Közösség

A cigányok is mosnak

5015

Azt mondja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki számára - fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül - történő tiszteletben tartásának előmozdítása és támogatása a cél... Ehhez képest jogos lehet a kérdés, hogy miért nincsenek a reklámokban cigányok, nem?

A kérdésre minden fehér embernek lehet egy válasza, de ezekből inkább az elmélkedésem végén szemezgetek. Ott tart a világunk, mármint a magyar, hogy végtelenül képmutatóak vagyunk, biztos néhányan emlékeztek a cikkre, amiben azon pattogtunk, mennyire agresszívak is vagyunk. Nos, ebben volt egy sokatok által kritizált kifejezésem: "Ez két teljesen hétköznapi példa tizenkét óra leforgása alatt egy városban, fehér emberek között." Ahol a fehér embereket mint általános szólást használtam -  érdemes megnézni a kommenteket, hogy mennyi szidalmat kaptam emiatt. Tény, hogy ideje lenne elfelejteni ezeket a szólásokat-mondásokat, de ebben a szövegkörnyezetben pont nem az volt a lényeg, hogy fehér emberekként jellemeztem a városban járó-kelő embertársaimat. Mindenesetre a rengeteg felháborodott hozzászólás szépen példázza a képmutatásunkat: ne különböztess meg bőrszín alapján! Akkor miért nincsenek a reklámokban cigányok? 

Nem a mi feladatunk!

Van néhány marketing szaki a környezetünkben, akik egyöntetűen vallják, nem a reklámok feladata a társadalmi összetartást erősíteni, és egyenesen ostobaság a társadalmi trendet követő reklámoktól azt várni, hogy pozitívan befolyásolja az emberek véleményét a romákról. Persze akadnak olyan ügynökségek is, akik azt vallják, hogy az ő szpotjaikban szerepelnek romák, csak épp nem látszik rajtuk, hogy azok. Ez talán valami olyasmi lehet, hogy Badáron és Bódi Szilvin sem látjuk, hogy milyen származásúak, mert nem lényeg, és ez így van jól. Persze vétek lenne kijelenteni, hogy egyáltalán nincsenek romák a reklámokban. Épp a minap akadt a kezünkben az egyik bevásárlólánc akcióit tartalmazó újság, aminek az elején egyértelműen egy roma kiscsávó játszik. De tudjuk jól, hogy nem ez az általános. Mindenesetre a véleményem az, hogy igenis célravezető, ha a tévét bámuló fehérnép lát a reklámokban olyan romákat, akik hazamennek a munkából, fejfájással és bevesznek egy fájdalomcsillapítót, vagy éppen látnék olyan cigány asszonyokat, akik a mosógép mellett állva arról beszélnének ki a tévéből, hogy ez vagy az a mosószer mennyire jó. Ha nem csak a délutáni beszélgetős műsorokban láthatnánk őket üvöltözve, verekedve, veszekedve, megrendezve. Minél több hétköznapi élményünk lenne velük, annál természetesebb lenne a kisebbségek szerepeltetése, és előbb-utóbb az sem lenne furcsa, ha a szőke híradósok helyett roma gádzsók tájékoztatnának minket a világ eseményeiről. És végül, de nem utolsó sorban sokkal pozitívabb színben lehetne feltüntetni a cigányokat. Tehát akkor miért nincsenek a reklámokban cigányok? 

Ez a téma egyébként akkor merült fel bennünk, amikor a rengeteg képügynökséges fotó valamennyi csoportképén azt láttuk, hogy legalább egy afro, egy ázsiai, egy latin és egy fehér ember szerepel. Amerikában nemcsak törvényi, de társadalmi elvárás is, hogy multikulturális megjelenésük legyenek a hirdetéseknek, illusztrációknak, filmeknek, klipeknek, szpotoknak. Magyarországon az élet minden területén jelentős a szegregáció, a másságtudat mindennapos életünk része, és sajnos semmiféle esélyegyenlőségi kezdeményezés nem ér célt. Éppen ezért is gondolom azt, hogy egy olyan társadalomban, ahol valamennyi csoport, korosztály ennyi időt tölt a televízió előtt és ennyi rengeteg reklám veszi körül, a hirdetést gyártóknak óriási a társadalmi felelőssége. Mégis, miért nincsenek a reklámokban cigányok?

Ez itt nem Amerika!

Mondhatjuk, hogy a tengerentúli az egy teljesen más világ. És tényleg. Ott vannak a bronxi fekák, akiknek a stílusuk olyannyira bejött más peremkerületekben élő fehéreknek, hogy elkezdték őket utánozni - persze csak miután megjelentek a reklámokban és klipekben. Biztosan lehetne Magyarországon is olyan terméket, szolgáltatást találni, amelyik nem pejoratív a cigányokra nézve - mármint, hogy azzal hozzák összefüggésbe - és általuk könnyebb lenne eladni. Hiszen a reklámosok előszeretettel védekeznek azzal, hogy az üzlet az elsődleges szempont, így felesleges olyan elvárást támasztani velük szemben, ami a társadalmi összefogást elősegíthetné. Tehát, akkor miért nincsenek a reklámokban cigányok?

Amerika abból a szempontból is más, hogy ott a lakosság fele afro-amerikai, ázsiai vagy latin-amerikai és mint kisebbség olyan erőteljes a jelenlétük, hogy létrejöttek a black marketinget alkalmazó vállalatok is. Mivel hazánkban a cigányság a legnagyobb kisebbség, jól körvonalazhatóak szociális vonásaik, demográfiai-, kulturális jellegzetességük, így ezeket a csoport tulajdonságokat a marketing szolgálatába lehetne állítani. A diversity marketing épp a sokszínűségre, a kultúrák közötti különbségekre építhetne, mégis marad a kérdés: miért nincsenek a reklámokban cigányok?

Persze ezekre a kérdésekre lehet azt az egyszerű választ adni, hogy: "Reklámszakemberként te sem a lakosság 1/20-át próbálnád elérni, ha ugyanannyiból sokkal többet is lehet. Amerikával meg kár példálózni. Sokkal több az afro- vagy latin-amerikai, mint nálunk a cigány, és sokkal több a reklám is." - mondja egy szakmában dolgozó. Ehhez képest Magyarországon a lakosság közel tíz százaléka bevallottan roma származású, és ehhez még jön az a plusz tömeg, akik tagadják a cigányságukat. És tényleg nem ártana az üzleti célokat összemosni a vágyott társadalmi állapotokkal: nyitottság, elfogadás, és a francia forradalom édes hármasa... És ha tényleg vágyunk ezekre, akkor miért nincsenek a reklámokban cigányok?

Kifogások dögivel vannak azt illetően, hogy miért nem szerepeltetnek a kreatívok roma származású embereket a reklámokban. Mind-mind elfogadható, de mégis mindegyik hallatán olyan rosszul érzi magát az ember. Legalábbis, akik nem tesznek különbséget az alapján, hogy kinek milyen színű a bőre, mekkora az orra, és milyen márkájú a ruhája. A különböző sztereotip beidegződés miatt - a cigányok koszosak, a cigányok lusták, a cigányok lopnak, a cigányok buták -, sok-sok marketinges úgy véli, hogy nem lennének hitelesek az általuk reklámozott termékek: mosópor, nyugdíjpénztár, garázskapu, könyv. Pedig, ha alaposan szétnézünk magunk körül, akkor láthatjuk, hogy ugyanúgy ruhákban járnak, kólát isznak és vezetnek. Persze ugyanúgy, mint a fehér emberek között, a romáknál is van egy olyan réteg, amiből nem kerülhetnek ki a reklámok célközönségének a tagjai. Ahogy a baranyai zsáktelepülésen élő nagyanyám nem célszemélye a nyugdíjasokat számítógép használatra oktató reklámnak, ugyanúgy a telepeken élő cigányok sem célcsoportja a mobilreklámnak. Bár, ha logikusan végiggondoljuk, nagyon jó lenne, ha nagyi használná a netet, és a telepi cigánynak lenne mobilja. De akkor most már tényleg szeretném tudni, miért nincsenek a reklámokban cigányok?

Sajnos van olyan példa is, amelyik pont a cigányokhoz kapcsolódó sztereotípiákat lovagolja meg. Csehországban történt az az eset, amikor a tanulás fontosságát igyekeztek reklámozni, de ezt olyan ordenáré paraszt módon gondolták el, hogy az egy hetesre tervezett kampány egy naposra zsugorodott. A képeket nézve ez azt hiszem érthető. A pólón a felirat fordítása: "jobban kellett volna tanulnom". Nem, mintha nem lenne szükség útépítő munkásokra, nem lehet mindenki agysebész! Ez volt az a kampány, ami totálisan kiverte a biztosítékot a cseheknél, bár ők sem indultak jobb pozícióból az elfogadás útján, mint mi, mégis pillanatok alatt elérték, hogy letiltsák a reklámot. A képhez hozzá tartozik, hogy a felsőket forgalmazó szájton még mindig szerepelnek az útépítők...

Sztárok

Ha megnézzük a magyar kereskedelmi médiát, hemzsegnek benne sztár cigányok: Győzike, Caramel , Bangó Margit, Bódi Guszti, Bódi Szilvi, Badár Sándor, LL Junior, Gáspár Laci és a Száz tagú cigányzenekar. Jó, ez utóbbi nincs mindennap valamelyik bulvárújság címlapján. Tisztában vagyok azzal, hogy a Győzike-féle felkapottak milyen értéket képviselnek, de tagadhatatlan, hogy milliók figyelték a magánéletéről szóló műsort, a felfújt botrányait. És azt sem szabad elfelejteni, hogy akkora sikere van a cigányzenének, hogy a világ bármelyik részén ezrek őrjöngnek Bangó Margit nótaénekesnek vagy épp a száztagú cigányzenekarnak. Fontos, hogy egyre több roma származású sztár legyen Magyarországon. Mindannyiunknak felelőssége, hogy a roma integráció minél nagyobb mértékben és minél több platformon megtörténjen és, ha ennek az egyik járható útja, hogy zenészek, médiahősök, kedves, szerethető arcok jelenjenek meg a közönség előtt, akkor ezen az úton is menni kell tovább. Roma sztárt nem feltétlenül romának tekintjük, hanem egy ismert arcnak, nézzük, mert borzongunk vagy mert kellemesnek tartjuk. Persze elgondolkodtató, hogy amikor Caramel Palcsó Tomival versenyzett a Megasztár döntőjében, akkor volt-e jelentősége annak, hogy az egyik cigány a másik magyar. Szerintem nem. Caramel szerint - aki roma származású - igen. Ha igen, akkor kérdem én, miért nincsenek a reklámokban cigányok?

Beszélgettünk

Kérdező:  Miért nincsenek cigányok a reklámokban??? "Ugyanazt a mosóport veszik, ugyanazt a kólát isszák, mint bármelyikünk, mégsem szerepelnek cigány háziasszonyok, focizás után üdítőt hörpintő roma gyerkőcök a reklámfilmekben." MIÉRT???

Válaszoló1:  Mert nehezen azonosul a "magyar" másokkal...ezért nincsenek igazán fekák sem. Ez olyan, mint a puska a színpadon. Okot keres az ember, hogy miért van ott. Ha indián lenne a mosópor-reklámban, akkor az lenne a kérdés: "Miért pont cigány?" és nem az, hogy "Hol vehetem meg?" - nyomik vagyunk.

V2: A november 30-tól érvényes Auchan gyerekjátékkatalógus elején, amit bedobálnak a postaládába, egy roma kisfiú (is) van.. lehet, hogy véletlen, és nincs így kimondva, de szemmel láthatólag az, és vidáman játszik egy nem roma kisfiúval. Amerikában kötelezték a filmgyártókat, reklámosokat, mindenkit arra, hogy minimum hány százalékban kell színes bőrűt és/vagy egyéb származású embert szerepeltetni, nem?

Kérdező: De bizony. Pont ennek kapcsán merült fel a kérdés.

V3: Rasszista országban élünk. A nácizmus velünk van, csak eddig agyonhallgattuk.

V4: Szerintem vannak, csak nem vesszük észre. De most komolyan, elkezdünk bőrszín alapján megkülönböztetni? Aztán jön a hajszín, szemszín, zöldszemű kopasz holokauszt? Viszon hiánylom a tapló bunkókat a reklámokból. Miért nincs egy reklámban sem fehéringes, zseléshajú lehúzós, vagy fuxos hegyomlás leverős? Komolyan, kiragadtál egy dolgot a végtelen mennyiségű közül, mert divatos téma?! Pont az ilyen divattémák okozzák a megkülönböztetést. Nem azért küzdesz, mert ember, hanem mert ő MÁS.

Kérdező: Szerintem jogos kérdés. Mindenhonnan azt hallod, hogy egyenjogúság, meg megkülönböztetés nélküliség, közben meg a leginkább befolyásoló tényezőkben nem jelennek meg.

V4: És komolyan gondolod, hogy ilyen tünetkezelésektől lesznek boldogok? -Héj, Gázsi! Há szerepelté egy reklámba, mostmá minden rendben. Talán jobb lenne célnak a "emberek vagyunk, éljünk együtt jól" elképzelés, amikor mindenkinek segítesz, aki nem tud beilleszkedni és pusztulat az élete - legyen akár nincstelen, vagy alulfizetett ápolónő, tanár. Csak a jelenlegi megoldás sokkal olcsóbb - hoznak pár értelmetlen szabályt, és kiraknak pár plakátot. Szerinted ha egy általános alsótagozatos osztályban kihirdetik, hogy Pistikét szigorrúan tilos megverni, mi lesz az eredmény?

V3: Ez sajnos nem ilyen egyszerű. ha konzekvensen végiggondolom/csinálom, amit V4 javasol, akkor a végén merő liberális politikai korrektségből nem csinálok egyáltalán semmit, miközben a nácizmus éppen nem tétlenkedik. A nyíltan cigány/meleg/fogyatékos/rákos stb. médiaszereplő laposnak, erőltetettnek és mesterkéltnek tűnhet eleinte, de fontos lépés lenne előre.

V4: Ha egyszerre segítesz a rászorulókon, nem kell keresniük közellenséget, aki mindennek az oka lehet, ergó nem lesz náculás, mert lefoglal a család, barátok... Ha egyenként haladsz a problémák megoldásában, óhatatlanul rangsorolni fogod őket, ami irigységet szül.

V3: Hogyan hidalod át az erőforrások elkerülhetetlen korlátosságát? Mindenre soha nem lesz pénz, ember, anyag. És mit kezdesz azokkal, akik nem barátai/családja senkinek: a droghasználókkal, a nem dokumentált migránsokkal, a szexmunkásokkal, a súlyos és kevésbé súlyos fogyatékosokkal? Prioritások nélkül nem fog menni.

V5: Röviden: nem lehet velük semmit eladni. Maximum akkor, ha a szereplő megfelel a "gádzsók" által elfogadott sztereotip cigány képnek (nem dolgozik, koszos, tanulatlan, lop), és a reklám nevetség tárgyává teszi az illetőt (lásd Győzike-effektus) Jelenleg a Soproni-féle könnyed magyar kebeldagasztó-reklámok a menők.

V6: Ezt biztos az kérdezi, aki nem a VIII.kerületben vagy hasonló környéken lakik. Nekem konkrétan nem hiányoznak a tévéből, bár egy társadalmi célú hirdetésben el tudnám őket képzelni, hogy legyél büszke arra, hogy dolgozol, hogy tanulsz, és légy a tudásodból valaki, mondjuk ezt zenész cigányok mondanák, hogy hiteles legyen. És mielőtt valaki benyögne valami rasszista dumát, dolgoztam, még most is dolgozom cigányokkal...

Kérdező: Tudod, hol lakunk? Orczy Fórum, nyolcker szíve közepe.

V6: És hiányoznak a tévéből még így is?! Hát nincs neked jobb dolgod? Ahogy egy cigány apáca mondta: "Amíg a cigányok nem akarnak arról letenni, hogy nem kell dolgozni a pénzért csak szülni jó sokat, meg a többi,  addig mi megszakadhatunk! Kivétel az 20%, aki meg issza a levét ennek, és belegebed, hogy korrekt életet éljen."

Szóval egyáltalán nincs kibeszélve ez a dolog, és a fenti beszélgetésből felmerül még egy kérdés: vajon hova vezet, ha a társadalom elutasítja tagjainak a tíz százalékát? És, akkor nem beszéltünk még a homoszexuálisokról, a hippikről, a liberálisokról, a másként gondolkodókról, és a színes ruhásokról...

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások