Mi ez?

Ki az Isten ez?

4959

Annyiszor felmerült már a kérdés bennünk, miközben jártunk-keltünk a világban, hogy azok az utcanevek, amelyekbe belebotlunk, kit takarnak. Mármint ki is volt Szilágyi Erzsébet? És elkezdünk agyalni, és valahonnan nagyon mélyről sikerül előbányásznunk némi információt: Mátyás király... Igen, igen! Az anyja volt. Na és akkor kicsit megnyugszunk. Majd, megyünk át a városon, átérünk a ligethez, Olof Palme sétány. Valaki azt mondta, hogy tuti valami mediterrán klub - nyilván a házbeli tapasztalatai vagy a pálma miatt -, szóval sokunknak fogalma sincs arról, hogy kik voltak azok az emberek, akikről utcáinkat elnevezték.

Lássuk a svéd Sven Olof Joachim Palme-t, aki 1927-ben a Vízöntő jegyében született, és 1986-ban halt meg golyó által. Liberális politikus volt, akár az apja. Az 1973-as választásokon pártja győzelmet aratott, ő pedig miniszterelnökként jelentős szociáldemokrata reformokat vezetett be, növelte a dolgozók beleszólását a munkahelyi ügyekbe, valamint új alkotmányt fogadtatott el, amely teljesen kiüresítette a királyság intézményét, és az így szimbolikussá változott. Ezek után néhány évig ellenzéki volt, majd 1982-ben újra győzelmet aratott a pártja, és haláláig miniszterelnök maradt.

Személyéhez ambivalens érzelmekkel viszonyultak az érintettek. Ahogy azt egy jelenleg is Stocholmban élő mondja, Olof Palme-nak nagy hatása van, még így húsz év után is: "Az ő országlása idején volt olyan időszak, amikor napi nyolcezer bevándorlási kérelmet intéztek országszerte és keveset utasítottak el. A háborúban és utána összeharácsolt pénz elfogyása után ébredtek rá a kedves (?) hazaiak, hogy a nyakukon van közel egy millió bevándorló, akik hozzászoktak, hogy 27-én jön a segély a Social-tól és nem kell érte dolgozni, csak sorba kell állni a bankautomatánál. Lassan a negyedik generáció nő fel így, közben kicsit nehezebb lett ugyan a potyapénz megszerzése, de még mindig megy, mert az adókból telik rá. Igaz közben a bennszülöttek kimenekültek és bezárkóznak kis falvakba (Gumslöv, Rydebäck, Bunkeflostrand, Limhamn). Norrlandban nő a szélsőjobbal szimpatizálók tábora, a dolgozni akaró külföldiek is belecsúsznak az arabok utálata mindent összemosó mocskába, és a hivatalos politika is egyre nehezebben tudja elmaszatolni azt, hogy válság azért itt is van."

Olof Palme halála elég tragikus volt, főként a hátramaradottak számára. 1986 február 28-án feleségével, fiával és annak barátnőjével sétált haza egy mozielőadásról - szokás szerint testőrök nélkül -, és egy keresztutcából egy fegyveres előjött, hasba lőtte sokszor, tehát megölte. A tettes elmenekült. Furcsa dolgok következtek eztán: egy taxis látta menekülő embert, majd ezt a látni vélt kisstílű figurát letartoztatták, elítélték, de aztán felmentették, ő volt Christer Peterson. Mivel nem találták meg a gyilkos fegyvert a környezetében, valamint Olof felesége is csak aztán azonosította sikerrel, hogy látta az újságokban a fényképét, ezért a bíróság úgy döntött, hogy nem gyilkos.

Az egy helyben topogó vizsgálat számos összeesküvés-elmélet alapjául szolgált, főként hogy Palménak számos ellensége lehetett. Kritizálta a vietnami háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott Fidel Castróval és hazájában sokan Moszkva-barátnak tartották. Nem csoda, hogy lehetséges tettesként szóba jöttek svéd szélsőjobboldali aktivisták (egyiküket rövid időre le is tartóztatták, de bizonyíték híján szabadon engedték), kurd emigránsok, az illegális fegyverkereskedelem vezérei, chilei titkos szervezetek, a hazai szélsőjobboldal ügynökei, a dél-afrikai fajüldöző rezsim titkosrendőrsége, az olasz P2 titkos páholy, sőt még a CIA, az amerikai hírszerzés is. De a mára nagyon fejlett DNS vizsgálatok lehetővé teszik, hogy mintát vegyenek Palme zakójáról, amit a gyilkos megtapizott.

Emlékét 1987 óta Budapesten is őrzi a Városligetben egy sétány és annak elején egy emlékkő, ami Varga Imre alkotása.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások