy igényeit is. És itt elérkeztünk a téma egyik fontos állomásához, ez pedig a szemérmesség. Ingoványos talaj ez, hiszen ha a családon belül megszokott a pucérkodás, a kisgyerek érthető módon gondolja azt, hogy ez más helyen is így működik. És mi van akkor, ha épp a gyereket zavarja a szülők meztelenkedése? Ez is egy reális probléma, elég ha csak a Vejedre ütök című vígjátékra gondolunk, amiben Barbara Streisand a szabadszellemű szexterapeuta anya szerepében tetszeleg. Bár ez csak egy film, tele fikcióval, csak épp a való életben is könnyen kerülhetünk ilyen helyzetbe, ha túlontúl felvilágosult szülőkkel áldott meg minket az ég. Felvilágosultság ide vagy oda, kötelességünk figyelni a másik reakcióját, ha már ténylegesen nem merül fel a meztelenség kérdése. A rányitás is lehet afféle barométer, hiszen ha rányitunk valakire, annak legelső arckifejezése mindent elárul majd a helyzethez fűződő viszonyáról. Mindegy, hogy szülő-gyerek, vagy testvér-testvér viszonyról beszélünk, illik tiszteletben tartani a másik szemérmességét vagy anti-szemérmességét. Az eltúlzott meztelenség megbillentheti a kisgyerek egészséges fejlődését, csak úgy mint a túlzott elzárkózás. Egyes vélemények szerint az anyuka fürödhet együtt a gyerekkel, csak húzzon fürdőruhát. Kérdem én, hogy a kádban bikiniben csücsülő anya látványa vajon kevésbé kelt zavart egy három évesben, mint a pucér mama képe?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások