Divat

Fiatal magyar tehetségek #13

4925

"Pichler Anna vagyok. Pécsen  születtem. Tizenegyedikes vagyok  a  Nevelési Központban. Modellkedem. Bejártam a világot, bőröndömön  kokárda. Két kedvenc könyvem a Biblia és a friss Vogue."- írja magáról az alig 17 éves lány, aki a Harper’s Bazaar-tól kezdve a Vouge-on át, egészen a magyar Elle-ig, minden neves magazinban szerepelt és a világ harminc országában dolgozott. Legutóbbi munkája, nem más, mint egy Vivenne Westwood show volt a londoni divathéten, a jövőjét illetően pedig, csak annyit, hogy ő fog szerepelni Hugo Boss 2010-es őszi-téli katalógusában.

Fiatal kora, és sikerei ellenére két lábbal a földön maradt, munkáját pedig a profik maximalizmusával, és céltudatosságával végzi. Elképesztően dinamikus karrierjénél, már csak az a hihetetlenebb, hogy kicsiny országunkban az ilyen eredményekre nem nagyon derül fény, és sokak talán most először találkoznak a nevével….

A modellkedést te magad szeretted volna elkezdeni, vagy a véletlen hozta, hogy bekerültél a szakmába?
A modellkedés csakis az én ötletem volt. Egy nyári napon egyszerűen a fejembe ötlött ez a dolog, a mai napig nem tudom megmagyarázni, hogy pontosan miért. Volt némi küzdelmem a szüleimmel is, de ha valamit kitalálok és azt igazán szeretném, addig nem nyugszom amíg  el nem érem. Így volt ez a modellkedéssel is.  Ami az első időszakot illeti minden nagyon gyorsan történt. Hetek alatt alakult át egy 14 éves copfos rózsaszín ruhás kislány egy önálló, a sikeréért dolgozó nővé, ha kell bombázóvá, ha kell fiatal finom hölggyé. Az első utam igen nagy próbatétel volt. A sok új feladatot és váratlan nehézséget a családom és ügynökségem segített megoldani. Fő támogatóm édesanyám, aki a mai napig a stabil háttér számomra.

Úgy hallottam, az első külföldi munkád után nagyon felpörögtek körülötted az események? Mesélnél erről az időszakról, illetve arról, hogy milyen sikerek értek az óta?
A legelső munkám egy Harper’s Bazaar címlap volt ami nagyon nagy szó. Már tudom, hogy nem sok lánynak adatott ez meg. Ekkor 14 éves voltam. Azóta bejártam a világot, sok kép készült rólam. Rengeteg híres divatlapban szerepeltem, sikerült néhány jobb kampányt is begyűjtenem. Legutóbbi , talán  életem legmeghatározóbb munkája pedig a londoni divathéten a Vivienne Westwood show volt. Teljesen lenyűgözött .  Ilyen profi csapattal még soha nem dolgoztam. Igyekeztem mélyen magamba szívni az illatokat,  átélni az érzéseket, a színeket, a formákat, mindent …Vivienne egy  divatdiktátor, aki egyben csodatündér  is  amit megérint az arannyá változik.

Képek Annáról itt!

Nagyjából mindenki tisztában van azzal, hogy miért jó modellkedni, de mint mindennek, ennek is megvannak az árnyoldalai. Számodra mi a legnehezebb ebben a szakmában?
Igazság szerint az árnyoldalakról nem jó beszélni, tudomást sem szeretek venni róluk. Valójában viszont ez egy igen nehéz munka. Az emberek többsége akikkel dolgozom  művész, sajátos egyéniséggel, maximalisták,  hatalmas elvárásokkal, a munkákon van, hogy 10 ember  kívánságát kell egyszerre teljesíteni úgy, hogy a készülő képen ott legyek „én is”. Az év nagy részében utazom,sokszor nagyon magányos vagyok, sok mindent  egyedül kell megoldanom és van hogy hónapokig egy magyar szót sem hallok. Repterek, stúdiók, kifutók, smink és öltöztető szobák, ügynökségek, válogatások, nagyon izgalmas élet, de többnyire egyedül . Igaz azért már jó barátságok is szövődtek. Volt hogy 2 nap alatt Ázsia 4 különböző egymástól távoli városában fordultam meg, de sokszor mindennél jobban hiányzik egy almáspite és egy anyai ölelés

Most jelenleg itthon vagy, és dolgoztál a Marie Claire divatbemutatón is. Te miben látod a legnagyobb különbséget a magyar és a külföldi munkák között?
A magyar és a külföldi munkák között hatalmas különbség van.
A budapesti és pl. a párizsi, New York-i vagy londoni divatélet összehasonlíthatatlanok .  Valahogy úgy érzem  itthon sok ember a divatot valamilyen tőle idegen, negatív dolognak tartja, legtöbbjük igyekszik távol tartani magát tőle. Az öltözködést nem használják fel személyiségük kifejezésére. Valamit utánoznak, amit divatnak gondolnak,  az viszont nagyon messze van Párizstól, vagy Londontól, de  sokszor  önmaguktól is. legtöbben nem is hallottak pl a Vogue-ról és nem tudják mi az hogy fashion week  (divathét). A munkamódszerekben  is különbség  van a külföldi és a magyar munkák közt. 

A jövővel kapcsolatban milyen terveid vannak? Mit gondolsz, hol fogsz tartani pár év múlva?
Tizenhét éves vagyok, a személyiségfejlődésem intenzív szakaszában. A jövőmről alkotott képem ezért elég gyakran változik. Ami viszont biztos, hogy a modellkedést igyekszem minél tovább folytatni , a maximumot kihozni magamból és a lehetőségeimből. Szeretném ezzel megalapozni a jövőmet is. Jó, hogy sokkal több mindent láttam a világból mint egy itthoni iskolás diák, de meg is nehezíti a dolgom, mert  a sok lehetőség közül nehéz egyet választani.
A divatot szenvedélyesen szeretem, minden design-al kapcsolatos dolog érdekel , elképzelhető,  hogy erre teszem fel az életemet.  Az is érdekes lenne, ha éppen ezt a jelenlegi itthoni  szürke képet sikerülne kicsit kiszínezni. Szeretnék majd családot és gyerekeket mint minden átlagos ember…viszont bármibe amibe belekezdek azt  maximálisan  akarom jól csinálni.

Köszi mashKULTURE Juicy!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások