Mi ez?

Mi ez? Koleszterin.

4838

Már sokadszorra olvasom én is, és egyre inkább így ragad meg mindenkiben az LDL, mint „rossz koleszterin”. Ami igaz, az igaz: az LDL-nek szerepe van keringési problémák kialakulásában, súlyosbodásában, de a helyzet messze nem olyan egyszerű, hogy van egy rossz, ami fogja magát, és lerakódik, meg tönkre tesz, és van egy jó (HDL), ami pedig megpróbálja a másik által okozott károkat eltüntetni.

A dolog ott kezdődik, hogy a koleszterin egy molekula. Elég speciális jószág, hiszen gyakorlatilag az emberi szervezet nem képes az alapvázat megbontani, csak előállítani, és alakítani rajta. Így végül is sokféle hormon alapanyaga (pl.: progeszteron, tesztoszteron…), de az epesav is koleszterinből készül, és nem szabad elfelejteni, hogy minden sejt hártyája (sejtmembrán) tartalmaz több-kevesebb koleszterint. Az egyetlen eset, amikor a vázhoz hozzá tud nyúlni a szervezet az, amikor D-vitamint készítünk, de ebben az esetben is az UV-fény energiáját kell használnunk! Tehát a koleszterint a szervezet csak egyféle módon tudja eltüntetni: a székleten keresztül, mert az epesavak egy kis hányada nem képes felszívódni, tehát kiürül.

És akkor hogy jön a képbe az LDL meg a HDL? Úgy, hogy ezt a koleszterint szállítani is kell, pedig maga a molekula zsíroldékony (lipofil), azaz lipid (olyan molekula, ami zsíroldékony). Viszont az emberi szervezet (a vérplazma is) vizes közeg, tehát ami nem vízoldékony (hidrofil), azt nem igazán tudja jelentős mennyiségben szállítani, ellenben lipidekre, mint a triacil-gliceridek (ez „a” zsír, tehát energiaforrás, de átalakítások miatt sokféle célt szolgálhat…) és a koleszterinre mindenütt szükség van. A szervezet ezért feltalálta a lipoproteineket: ezek összetett gombóckák, amiknek van egy külső rétege, ahol olyan molekulák helyezkednek el, amelyeknek egyik oldala hidrofil, másik oldala lipofil (ezeket amfifileknek hívjuk). Mivel a koleszterin alapvetően amfifil, van egy olyan végződése, ami vízoldékony, ezért ezzel a végével kifelé lóg a gombóckából, a vérplazma felé, a másik végével meg befelé, a lipid régió felé. A koleszterint viszont át lehet alakítani koleszterin-észterré, ami teljes mértékben lipofil, tehát a gombóc belsejében tud úszkálni, ugyanúgy, mint a triacil-gliceridek.

Tehát a lipideket a szervezet becsomagolja lipoproteinekbe, és úgy szállítja. A képződési helyük és funkciójuk szerint különféle lipoproteinek léteznek, és ezeket a sűrűségük, „szépmagyarul” a denzitásuk alapján különböztetjük meg: (sűrűségüket tekintve emelkedő sorrendben írom) Kilomokronok, VLDL-ek (Very Low Density Lipoproptein = angol rövidítésük magyarul: nagyon kis sűrűségű lipoprotein), IDL (köztes sűrűségű lipoprotein), LDL (kis sűrűségű lipoprotein), HDL (nagy sűrűségű lipoprotein).
Ezek mind szerkezetileg, mind funkcióban különböznek egymástól: kilomikronok a bél sejtjeiben keletkeznek, és gyakorlatilag a felszívott koleszterint és triacil-gliceridet pakolják beléjük a sejtek, így küldik a nyirokkeringésbe, végső soron a vérkeringésbe. Ebből a sejtek egy része fel tudja venni a zsírokat, de végül a kilomokron-maradványok („chilomocron-remnant”) a májban kötnek ki. Ott feldolgozódik, és ha nincs rá szükség, tovább küldi a triacil-gliceridet és koleszterint a szövetek felé VLDL formájában. A szövetek, mind közül leginkább a zsírszövet ilyen formában már „szívesebben fogadják” a zsírokat. A VLDL-ben feldúsul a koleszterin, illetve egyéb folyamatok is lejátszódnak, amik következtében a máj egy részét felveszi, egy másik része (más típusú folyamatok által) IDL-en keresztül LDL-lé alakul. Ebben az LDL-ben nagy mennyiségű koleszterin van, amit minden sejt könnyedén képes felvenni, ennek ellenére legnagyobb részét a máj tünteti el a vérkeringésből, és alakítja igényeknek megfelelően.

És ha ezt végignézzük, akkor egy szó nem volt a HDL-ről, és már eltüntettük a koleszterint! Ez azért van, mert a HDL külön termelődik, és kezdetben nem is gombóc, csak lapka, mert még nincs benne elég lipid, ami (mint egy lufit a levegővel szoktuk) felfújná. Nem említettem még, hogy a lipoproteinek felszínén fehérjék is találhatók, amik behatárolják, melyik sejt képes bármit is kezdeni az adott komplexummal. Ezek egy része utólag kerül rá a liporoteinekre, úgy, hogy a HDL mint raktár és elosztó funkcionál. Az eddig említett összes lipoprotein a HDL-től is kapott fehérjék miatt tud úgy működni, ahogy azt egy egészséges szervezetben kell. Emellett képes koleszterint átvenni VLDL-től triacil-gliceridért, de más lipidanyagcserével kapcsolatos reakciókban is szerepet játszik. Viszont (!) a máj képes csak a HDL-t felvenni! Tehát az a szörnyű és gonosz LDL mégiscsak jó valamire: elosztani a koleszterint, illetve szerepe van annak eltüntetésében is…

Összességében a legnagyobb probléma a magas koleszterin tartalmú ételekkel van, mint a gyorskaják, a sertésmáj (májak általában, hisz oda fut be először, és azon keresztül tud csak ürülni) tojás, de a különféle zsírokban, zsíros ételekben is sok van. (+ Sertésagyvelő tartalmazza a hétköznapi ételek közül a legtöbbet: 2000mg/100g étel – ami azért jelentősen meghaladja a többi magas koleszterin tartalmú étel 100-tól 400-ig terjedő értékeit!). A múltban az emberi szervezetnek azt kellett megszoknia, hogy a koleszterint a lehető legjobban raktározza, mert túl sok energia kell előállítására, emellett létfontosságú feladatokat lát el mindaz, ami belőle készül. Az, hogy az ételnek magas a koleszterintartalma ennek a raktározó mechanizmusnak a tökéletessége miatt káros, hiszen maga a molekula nagy mennyiségben könnyen kicsapódik, és érrendszeri gondokat okoz.

(A biológus/egyéb hozzáértő embereket kérem, csak ott javítsanak, ahol nem az egyszerűsítésekből fakad a komoly hiba.)


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások