Közösség

Beléd fektetik a pénzüket

4892

Hitelt felvenni körülményes. Hitelt felvenni rizikós. Hitelt felvenni kockázatos, pláne most. Aki egyetért, az bőszen olvasson tovább, aki már az elején kötözködne, pláne tegye az ujját a görgetősávra, mert ma már nemcsak úgy juthatunk hitelhez, hogy betérünk egy bankfiókba, ahol viszonylag korán rá kell jönnünk, hogy már megint az apróbetűs részben lapul a lényeg.

Pénz? Kéne, mi?

Jelen gazdasági helyzetben teljesen érthető, hogy a hitel, a törlesztőrészlet, a devizakölcsön, a jegybanki alapkamat és a THM szavak hallatán görcsbe rándul a gyomrunk, pláne akkor, ha személyesen is érintettek vagyunk a témában. Pénzre bármikor bárkinek szüksége lehet, és sajnos ha hiányzik az atyai apanázs, jobb híján betérünk egy kereskedelmi banka, ahol jól öltözött, kellemes hangú és figyelmes ügyintézők kalauzolnak minket a pénzpiac útvesztőiben. A jól csengő számok, hozamok és THM-ek mögött azonban mindig kőkemény üzlet rejtőzik, javarészt most ezért vergődik a világgazdaság, mert sokan azt hitték, hogy a pénzcsatornák nem apadnak ki. Tévedtek, mi pedig akkor tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a pénztelenségből csak a súlyos jelzáloggal terhelt házunk lehet a kiút. A P2P (peer-to-peer) kifejezést bizonyára már sokan hallottátok, megkockáztatom, hogy a többség az illegális letöltősdi kapcsán. A P2P rendszer lényege, hogy a megfelelő számítógépes technológiával és hálózati lefedettséggel rendelkező személyek szabadon kommunikálhassanak egymással, ezzel láncot alkotva. A személyközi hitelezés pontosan ezt a határtalanságot használja ki, na meg persze azt az internet adta lehetőséget, ami által ismeretlen emberek kommunikálhatnak egymással. Az efféle hitelezésnek két szegmense van: az online piactér és a baráti kör. A két modell metszéspontja ad egy felületet, amit kihasználva a bankokat megkerülve kvázi idegen emberek hiteleznek egymásnak. Azt felesleges hosszan ecsetelni, hogy a bankpiac érdekek halmazán nyugszik, ezáltal csak a legritkább esetben járhatunk jól mi, akik naívan benyújtjuk a hiteligénylést. Igen ám, de tekintve, hogy pénzről van szó, a személyközi hitelezés sem kifejezetten karitatív tevékenység, csak épp a működési mechanizmusa más.

Ha bankba tesszük a pénzünket, az intézet nem zárja összekuporgatott vagyonunkat egy trezorba, hanem felhasználja azt. A használatnak persze ára van, ha nagyon lesarkítva akarunk fogalmazni, akkor mondhatjuk, hogy ez a használati díj a kamat. Ellenben a banki szegmenssel a személyközi hitelezés egyik fő húzóereje, hogy itt látjuk, ki mire kér kölcsön pénzt, így lehetőségünk van egyszerű szimpátia alapján dönteni. Az online piactereken működő licitálósdit bizonyára ismeritek, a személyközi kölcsönzést is valahogy így kell elképzelni, csak épp fordított logikával: az a hitelező adhat pénzt a kölcsönkérőnek, aki a legalacsonyabb kamatot hajlandó felszámolni. Ugye jól hangzik? Nem az a cél, hogy orbitális terhet rójunk a másikra, hanem hogy hozzásegítsük az áhitott dolog beszerzéséhez, megvalósításához. A családi-baráti modell még ennél is emberközelibb megoldás, hiszen itt olyan emberek passzolgatják egymásnak a bankókat, akik ténylegesen ismerik egymást. Sokan kerültünk már olyan helyzetbe, hogy pénzre volt szükségünk, ezért egy baráthoz fordultunk, de sajnos ő sem volt hitelképes. A kiterjedt hálózatnak köszönhetően vajmi kevés az esélye annak, hogy pénz nélkül maradunk, hiszen az összes tag láthatja, hogy mekkora összegre van szükségünk, sőt még azt is, hogy mire szeretnénk fordítani a kölcsönkért pénzt.

Online Monopoly

A bankok megkerülésének is számtalan hátulütője lehet, hiszen hiába vagyunk mi jóhiszeműek, ha az uzsorások csak még több és több pénzt próbálnak kicsikarni belőlünk. Persze nagyon jó látni, hogy csak egy telefon, és már érkezik is a szimpatikus hölgy, kezében az igényelt összeggel, csak épp nem árt, ha átfutjuk az apróbetűs részt is, különben az autónk, az otthonunk, de még az életünk is rámehet az új plazmatévére. A történelem során rengeteg pénzember volt, akik kihasználták határtalan financiális kereteiket, a legnagyobb európai uralkodóházaknak hiteleztek. Talán dereng még valami a Fugger családról, akiknek óriási vagyonához politikai befolyás is társult: 1516-ban V. Károly például a Fuggerek kölcsönének köszönhetően foglalhatta el Habsburg trónt. Tényleg csak hab a tortán és a család hatalmas befolyását támasztja alá, hogy a fukar szavunk is a Fugger családi névből eredeztethető. Egy szó mint száz, a felesleges pénzzel rendelkező magánemberek mindig is hiteleztek, csak épp a hitelezés mechanizmusa lett egyre korszerűbb a technológia fejlődésével. Talán még most is hihetetlennek tűnik az egész személyközi hitelezés, ezért beszéljenek a számok: 2005-ben a személyközi hitelezésben kihelyezett összeg összesen 118 millió dollár volt, egy évvel később ez a szám már 269 millió dollárra nőtt, és -itt kapaszkodjatok meg- a prognózisok szerint 2010-re pusztán a személyközi hitelezési érában forgó pénzmennyiség elérheti az 5,8 milliárd dollárt.

Ez rengeteg pénz, holott ha egy harmadikos szöveges feladattal szeretnénk összefoglalni, akkor azt mondhatnánk, hogy "Pistinek négy forintja van de egy alma hat forintba kerül, ezért kölcsönkér Józsitól két forintot." Mivel Józsi jó fej és igen jó barátja Pistinek, ezért kamat nélkül járul hozzá a kissrác egészségéhez, ezt nevezzük kamatmentes baráti kölcsönnek. Ez leginkább akkor jó, mikor nagyobb összegre van szükségünk és nincs képünk egyetlen embertől pénzt kérni. A közösségi kölcsön oldal ilyenkor csupán kívülálló harmadikként szerepel a tranzakcióban, de ha bármi hiba adódik -mondjuk az adós nem akarja visszafizetni a pénzt- akkor első körben a site keres megoldást a problémára. Innen már csak egy ugrás a zártkörű kölcsön intézménye, ahol te döntheted el, hogy kik láthatják a hiteligénylésedet, kvázi meghívhatsz egy hitelezői kört, akikből minden bizonnyal többen is azt mondják, hogy "Oké, adunk fejenként egy tizest, így megveheted az új iPodot." Ha pedig szociálisan érzékenyek vagyunk és szívünkön viseljük mások sorsát, akkor is adakozhatunk közösségi kölcsönzés útján, sőt eldönthetjük, hogy önzetlenül továbbítjuk a pénzt, vagy csak kezdő löketet adunk mondjuk egy induló vállalkozásnak.

Napjainkban olyannyira tendencia lett a nagy bankoktól való elfordulás, hogy már több országban is működnek úgynevezett mikrofinanszírozási formák, amikben a bankokat megkerülve juthatnak pénzhez az arra rászorulók. Nálunk idén március óta működik az első magyar közösségi kölcsön site, a noba.hu, ami már a kezdetekor akadályokba ütközött, ugyanis hazánkban hitelezési monopólium van érvényben. Ez annyit tesz, hogy nem juthat akárki kamathoz, hiszen ehhez kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye, az meg ugye nyilvánvaló, hogy senki sem ugrik fejest a honi bürokrácia rengetegébe csak azért, hogy utána szabadon online monopolyzhasson. Az oldal üzemeltetői, Petrovics Péter az iwiw alapítója, és Szabó Károly közgazdász a nehézségektől eltekintve elindították a site-ot, ami egyelőre a külföldi trendektől elfordulva puszta emberbarátságon működik, így egyik felhasználó sem számíthat kamatra. Akkor mire jó ez az egész? Arra, hogy a regisztráció után bekerülünk egy közel háromezer főt számláló közösségbe, amin belül mindenki szabadon kérhet, vagy adhat kölcsön. A folyamatot emberközelibbé teszik a fotók, amiket az áhitott tárgyról tölthetünk fel, továbbá azt is láthatjuk, hogy a hitelező a kért összeg hány százalékát zsebelte be. Az oldal olyannyira interaktív, hogy kapásból megoszthatjuk a nekünk tetsző kérelmeket Facebook-on, vagy iwiwen és persze az öncélú gyűjtögetéseinket is széthinthetjük a neten. Ha azt nem is érdemes elvárni a rendszertől, hogy vadidegen emberek vesznek nekünk új hűtőt, az mégiscsak jó lehetőség, hogy baráti körben, online kezdhetünk gyűjtőakciókba. Egy valamit azonban érdemes jól megjegyezni: csak akkor tegyünk valakit hitelezővé, ha a kiszemelt árucikk megvételén túl, a hiteltörlesztésre is hajlandóak vagyunk.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások